A kiegyezés után az ország gyors gazdasági fejlődésnek indult, és ez magával hozta csodálatos épületek létrejöttét. De a tűzvédelemi szempontok nem minden esetben kaptak elegendő figyelmet, így sokszor csak idő kérdése volt, hogy bekövetkezzen a baj. Néhány nagy vihart kavart budapesti tűzesetről olvashatunk ebben a bejegyzésben, a Vasárnapi Ujság 1902-es és 1903-as kiadásai nyomán.
1. Concordia gőzmalom - 1902. január 23-24.
Évek sora óta nem volt a fővárosban olyan nagy tűzvész, mint az, a mely a január 23-ika és 24-ike közötti éjjel a Concordia-gőzmalmot, a legnagyobb malomtelepek egyikét, csaknem teljesen elpusztította.
Így kezdődik a Vasárnapi Újság 1902. 5. számának A Concordia-gőzmalom égése című cikke. A tűzeset hatalmas döbbenet tárgya volt, hiszen jelentős kár érte a fővárosi malomipart.
Kép: Vasárnapi Ujság 4. szám 1902. 49. évfolyam, epa.oszk.hu
Az 1866-ban épült duna-parti gőzmalmot sújtó tűzeset 1902. január 23-ról 24-re virradó éjszaka zajlott le. A tűzoltók hamar a helyszínre érkeztek, és azonnal megkezdték a hatszintes gazdasági épület oltását. A tűz az ötödik emeletről indult ki, annak középső részéből. Így a cél a két szélső szárny, a környező épületek, és az ipartelep többi részének megmentése volt.
Két tűzoltó, név szerint Herczeg János és Szmilkó József, beleesett a tűzbe, és elhunyt. A hozzátartozóik megsegítésére adományt gyűjtöttek, és három évig 50 korona havi ellátást kaptak. Rajtuk kívül több tűzoltó is súlyos égési sebeket szerzett.
Az anyagi kár is jelentős volt. A tetőgerendák beomlottak, csak a csupasz falak maradtak meg. A gépház kigyulladt, a gépek nagy része megolvadt. A gabonaraktár még napokig égett, tetemes volt a gabona- és lisztkár. Összesen 2 420 000 korona veszteséget nyújtottak be a biztosítónak.
Richter Aurél ecsetrajza: Ég a Concordia gőzmalom. Kép: fovaros.katasztrofavedelem.hu
Az egykori gőzmalom 1978 óta a Malomipari Múzeumnak ad helyet, ahol megtekinthetjük a malmok fejlődésének történetét, és megismerhetjük működésüket.
Ebben az időszakban nem ez volt az egyetlen ilyen jellegű eset. Négy évvel később, 1907. szeptember 9-én a győri Back-féle gőzmalom is lángra kapott. Ez a katasztrófa súlyosabb volt, mint a fővárosi, hiszen kétszáz munkás rekedt bent. Nagy részüknek sikerült megmenekülni, de végül kilenc halálos áldozattal és harminc sebesülttel kellett számolni.
2. Nemzeti Szalon - 1902. november 3.
Volt nekünk egy tragikus sorsú festőművészünk, a ki 23 évvel ezelőtt akkor halt meg, a mikor a várva-várt, nehéz munkával kiérdemelt siker megérintette. Meghalt a charentoni őrültek házában.
(Vasárnapi Ujság 45. szám 1902. 49. évfolyam)
Hogyan kapcsolódik a tűzesethez a "tragikus sorsú festőművészünk"? Úgy, hogy az 1902. november 3-i tűz a Nemzeti Szalonban néhány nappal a tervezett Paál László (1846-1879) kiállítás előtt történt, elpusztítva 12 értékes festményét, illetve más művészek alkotásait.
A véletlenül keletkezett tűz oka az egyik kárpitos munkás óvatlansága: a terem dekorálása közben gyertyával közelítette meg a drapériákat, majd az egyik szövet meggyulladt, a lángok pedig elszabadultak. A tűzoltók hamar megkezdték az oltást, de a károk eszmei értéke felbecsülhetetlen. A kárpitost letartóztatták.
Kép: Vasárnapi Ujság 45. szám 1902. 49. évfolyam, epa.oszk.hu
Paál László főként a plein air tájképfestészetben jeleskedett. A műveinek nagyobbik része külföldön található, csupán két festménye van Magyarországon, melyeket a Nemzeti Múzeumban őriznek. A festő haláláig nagy barátságban állt Munkácsy Mihállyal, követte őt külföldre is, többek között Párizsba. Egy baleset vetett véget az életének, véletlenül egy gázcsőbe ütötte bele a fejét, amely súlyos "agybántalmakat" okozott nála. Szanatóriumba kellett vonulnia, ahol elhunyt.
3. New York-palota - 1903. február 4.
A főváros egyik legnagyobb és legdíszesebb bérháza, a New-York nevű amerikai biztosító-társaság hatalmas palotája február 4-ikén az esti órákban kigyúlt és tetejének legnagyobb része le is égett.
(Vasárnapi Ujság 5.szám 1903. 50. évfolyam)
A legfontosabb, hogy halálos áldozattal, sérüléssel nem járt a katasztrófa. A lángok a padláson keltek életre, így okozva a tetőszerkezet javának pusztulását. A tűz bevilágította a környéket bámészkodókat csalogatva a helyszínre.
A Vasárnapi Ujságban megemlítették, hogy mivel a fővárosban jellemzőek a kőházak, egy ilyen eset nem okoz akkora ijedelmet, mint vidéken, ahol gyúlékonyabb anyagokat használtak építkezésre, és a tűz is gyorsabban tud így ott tovább terjedni.
Leginkább a negyedik szinten lakók riadtak meg, mivel a lángok közvetlenül felettük tomboltak. A többi emelet ablakából az otthonlévők kíváncsian figyelték a történéseket. A tüzet sikerült másfél óra alatt megfékezni. A lakások épen maradtak, egyetlen negyedik emeleti otthonban ázott át a mennyezet, a helyrehozatal idejére ki kellett költözniük a lakóknak.
Kép: Vasárnapi Ujság 5.szám 1903. 50. évfolyam, epa.oszk.hu
Az utcáról nézve a károk nem tűntek túlságosan súlyosnak, a falak stabilan álltak, a torony is megmaradt. Viszont az udvar felől már más volt a helyzet. Elszenesedett gerendák, törmelék, a falakon kormos víz csorgott lefelé, az ereszcsatornák leszakadtak.
Kép: Vasárnapi Ujság 5.szám 1903. 50. évfolyam, epa.oszk.hu
Az anyagi kárt 200 000 koronára becsülték, de a palota 5,5 millió koronára volt biztosítva, így a tulajdonosok hamar túlléptek a katasztrófán. Jellemzően a szegényebbeket viselte meg leginkább a tűz, ugyanis a cselédek holmija a padláson volt, az a kis csekély tulajdonuk is elhamvadt.
A négyemeletes palota megépítésére a New York Life Insurance Company adott megbízást Hauszmann Alajosnak, aki Korb Flórist és Giergl Kálmánt bevonva eklektikus stílusban tervezte és építette meg. A megnyitásra 1894. október 23-án került sor. A földszinten egyidőben a híres New York kávéház is megnyitotta kapuit, mely historizáló stílusú berendezésével várta a vendégeit. A tűz idejére már irodalmi kávéházként működött az ország egyik nyüzsgő kulturális központjaként.
4. Párisi Áruház - 1903. augusztus 24.
A budai ördög-árok 1879-iki kiáradása óta ily megrázó szerencsétlenség Budapesten nem történt. Tűzvész pedig ily rettenetes, nem is tudni, mikor volt.
(Vasárnapi Ujság 35. szám 1903. 50. évfolyam)
Hamarosan 115 éve, hogy a jelenlegi Párizsi Nagyáruház elődjét 13 halálos áldozatot (köztük 11 nő és fiatal lány) és 16 sebesültet követelő katasztrófa érte. A bejegyzésben számbavett tűzesetek közül az áldozatok számát tekintve ez volt a legsúlyosabb, illetve a legnagyobb riadalommal és szörnyülködéssel ezt fogadta a közvélemény. Oly mértékű "fájdalmas részvéttel töltött el mindenkit az a nagy szerencsétlenség", hogy a tűz másnapján I. Ferenc József személyesen látogatta meg a Rókus kórházba szállított sebesülteket.
A szerencsétlenség abból a szempontból is egyedülálló, hogy Magyarországon először itt végeztek ponyvás mentést. A tűzoltóknak addig még nem kellett áruházi tűzzel megbirkózniuk, így a tapasztalatlanság is nehezítette a mentést. De mindenki tanult a "leckéből", hiszen a következő Párizsi Áruház szigorú tűzvédelmi szabályok betartása mellett nyithatott meg új helyen 1911-ben.
Kép: Vasárnapi Ujság 35. szám 1903. 50. évfolyam, epa.oszk.hu
Az akkori Kerepesi (ma Rákóczi) út és Klauzál utca sarkán álló négyemeltes saroképület 1892-ben épült. Tulajdonosa dr. Szénássy Sándor volt, a Goldberger testvérek cég bérelte a pincétől a második emeletig terjedő részeket. A többi szinten lakások voltak.
Goldberger Sámuel textilgyáros áruházában a plafonig érő polcok tömve voltak mindenféle áruval. A szomszédos házak egy részét szintén kibérelte, a tűzfalakat szabálytalanul áttörték, és ott is kiállította portékáit. A helyiségeket nem tűzálló falak választották el. Az udvaron üvegtető volt, ahol szintén folyt az üzlet. Az emeletre falépcső vezetett fel, és csak egy kijárat volt, vészkijárat sehol. Ez tűzvédelmi szempontból életveszélyes, rengeteg volt a gyúlékony termék, pl. szövetek, függönyök, szőnyegek, tűzijáték, töltények, stb. A katasztófa csupán idő kérdése volt.
Kép: Vasárnapi Ujság 35. szám 1903. 50. évfolyam, epa.oszk.
1903. augusztus 24-e egy szokványos nap volt az üzlet életében. Ám este 7 órakor ideje volt kivilágítani a kirakatokat. Az egyik gépész a pincében fel akarta kapcsolni a lámpákat, de a beszámoló szerint hanyagságból nem fordította el rendesen a kapcsolót, így rövidzárlat keletkezett, mire tűz ütött ki.
A gépész elrohant, hogy figyelmeztesse a többi dolgozót. Ekkor 140-150 alkalmazott tartózkodott az áruházban, a legtöbbüknek sikerült elmenekülnie. A lakók többsége nem volt otthon, nagy részük még nyaralt, mégis egy kivétellel az áldozatok közülük kerültek ki. Egyikük, Goldberger Henrikné szerencsétlenségére pont a tűzeset napján tért haza a nyaralásból.
Kép: Vasárnapi Ujság 35. szám 1903. 50. évfolyam, epa.oszk.hu
Több tucatnyian rekedtek az emeleteken. A tűzoltók próbálták menteni a menthetetlent, de felismerve, hogy sokat már nem tehettek, azon voltak, hogy a szomszédságra át ne terjedjen a tűz, így a környező épületeket is folyamatosan locsolták (Rókus kórház, Kohn-féle négyszintes ház, Népszínház, Orient szálloda, Kaszelik-ház). Mindeközben arra bíztatták a bent rekedteket, hogy ugorjanak ki a harmadik és negyedik emeleti ablakokon a ponyvákra. Sajnos néhányan elvétették az ugrást, és a kövezeten landolva szörnyethaltak vagy később belehaltak a sérüléseikbe .
Kép: Vasárnapi Ujság 35. szám 1903. 50. évfolyam, epa.oszk.hu
A tűzoltók még harmadnap is küzdöttek, ekkor jutottak az emeletre, ahol egy felismerhetetlenségig összeégett áldozatot találtak, aki a fürdőszobában keresett menedéket, de hiába. A rendőrségnél bejelentették még Reichner Simon boltiszolga eltűnését.
Kép: Vasárnapi Ujság 35. szám 1903. 50. évfolyam, epa.oszk.hu
Az érintettek 5300 korona segélyt kaptak, a polgárok is gyűjtésbe kezdtek. A tűz híre külföldre is eljutott, ahol hasonló nagyáruházak szintén ki voltak téve ilyen veszélynek. Berlinből, Münchenből és Bécsből is érkeztek a helyszínre szakemberek, hogy az esetből levonhassák a tanulságot.
Kép: Vasárnapi Ujság 36. szám 1903. 50. évfolyam, epa.oszk.hu
