A magyar színháztörténet meghatározó szereplői között fellelhetőek a vidéki társulatok is. Legtöbbjük gyönyörű vagy éppen valamilyen szempontból különleges színházépületet tudhat magáénak. Ebben a bejegyzés sorozatban sorba vesszük a vidéki nagyvárosok jelentősebb színházait.
Csiky Gergely Színház, Kaposvár
Magyarország egyik legnagyobb színháza Kaposváron Csiky Gergely (1842-1891) drámaíróról és műfordítóról kapta a nevét. A város első állandó színháza 1911-ben jött létre az akkori Búza téren (ma Rákóczi tér), az első előadás a Cigánybáró c. operett volt. Az épület terveit Magyar Ede (többek között a szegedi Reök-palota tervezője) és Stahl József készítette. A szecessziós épület újdonsága, hogy Magyarországon elsőként itt alkalmaztak vasbeton áthidalókat a tetőszerkezetben.
Kép: Magyar Építők
Elkészülte után botrány tört ki, mivel túlságosan drágának találták a beruházást, illetve az építkezés közben a költségvetést állítólag törvényellenesen is megváltoztatták. Viszont a botrány két haláleset után elült: Magyar Ede szerelmi bánatában öngyilkos lett 1912-ben, a kaposvári polgármester pedig betegségben elhunyt.
Kép: kitervezte.hu
A színházat sokáig nem tudták egész évben használni, hiszen nem volt benne fűtés, így jó ideig csak nyáron üzemelt. Ez az épület is sok szenvedést látott, az első világháború alatt katonai tartalék kórházat alakítottak ki benne. Néhány évtizeddel később, 1955-ben nagyszabású renoválásra került sor, minek következtében az 1400 fő helyett "csupán" 840 fő befogadására lett képes. Ezután vette fel a Csiky Gergely nevet, addig Nemzeti Színházként működött. Teljes rekonstrukció 1986-ban történt.
Kép: Kaposvári Programok
Kép: kitervezte.hu
Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen
Debrecen első és legnagyobb kőszínháza a Kossuth utcán található. A romantikus stílusú, mór és bizánci elemeket is felvonultató épületet Szkalnitzky Antal tervezte, az építkezést Vecsey Imre vezette. Az ünnepélyes megnyitóra 1865. október 7-én került sor, Katona József Bánk bán c. darabját adták elő. Gertrudis szerepében Laborfalvi Rózát mint vendégművészt láthatta a nagyérdemű.
Kép: Múltidéző Építészet
Debrecenben az első színházi előadás 1798-ban volt a mai Megyeháza helyén álló fogadó udvarában. Fél évszázaddal később már felmerült az igény egy állandó társulatra, így előkészületeket tettek a megalapítására. A színház az aranykorát természetesen a századforduló környékén élte. 50. jubileuma alkalmából, 1915-ben vette fel a Csokonai nevet emléket állítva ezzel a város fiatalon elhunyt költőjének.
Kép: szinhaz.hu
2012-ben elnyerte a nemzeti státuszt, mely jelzi a magyar színháztörténetben elfoglalt szerepét. Pályafutásukat olyan neves művészek kezdték itt, mint Latinovits Zoltán, Márkus László és Hofi Géza.
Kép: varoskozpont.hu
Gárdonyi Géza Színház, Eger
Az egri társulat 1955. augusztus 15-én alakult meg, első igazgatója Ruttkai Ottó volt. Akkor a repertoár még prózát, zenés darabokat, tájelőadásokat tartalmazott. Ebben az évben fel is vette a Gárdonyi Géza (aki egyébként drámaíró is volt, bár írói munkássága sokkal kiemelkedőbb) nevet. A színház épülete már létezett, sőt annak volt egy elődje is, mely fából épült, és 1884-től 1904-ig állt.
Kép: Eger - varosom.hu
1961 és 1964 között az épületet felújították, bővítették. Az 1964-65-ös évadtól a Miskolci Nemzeti Színházhoz csatolták, így elveszítette függetlenségét. 1982-ben újabb felújítás következett, majd három évre rá ismét önálló színházként működhetett Szikora János vezetésével kezdetben befogadószínházként.
1996 és 2000 között még egy bővítés következett, a sorozatos átalakításoknak köszönhetően nyerte el mai különleges, változatos homlokzatát. Jelenlegi igazgatója 2011 óta Blaskó Balázs.
Kép: Eger - varosom.hu
Kép: Magyar Idők
Győri Nemzeti Színház
Ez a hatalmas, modern betoncsoda 1973 és 1978 között jött létre. A város első kőszínháza már 1798-ra megépült, de idővel nem tudta betölteni a funkcióját. 1929-ben írták ki a pályázatot az új színház megépítésére, de a gazdasági válság miatt nem volt a megvalósításra elegendő anyagi fedezet. Jó néhány évtizedig elhúzódott ez a helyzet, addig is egy bérházat alakítottak át a társulat számára. Majd 1978-ra megépült a jelenlegi színház.
Kép: Múltidéző Építészet
A társulat eredetileg Kisfaludy Károly nevét viselte, aki Kisfaludy Sándor öccse volt, költő, drámaíró, festő, a reformkor neves képviselője. 1992-től hívják Győri Nemzeti Színháznak.
Az épületet a Győri Tervező Vállalat tervezte Vincze Kálmán vezetésével. Bár első pillantásra nekem inkább egy hatalmas betonmonstrumnak tűnik, érdemes alaposabban tanulmányozni, mivel igényes és értékes anyagokat használtak fel az építésekor, úgy mint görög márványlapokat és carrarai márványburkolatot.
Kép: frappeguide.hu
Északi és déli homlokzatán Victor Vasarely egy-egy 55x10 méteres kerámiából készült op art műalkotása látható, melyek egymás negatív képei (wow!). Ez művészi szempontból szintén egyedülálló épületté teszi. Ezenkívül jellegzetes eleme az ún. síugrósánc alakú zsinórpadlás. Jó ideig gondolkoztam rajta, hogy ez az elem milyen elgondolás alapján kapta ezt a különleges formát, tovább kutattam és szerencsére találtam magyarázatot.
Kép: Múltidéző Építészet
Harmati János építész tervező így számol be erről (idézet a moderngyor.com honlapról):
Amellett, hogy az első változat tömege elég otromba volt, a nagyméretű szerkezet lefedése jelentette az egész beruházásban az egyik legsúlyosabb anyagi tételt. Nagyon kevés pénzünk volt, nem éreztük a megoldást megnyugtatónak, de nem tudtuk, mi tévők legyünk. A Vállalat [a Győri Tervező Vállalat] azonban ekkoriban szerzett tudomást arról, hogy Szlovákiában nagyon sok kábeltetős épület épül. Mint kiderítettük, ennek oka, hogy arrafelé nagyon sok a kötélpályás létesítmény, amelyek acélsodronyait az előírás szerint, állapottól függetlenül, 5–10 évente le kellett cserélniük. Tehát nekik rengeteg jó minőségű, jó állapotban lévő bontott kábelük volt. Ezeknek folyamatosan helyet is kerestek, hogy hol lehet beépíteni azokat. Felismertük, hogy ezeket felhasználva nagyon gazdaságos szerkezettel tudnánk kiváltani a költséges acél rácsos tartókat, így tehát Csehszlovákiából vett acélsodronyokból építettük fel a színház majdnem 80 méter fesztávú lefedő szerkezetét. Jellemző volt, hogy mi kértünk mondjuk 24-es [24 mm-es] kábelt, ők adtak 32-est, mert az volt éppen, azt szerelték le valamelyik kötélpályáról…
[beszélgetés Harmati Jánossal, 2011]
Tehát az anyagi megfontolások és a találékonyság játszottak szerepet a feszített kábeltető kialakításában.
Kép: Múltidéző Építészet
Jászai Mari Színház, Tatabánya
Tatabánya legrégebbi művelődési intézménye, közismert neve Népház. A MÁK (Magyar Állami Kőszénbányák) Rt. kezdte meg az építtetését 1913-ban azzal a céllal, hogy a munkavállalóknak biztosítsanak kulturális jellegű szórakozást jellemfejlődésük érdekében.
Kép: Digitális Képarchívum - OSzK
A 750 férőhelyes nagyteremmel rendelkező színházat 1917-ben nyitották meg, amely figyelemre méltó, hiszen az első világháború alatt jelentős volt az építőanyag- és munkaerőhiány. Nemcsak színielőadásokat tartottak, hanem mozifilmeket is vetítettek, hangversenyeket adtak, és egyéb művészeti tevékenységeket folytattak itt. 1948-ig a MÁK Rt. irányította, kezelte a Népházat, hozzájárulva Tatabánya kulturális életének felvirágoztatásához.
Kép: Wikipedia
Kép: kemertektar.hu
1964-ben megalakult a Bányász Színpad Éless Béla vezetésével. Innentől az országos amatőr színjátszás élvonalában jegyezték Tatabányát. 1976 és 1979 között a Népházat felújították, és új szárnyat kapott, ahol egy zeneterem és kamaraszínpad kapott helyet. Hamarosan hivatásos szintre emelték a társulatot, 1979-1980-ban megalakult az Orpheus Színház, Tatabánya. 1989-től pedig Népház-Játékszín néven a város első államilag támogatott hivatásos színháza lett. A színház 1994-ben vette fel a Jászai Mari nevet.
Kép: rolla.hu
Az épület eredeti tervezőjének kilétét nem ismerjük, mivel az ezzel kapcsolatos dokumentumok a második világháborúban megsemmisültek. A barokkosan eklektikus színház alapos rekonstrukciójára 2007 és 2009 között került sor. Már 1995 óta különösen védett építészeti emléknek számított, a körülötte lévő őspark a tóval együtt természetvédelmi terület.
Kép: szinhaz.hu
A bejegyzés második részében haladunk tovább a legszebb és legérdekesebb vidéki színházépületekkel.