" />
A magyar szecesszió határon túli gyöngyszemei - Szabadka
2018. június 07. írta: Madave

A magyar szecesszió határon túli gyöngyszemei - Szabadka

A vidéki szecessziós stílusú épületeinkről szóló sorozat első és második részében megcsodálhattunk egy-egy szegedi alkotást, nevezetesen a Gróf- és a Reök-palotát. A Napfény Városától kb. 45 km-re helyezkedik el a határon túli Szabadka, mely szintén telis-tele van pompás szecessziós alkotásokkal.

A XIX. század végén Szabadkát is elérte a vasút és a rohamléptékű iparosodás, mely lehetővé tette, hogy a XX. század elején csodálatos szecessziós paloták és középületek jöjjenek létre. Ebben a részben a magyar, nemzeti szecessziós vonalat képviselő épületek közül mutatunk be néhányat. A poszt folytatásában pedig szemügyre veszünk még további remekműveket Szabadka városából, melyek a szecesszió bécsi és egyéb irányzatait képviselik. 

 

1. Városháza

 

Szabadka városházája a szecesszió magyaros, nemzeti vonulatának kiemelkedő példája. Hatalmas, fényűző épületről van szó, az építéséhez szükséges anyagiakat Bíró Károly polgármester úgy teremtette elő, hogy felparcelláztatta és értékesítette a szabadkai homokvidéket. Az így befolyt összegből 1908 és 1910 között Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján megépült a Városháza. A belső tér, az enteriőr munkálatai valamivel tovább tartottak, így az egész épület 1912-re készült el.

szecesszio_szegedvaros_hu.jpg

A Városháza főbejárati homlokzata a térrel és a Zsolnay szökőkúttal. Kép: szecesszio.szegedvaros.hu

A korszak csodálatos emlékműve ez a Városháza, az építészet és az iparművészet különleges szintézise. Kiegyensúlyozott arányai, harmonikus ornamentikája szemet gyönyörködtető.

Az óriási épület 105 m hosszú, 25 m magas és 55 m széles. A tornya 76 m magas. A látogatóknak lehetősége nyílik feljutni a kilátó 45,5 méteres magasságáig, ahonnan pompás látvány nyílik a településre. Az óratornyot a világ négy égtája felé néző négy órával szerelték fel. A torony a város szinte minden pontjáról látható, maga a Városháza Szabadka egész képét meghatározza.

A kilátóból nagyszerű panoráma nyílik a városra. Kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:SuboticaTownHall015.jpg

A középület építését kisebb botrány is övezte, ugyanis nem mindenkinek tetszett ez az új stílus. Az egyik kritikus 10 000 koronát ajánlott fel, ha lebontják, és képes volt támogatókat is toborozni. Szerencsére nem járt sikerrel, az épület a mai napig áll.

szecesszio_szegedvaros_hu4.jpg

Részlet a Városháza homlokzatából és tetőszerkezetéből. Kép: szecesszio.szegedvaros.hu

A Városháza alaprajza szimmetrikus, négy bejárata és négy belső udvara van, melyek által a legeldugottabb részekbe is eljut a nappali fény. Az északi bejárattal szemben található az üde park a kék kerámiás Zsolnay szökőkúttal. A központi bejáratot egy magasabb és egy alacsonyabb, zömökebb torony fogja körül. A funkcionális földszinten kávéház és üzletek kaptak helyet. Az volt az elképzelés, hogy az innen befolyó bevétel az épület fenntartási költségeit fedezni fogja.

kantavar_utazasi_iroda.jpg

A kék kerámiás Zsolnay szökőkút, háttérben a Városháza épülete. Kép: Kantavár Utazási Iroda

Ami a belső tereket illeti, a lépcsőházat márvány borítja, a díszterem falait pedig szlavóniai tölgy deszkák, csakúgy mint a budapesti Parlamentét. A kisipar és az építészet harmonikus összefonódását figyelhetjük itt is meg, faragott bútorok, Zsolnay eozinmázas kerámiák, stilizált virágmotívumok, színpompás vitrázsok, ötvösmunkák díszítik az épületet.

A díszterem 16 látványos vitrázsát Róth Miksa üvegfestő- és mozaikművész, valamint Nagy Sándor festőművész készítette. Magyar uralkodókat és történelmi személyeket ábrázolnak. Róth Miksa keze műve Hunyadi János, Werbőczi István, Rákóczi Ferenc, az apródok, I. Ferenc József, Mária Terézia, Széchenyi István, Deák Ferenc és Kossuth Lajos képei. Nagy Sándor nevéhez fűződik az Árpád vezért, Szent Istvánt, Szent Lászlót, Corvin Mátyást, Nagy Lajost és Könyves Kálmánt ábrázoló vitrázsok.

Az egyedülállóan művészi mozaik ablakoknak hányatott sorsuk volt a XX. században. A város Magyarországtól való elcsatolása után eltávolították (a díszterem egyes magyar címereivel együtt), a pincében tárolták, és sima ablaküvegre cserélték őket. Felmerült az ötlet, hogy készítenek új mozaikokat, ám ez végül nem valósult meg. A Délvidék visszacsatolásakor visszahelyezték a vitrázsokat, de a második világháború után ismét eltávolították őket. A hetvenes évekig kellett várniuk, míg újra a helyükre kerültek, majd 1977-ben egy oda látogató tisztviselő megjegyzésére reagálva - miszerint "üvegkirályoktól" rettegni nem túl bölcs dolog - az őket takaró függönyöket is eltávolították.

A Városháza 1967-ben vált műemlékké, a Vajdaság első magyar szecessziós épületeként, így biztosak lehetünk benne, hogy megkapja a megfelelő figyelmet és gondozást a várostól.

 

 2. Raichle-palota

 

A neves szecessziós építész, Raichle Ferenc szabadkai lányt vett feleségül, így költözött a városba, ahol tervezőirodát is nyitott. Családjának otthonául a város egyik legszebb telkét választotta a pályaudvar közelében. Az 1904-ben épült, színpompás, játékos díszítésű palota csupán egyszintes, így jól illeszkedik a környezetébe.

szacesszios_magazin.jpg

A Raichle-palota utcai homlokzata. Kép: Szecessziós Magazin

Raichle a földszinten működtette a tervezőirodáját. Az emeleten kapott helyet az ebédlő a télikerttel, mely bálteremként is szolgált, a dohányzószalon, a női szalon, a gyerekszoba, ami akkor újdonság számba ment, a fürdőszoba és a zeneszoba.

A homlokzat alapszíne fehér, a ház ablakai zöldek (hasonlóan a kecskeméti Cifrapalotához). Hullámzó párkánya, stilizált szív- és virágmotívumai, kovácsoltvas erkélyei, kapuja mozgalmasságot kölcsönöznek a palotának. Két kis tornya narancssárga, a Zsolnay tetőcserép kétféle kék színben pompázik. Egyébként ha valaki vonattal érkezik Szabadkára, ez az egyik első épület, melyet a pályaudvart elhagyva meglát. Ennél kellemesebb első benyomás nem is kell.

Az oromzat tetején szerepel a család címere. A tervező nem fukarkodott a drága alapanyagok, mint a Zsolnay kerámia, a velencei üveg és muránói mozaik használatával.

szecs.jpg

A palota oromzata stilizált virágmotívumokkal. Kép: szecesszio.szegedvaros.hu

A szabadkai idill csupán néhány évig tartott, mivel Raichle súlyosan eladósodott. Rengeteg pénzt költött utazásokra, műtárgyakra, drága építőanyagokra, vagyis nagykanállal falta az életet. Végül csődbe ment, és 1908-ban elárverezték a palotáját a műkincseivel, ingóságaival együtt.

A házat Hartmann Terézia vette meg fia számára, aki azt szinte azonnal eladta Scholzberger Emilnek. 1949-ben a Szabadkai Múzeum foglalta el a rezidenciát, 1970-től pedig a Képzőművészeti Találkozó Modern Galériának ad otthont

Raichle a csőd után Szegedre költözött, ott is eltöltött néhány évet, majd Budapesten telepedett le. Anyagilag összeszedte magát, és a továbbiakban folytathatta műkedvelő életvitelét haláláig.

gradsubotica.jpg

A palota udvar felőli homlokzata. Kép: Grad Subotica

Még az építkezés előtt Raichle a telket két részre osztotta, és a másik felére építtetett egy bérpalotát is, mely a bejárattól balra található. Annak emeletére luxuslakásokat, a földszintjére pedig üzleteket gondolt. Ez az épület valamivel visszafogottabb, mint a saját otthona, de hullámzó homlokzatával, színvilágával, szív- és növénymotívumaival harmonikusan illeszkedik a családi palotához.

szecesszio_szegedvaros_hu2_4.jpg

A bérpalota homlokzatának részlete. Kép: szecesszio.szegedvaros.hu

 

3. Zsinagóga

 

A XX. század elején nagyjából 3400 zsidó élt Szabadkán. 1838 óta a közösség már rendelkezett egy zsinagógával, amit kibővítettek, de 1894-ben a közgyűlés meghozta a határozatot egy teljesen új imádati hely megépítésére. 1899-ben Szegeden is kiírtak egy pályázatot a helyi zsinagóga megtervezésére, aminek a második helyezettje Komor Marcell és Jakab Dezső terve lett. Az első helyezést Baumhorn Lipót visszafogottabb munkája nyerte el. Egyébként az ő nevéhez fűződik még a fiumei (1902) és az újvidéki (1903) zsinagóga is. Szabadka örömmel átvette a "vesztes" terveket, és megbízást adtak az építésre. 

szabadkai_zsido_hitkozseg.jpg

A zsinagóga felújított homlokzata. Kép: Szabadkai Zsidó Hitközség

Az imádati hely több szempontból is egyedülálló. Egyrészt ez az egyetlen olyan zsinagóga, mely a magyar, nemzeti szecessziós stílus jegyében épült. Másrészt Közép-Európában csak a budapesti Dohány utcai zsinagóga nagyobb nála, alapterülete 776 m2. Harmadrészt modern építészeti megoldásokat alkalmaztak: mivel a talaj igen laza szerkezetű, nem lett volna képes elbírni ezt a hatalmas kupolát, így azt földbe süllyesztett betonoszlopok tartják. A beton, az acél és a vas használata ebben az időszakban a modern technikának számított.

subotica_rs.jpg

A zsinagóga felújított homlokzata. Kép: subotica.rs

A magyar szecesszió stílusához hűen a díszítésre jellemzőek a virágmotívumok (tulipán, liliom, rózsa), a népművészeti elemek, a Zsolnay díszek és cserepek.

hirosveny.jpg

Felújított belső festés. Kép: Hírösvény

A zsinagóga telis-tele van olyan megoldásokkal, melyek jelképes értelemmel bírnak. A belső tér egy sátor illúzióját adja vissza, utalva az ószövetségi történetekre. Az aranyozott domborművek a zsidó szellemiség gazdagságát hivatottak jelképezni. A színek burjánzása az örömet szimbolizálja. 

Hatalmas méretét mutatja, hogy 1600 fő befogadására volt képes. 850 férfit a földszinten, 550 nőt a karzaton. Belmagassága 23 m, a kupola átmérője 12,6 m, külső magassága 40 m.

szecesszio_szegedvaros_hu5_2.jpg

A zsinagóga belső tere a felújítás megkezdése előtt. Kép: szecesszio.szegedvaros.hu

 A vitrázsok itt is Róth Miksa keze művei:

szecesszio_szegedvaros_hu7_1.jpg

Az egyik virágmotívumos vitrázs. Kép: szecesszio.szegedvaros.hu

A második világháború után a kis számú zsidó túlélő betölteni sem volt képes a zsinagógát, nemhogy fenntartani. Lassan pusztulásnak indult az épület, olyannyira, hogy 1970-ben a központi kupola elfordult és oldalra billent (ezt azóta helyreállították). 1976-ban a város tulajdonába került, majd a nyolcvanas évek végétől színházi előadásokat tartottak benne. Műemléki védelmet kapott, és a közelmúltban egy európai uniós projekt keretein belül elkezdték a felújtást.


 

4. Szabadkavidéki Kereskedelmi Bank palotája

 

A Kiegyezés utáni évtizedekben Szabadkát is elérte a gyors gazdasági fejlődés, így szükség volt pénzintézetekre is. A Kereskedelmi Bank palotája volt az első pénzügyi épület a város fő utcáján. 1907-ben tervezte Komor Marcell és Jakab Dezső.

kultour-videk.jpg

A Kereskedelmi Bank mozgalmas homlokzata. Kép: KULToUR-Vidék

Különlegessége, hogy az addigi szabadkai épületekhez képest a földszinten itt alkalmaztak először nagy méretű üvegfelületeket, a belmagasság is jelentős, ezzel téve dominánssá ezt a szintet a félemelettel együtt. A bank tehát a földszinten működött, az emeleten lakásokat alakítottak ki. Az aszimetrikus homlokzat pedig a sarkon ívesen megtörik.

wikimedia_commons.jpg

Jól megfigyelhető a földszint nagy üveges felülete. Kép: Wikimedia Commons

A homlokzaton szereplő szimbólumok mind összefüggésben vannak az épület eredeti funkciójával: a mókus a szorgalmat, a méhkas a takarékosságot, a bagoly pedig a bölcsességet szimbolizálja. A méhkas díszítés miatt is nevezik az épületet kaptáros háznak is. 

pinterest_2.jpg

A méhkas motívum. Kép: Pinterest

A stilizált növényi ornamentika, mely a magyar szecessziós vonalra jellemző, kalotaszegi motívumokat tartalmaz. A saroképület mozgalmas díszítése, pávatoll motívumai, konzolos kiugró egységei, és kiegyensúlyozott színei csodálatos egységet képeznek. 

szecesszio_szegedvaros_hu2_5.jpg

Mintás ablakkeretek. Kép: szecesszio.szegedvaros.hu

pinterest_jpg1.jpg

A kiugró rész konzolja női figurát ábrázol. Kép: Pinterest

 

5. Simeon Leovics bérpalotája

 

Bár ez a bérpalota nem burjánzik stilizált virágmotívumoktól és egyéb népművészeti ornamentikától, mégis a szecesszió magyar, nemzeti változatát képviseli. Lechner Ödön és Pártos Gyula ezen művével érkezett meg a szecesszió a városba 1893-ban, így a reprezentatív épület az új stílus előhírnökének tekinthető. 

img_9896.jpg

A palota utcafronti homlokzata. Kép: heritage-su.org.rs

A palotát Leovics Simon, királyi közjegyző rendelte meg. A szerény épület nem hivalkodik, mégis ragyogó színfoltja a városnak. Leovics már korábban is rendelt Lechnertől, fiatalon elhunyt lánya emlékére készíttetett kápolnát 1889-ben. A bizánci stílusú kápolna a szerb ortodox temetőben található.

Ez az épület is a vasútállomás mocsaras környékére épült, amely később a város legelőkelőbb része lett, a XIX. század végén nagy iramban kezdték a paloták építését ebben a kerületben. A szomszédos épületek szimmetrikus homlokzatától eltérően itt az aszimmetria dominál, azok pazarabbul díszítettek, itt az egyszerűségé a főszerep. Ettől függetlenül a ház jól illeszkedik az utca képébe.

szecesszio_szegedvaros_hu1_5.jpg

A torony, rajta jól látható az építés éve. Kép: szecesszio.szegedvaros.hu

Érdekes részlet, hogy a torony eredetileg 2,5 méterrel alacsonyabbra lett tervezve, de Leovics felesége kérelmére megnövelték. Rendkívül tetszetősek ikerablakai (bifórium) és hármas ablakai (trifórium). A természetes anyagok használata kitűnik a fal színéből is, a homlokzatot sárga homoktégla burkolja, a tagolt, játékos tetőszerkezet pedig Zsolnay cseréppel fedett.

 

 

 6. Sonnenberg Salamon bérpalotája

 

A palotát 1910-ben építették Strassburger Izidor és Gombos Lajos tervei alapján. Az épület ma Magyarország Főkonzulátusának ad helyet.

szecesszio_szegedvaros_hu_7.jpg

A palota homlokzata. Kép: szecesszio.szegedvaros.hu

Sonnenberg Salamon a századelőn ismert divatszabó volt, gazdag polgára a városnak. Szabadkán elfoglalt társadalmi státuszát drága építőanyagok felhasználásával és a homlokzat díszítettségével akarta kifejezni. 

szecesszio_szegedvaros_hu2_7.jpg

Geometrikus minták, stilizált virágornamentika. Kép: szecesszio.szegedvaros.hu

Bár a Raichle-palota szomszédságában nem tűnik olyan mozgalmasnak, játékosnak az épület, mint a tervező otthona, mégis méltóságteljesen tanúskodik a tulajdonosa ízléséről és anyagi helyzetéről. Itt is Zsolnay kerámiák, virágmotívumok a homlokzaton, viszont megfigyelhető, hogy sokkal több a geometrikus forma. 

 wikimedia_commons_1.jpg

A palota díszítettsége ellenére jól beleillik környezetébe. Kép: Wikimedia Commons

 

Ha tetszett a bejegyzés, kövess a Facebookon.

A következő részben további szabadkai szecessziós gyöngyszemekről lesz szó.

Korábbi posztok a szecessziós építészetről:

A legszebb vidéki szecessziós épületeink - 1. rész

A Cifrapalotától a legnagyobb Kossuth-gyűjteményig

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr7214024474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Segna 2018.06.12. 09:10:48

Fhúúúú ezek gyönyörűek!
A városházát tudtam, de a többi teljes meglepetés! Klassz cikk, ismét!
külön köszönet a kis színesekért (üvegkrályoktól félni stb.)
Véletlen, vagy csak én érzem, hogy a városháza hasonlít a marosvásárhelyi kultúrpalotára? Talán csak a torony miatt?

Segna 2018.06.12. 09:11:46

Nagyvárad is megérne egy különszámot!

Madave · http://multidezoepiteszet.blog.hu 2018.06.14. 09:14:34

@Segna: köszönöm, örülök, hogy tetszett :) valóban van néhány hasonló elem, a vöröses vakolatrészek, a hosszúkás ablakok. Nagyon szép az a kultúrpalota, annak ellenére, hogy milyen tömör épület, a homlokzat tagolásával jól megoldották, hogy mégse hasson annak.

Madave · http://multidezoepiteszet.blog.hu 2018.06.14. 09:15:09

@Segna: mindenképp :) még előtte tartozom a Szabadka 2. részével :)