Mindegyik építészeti stílusirányzatban van valami, ami magával ragad, de leginkább a szecesszió áll közel hozzám, és bizonyára ezzel sokan így vannak. Tetszik az elgondolás, hogy szakítanak a hagyományokkal, és nem ismétlik az eddigi stílusokat, hanem új alapokra helyezik az építészetet.
A szecesszió mesterei elszakadnak az addigi kötöttségektől, új színei és formái, motívumai, lüktető vonalai mégsem kaotikusak, hanem nagyfokú rendezettséget mutatnak. A színek és formák használata nem megy át giccses összevisszaságba.
Szerencsére annyi magyar szecessziós remekmű van vidéken és Budapesten egyaránt, valamint a határon túl, hogy nehéz kiválogatni a legszebbeket. Célom az, hogy azokra a csodálatos épületekre irányítsam rá a figyelmet, melyeket talán hanyagolnak, vagy legalábbis nincsenek olyan szinten reflektorfényben, mint egyes társaik, pedig méltók lennének rá. Ha úgy gondoljátok, hogy kimaradt bármelyik épület, amelynek a válogatásban feltétlenül ott lenne a helye, bátran írjátok meg a kommentben, idővel mindenképp figyelmet szentelek rájuk.
Állami Tanítóképző Intézet - Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, Sárospatak
A Sárospataki Tanítóképző korábban már rendelkezett egy saját épülettel, melyet azelőtt még kaszárnyának használtak. Az 1907/08-as tanévre viszont az egyszerű építmény szűkösnek bizonyult, így előkészületeket tettek egy nagyobb befogadóképességű, méltóságteljesebb létesítmény felállítására.
Forrás: hazaiutazas.hu
Magyarországon ez az első olyan épület, amelyet kifejezetten tanítóképzőnek szántak. Kismarty Lechner Jenő és Warga László nyertek a kiírt pályázaton, így az ő terveik alapján készült el a ma is látható tanintézmény.
Forrás: sarospatak.uni-eszterhazy.hu
A kivitelezés során az U alakú épület részévé tették az addig használt házat. Formai tisztaság, rendezettség jellemzi a homlokzatot, illetve a reneszánsz jellegű pártázat díszes külsőt kölcsönöz az épületnek. A magyar szecesszióra jellemzően a faldíszeken fellelhetők a népművészeti elemek, virágmotívumok.
A tornyot kettős pártázat és kupola zárja. A díszterem mennyezete fakazettás, virágmintás. Az intézménynek nevet adó Comenius mellszobra az épület előtti téren áll.
Városháza, Kecskemét
A vidék egyik legérdekesebb városházája Kecskemét büszkesége. A jelenlegi létesítményre az igény akkor merült fel, amikor a meglévő klasszicista épület állapota annyira leromlott, hogy már-már a város szégyenévé vált. Így 1890-ben kiírták a pályázatot az új városháza tervezésére, összesen öt pályamű érkezett be. Az első díjat Lechner Ödön és Pártos Gyula nyerték el.
Forrás: KEOL.hu
1893-ban el is kezdődött az építkezés, mely négy évig tartott. 1911-ben egy földrengés során a Városháza károkat szenvedett, az újjáépítési munkálatokat szintén Lechner Ödön vezette. Mintegy száz évig, 1897 és 1996 között a városi könyvtár is az épületben működött.
Bár az alapszerkezete még a reneszánsz stílusjegyeit viseli, a homlokzatot Lechnerhez hűen magyar népművészeti motívumok díszítik. A mester célja a sajátos nemzeti stílus megalkotása, melyet jól mutat a magyar történelmi tematika is.
A középrizalit ormán található Árpád fejedelem szobra. A homlokzaton az ablakok között a magyar történelem kiemelkedő alakjainak arcképei láthatók: Huba, Árpád, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Mátyás király, Hunyadi János, Szent István és Ferenc József. Ezenkívül Magyarország és Kecskemét címere több helyen is feltűnik kívül és belül egyaránt.
A díszteremben Székely Bertalan művészi freskóit tekinthetjük meg. Egyik műve a Vérszerződést ábrázolja, a másik pedig Ferenc József koronázását. A freskók megrendelésekor célként tűzték ki, hogy a téma kapcsolódjon a Millenniumhoz. Emellett más magyar történelmi alakok ábrázolása is helyet kapott itt.
A homlokzat közepén található harangjáték napközben óránként megszólal: Kodály Háry-szvitjét és a Kecskemét is kiállítja c. népdalt játssza el. A falat - mint sok más szecessziós épület esetében - Zsolnay majolikadíszek burkolják. Érdekesség, hogy 1944-ben Pándy Lajos megfestette Horthy Miklós bevonulásának a képét, viszont azt 1959-ben lemeszelték, mivel egyértelműen nem fért bele az akkori rendszer ízlésvilágába.
Forrás: kecskemet - varosom.hu
Reök-palota, Szeged
Az egyik legcsodálatosabb magyar szecessziós épület büszke városa Szeged. Egy fiatal építész, a tragikus sorsú Magyar Ede tehetségét csodálhatjuk meg általa. A megbízó Munkácsi Mihály unokaöccse, Reök Iván, aki többek között a Folyammérnöki hivatal vezetője volt. Innen az ihlet, hogy a luxuspalota vonalai, színei a víz hullámzását utánozzák.
Kép: Múltidéző Építészet
A kétszintes saroképület 1907 novemberére készült el. A kék vízililiom motívumok, a mozgalmas erkélyrácsok, a homlokzat vonalvezetése, a kékeszöld minták mind az élő vizeket juttatják eszünkbe. Kedvelt elemeim a zárt, illetve nyitott erkélyek itt is megjelennek.
Kép: Múltidéző Építészet
Szomorú módon a tervező, Magyar Ede a palota elkészülte után öt évvel, 35 évesen szerelmi bánatában öngyilkos lett. Sajnos alkotó évei így vészesen lerövidültek, pedig bizonyára sok-sok nagyszerű épületet köszönhettünk volna még neki.
Kapcsolódó: Szegedi Szecessziós Séta
Hotel Palatinus, Pécs
A Pécsi Kesztyűről talán mindenki hallott már. Hamerli Imre, akinek családja indította el a világhírű kesztyűk gyártását, örökségéből belevágott egy szálló építtetésébe azon egyemeletes ház helyén, melyből elindult a Pécsi Kesztyű.
Kép: Múltidéző Építészet
Kép: Múltidéző Építészet
Pilch Andor tervei alapján el is készült 1915-re a megálmodott, gyönyörű szecessziós hotel, melynek neve akkoriban Pannonia Grand Hotel volt.
A minden igényt kielégítő szálló három emeleten fogadta vendégeit a Király utcában. Csodálatos bálterme előkelő rendezvények helyszínévé vált, 1923-ban Bartók Béla adott itt hangversenyt. Később a Pécsi Nemzeti Kamaraszínház is itt működött, míg új helyet nem találtak a számára.
Kép: Múltidéző Építészet
Az első világháborút követő gazdasági válság következtében a hotel kikerült a Hamerli család kezéből. 1975-ben kapta mai nevét, a Hotel Palatinust.
Első Takarékpénztár, Debrecen
Ez az egyik kedvenc debreceni épületem még babarózsaszín színe ellenére is. A Piac és a Kossuth utca sarkán állt a legendás Fejérló Szálló, ennek helyén épült fel 1912-ben ez a szecessziós saroképület. Ebben az évben költözött ide a cívisváros első pénzintézete, a Debreceni Első Takarékpénztár, amely már 1846-ban létrejött. Tervezője Ifj. Rimanóczy Kálmán.
Kép: Múltidéző Építészet
A földszinten különféle üzletek, például a híres Kontsek ruházati bolt is üzemelt. Az ő boltja egyébként az előző épületben is megvolt. A Kossuth utcai oldalon helyet kapott egy kaszinó, míg az emeleten luxuslakásokat alakítottak ki, a pince vendéglőjében pedig az éhségüket csillapíthatták a polgárok.
Kép: Wikimedia Commons
1949-ben a takarékpénztárat államosították, attól kezdve a saroképület egyéb kulturális célokat szolgált. A patinás székház színe jellegzetes,nem mindenkinek tetszik az ilyen árnyalatú rózsaszín épület, ezáltal és formavilága, valamint tömege által kiemelkedik környezetéből.
A földszinti burkolatot a legutóbbi alapos renoválás során állították helyre. Ez és domborműves kapui a boldog békeidők hangulatát idézik. A homlokzatot az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi életből vett jelenetek díszítik, a néhány éve történt felújítás ellenére sajnos itt-ott ismét kopik a vakolat.
A sarokkupola még az 1910-es években tűzesetben pusztult el, a helyére épített új kupola pedig szintén tűz martaléka lett évtizedekkel később (úgy tűnik Debrecennek nem szokása a katasztrófa során elpusztult kupolák helyreállítása, lásd Csonkatemplom), ezután építették be a tetőteret, így alakítva ki a negyedik emeletet.
Ezen a régi képeslapon még látható a leégett első kupola, nagy kár érte. A tetőtérben pedig még nincsenek kialakítva a lakások.
Forrás: varoskozpont.hu
A cikk következő részében további vidéki szecessziós épületeket veszünk szemügyre.
