Sopron büszkélkedik Magyarországon a második legtöbb műemlékkel. A város és a lakók is ápolják fennmaradt értékeiket, így még hosszú ideig élvezhetjük látványukat. Nagyszerű célpont műkedvelőknek, hiszen lépten nyomon történelmi értékekbe ütközünk. Aki nyitott szemmel jár az utcán, minden nap felfedezhet valami újat, érdekeset. Kiváló hely azoknak is, akik egyszerűen csak kikapcsolódni, lazítani vágynak. Az óváros kifejezetten bővelkedik történelmi emlékekben, lássunk erre 5 példát.
1. Központi Bányászati Múzeum - az egykori Esterházy-palota
A múzeum a Templom utca 2. szám alatt található rögtön a Főtér mellett. Könnyen felismerhető kék színű épületéről. A magyar bányászat történetét, a bányászathoz használt gépeket, eszközöket és technológiákat, az ahhoz kapcsolódó iparművészeti emlékeket, ásványokat bemutató kiállítást mindenképp érdemes megtekinteni.
Tábla informálja az arra járókat, hogy a ház a XV. században épült, és először patríciusok, majd hosszú ideig a mindenkori városkapitány lakóhelye volt. A XVIII. század közepén került az Esterházy család tulajdonába, és alakították át a homlokzatát a mellette lévő épület mintájára késő reneszánsz stílusban. A kapu felett a mai napig látható a család címere.
Emléktábla tudósít arról is, hogy ebben a házban lakott Rauch András (1592-1656) zeneszerző és karmester. Árkádos belső udvara, kőkeretes ablakai, zárt erkélyei, toszkán oszlopokon nyugvó kapuja igazán különleges műemlékké teszik.
2. Ózsinagóga az Új utcában
Kiemelkedő műemlék, hiszen csupán három hasonló középkori zsinagóga maradt fenn Európában. A XIV. század elején zsidó családok telepedtek le Sopron egyik legrégebbi utcájában, melyet eredetileg Zsidó utcának hívtak, majd felépítették itt a gótikus Ózsinagógát.
A zsidó hagyományoknak megfelelően az utcafronthoz képest egy házhellyel bentebb épült, a bejárattól jobbra ispotály működött, balra pedig József zsidó háza állt. A zsinagóga előtt intézték a bírói ügyeket, valamint kereskedtek.
A zsidókat 1526-ban kiűzték a városból, azóta a zsinagóga is elvesztette funkcióját, és lakóházzá alakult. Az 1960-as évek végén restaurálták, ma múzeumként működik. Az udvarán tábla őrzi a második világháború során áldozatul esett 1640 soproni zsidó lakos emlékét.
3. Várfalsétány
A Várfalsétány az egykori városfal vonalát követi. Egy részét a IV. században épült római városfal alkotja. Scarbantia maradványai szintén megtekinthetők, a Borostyánút egy része is, amely a városon keresztül haladt. A II. világháború pusztításainak nagyban köszönhető, hogy a Várfalsétányt ma megcsodálhatjuk, hiszen addig az emlékek rejtve maradtak.
Rendkívül izgalmas végigjárni a nyilvánosság számára is megnyitott zegzugos részeket, itt-ott padokat is állítottak fel, ahol elidőzhetünk. Tavasztól őszig egészen 21 óráig látogatható, több átjárón keresztül is bejuthatunk a Várkerület illetve a Tűztorony felől, táblák hívják fel a figyelmet a bejáratokra.
4. Patika-ház
A Fő tér egyik eltéveszthetetlen épülete, sárga homlokzatával egyenesen beékelődik a térbe. A műemlékvédelem szép példája, hiszen már a XVI. század első felében szerette volna a város lebontani, hogy ezáltal megnövelhessék a tér méretét, de II. Lajos király nem adott rá engedélyt, mivel szerinte nem tett volna jót a tér hangulatának a ház hiánya.
A nevét nem véletlenül kapta, a XVII. századtól patika működött itt, valamint gyógyszerész és orvos családok lakhelyeként szolgált. Legnevesebb lakója Gensel Ádám (1677-1720) volt, aki elsőként számolt be tudományosan is az időjárási frontok emberi szervezetre gyakorolt hatásáról.
Jelenleg egy XIX. századi patikabelsőt bemutató kiállításnak ad otthont az Angyal Patika Múzeum. Nagyon érdekes a Patika-ház és a szomszédos Gambrinus-ház közötti hézag, amely valaha talán átjáró lehetett, a ház arra néző falán több ablak is található.
5. A kihagyhatatlan Tűztorony
A Tűztorony 58 méter magasságával Sopron emblematikus nevezetessége. Erkélyéről lélegzetelállító kilátás nyílik a városra és a környékre. Esténként LED lámpák világítják meg, így hangulatos, színes fényárban úszik.
Római falmaradványokra épült, mai alakját az 1676-os tűzvész után nyerte el. A toronyban tartózkodó őrök éberen figyelték a vidéket, és figyelmeztettek idegenek érkezésére, emelett negyedóránként kürtszóval jelezték az erkélyről az idő múlását.
Az elmúlt években az alapját olyannyira megszilárdították, hogy egy kiadós földrengést is képes átvészelni. A középkori kaput újra kibontották, így most eredeti szélességében sétálhatunk át rajta.
A Tűztorony az 1921-es népszavazásnak is emléket állít, amikor Sopron és nyolc község megszavazta, hogy Magyarországhoz tartozik. Ennek az eseménynek emléket állítva 1928-ban a Hikisch Rezső tervezte barokk stílusú kapukeret és a Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta szoborcsoport is elkészült. Így a torony alatt elhelyezkedő kaput Hűségkapunak hívják.
Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess az Instagramon is!
A lenti videóban további soproni látnivalókat találsz. Ha tetszett a videó, lájkold, és iratkozz fel a blog YouTube csatornájára!
(Képek: Múltidéző Építészet)
