" />
A szigligeti Árpád-kori templomrom
2018. június 11. írta: Madave

A szigligeti Árpád-kori templomrom

Az Avasi-Réhelyi templom

Elterveztük, hogy szombaton leugrunk a Balatonhoz, ideje volt már kicsit kiszakadni a mindennapi mókuskerékből. Az időjárás eleinte közbeszólt, hiszen szakadó esőben értünk Szigligetre. Nem strandolni akartunk, csak kiülni a partra, és nézni ki a fejünkből. De persze zuhogó esőben parton ülni kissé nehéz. Bizakodtunk, hátha eláll, és úgy negyedóra kocsiban várakozás után elállt az eső. Mondhatom, az a negyedóra is élvezetes volt, kellemes volt hallgatni, ahogy a vízcseppek kopogtak a kocsitetőn.

Miután elállt az eső, bevettük a kikötőt. Mi voltunk az elsők, így egy ideig csak a miénk volt a part. Rengeteg madár jelent meg, így jó ideig fotóztunk, és csak nézelődtünk. Majd egyre inkább felszakadozott a felhőzet, mi pedig kinézegettük magunkat a kikötőnél, és haladtunk tovább. Volt ott egy információs tábla, mely az avasi templomrom felé mutatott. Nem rémlett, hogy olvastam volna róla, így érdeklődve elindultunk az irányába, és igencsak érdekes műemlékhez érkeztünk. Szigligetről eddig a Balaton és a vár ugrott be, így kíváncsian vártam, mi mindent rejthet még ez a kis település.

p1040583-1_mini.jpg

Ez a templom, melyet Csonkatoronyként is ismernek, volt valaha az ősi Réhely falu imádati helye, mely a történelmi kikötő közelében helyezkedett el. A település lakói elsősorban ezzel a közeli révvel foglalkoztak. A XIII. század második felében a Mindenszentek tiszteletére épült templom egy ókori római házra épült, falainak felhasználásával. Maradt még itt egy kis számú nép, mely túlélte a honfoglalást, majd beolvadt az érkező magyarokba.

p1040580-1_mini.jpg

Valószínűleg 1260 és 1262 között az Atyusz nemzetséghez tartozó mesterek építették át a római kori házat templommá, melyet már eddig is szakrális célokra használtak. Ők azok a mesterek, akik a szigligeti várat is építették. Más elképzelés szerint a bencések nevéhez fűződik a templom építése, de erről sajnos nincs biztos forrásunk.

p1040579-1_mini.jpg

Eredetileg a templomnak nem volt tornya, azt később, az évszázad végén kapta meg. Formája igazán különleges, ez az a rész, ami a legjobb állapotban fennmaradt. Nyilván meghatározta a táj és a település képét, segített a tájékozódásban. Elképzelem, ahogy a toronyból ráláttak a Balatonra, figyelték, kik érkeznek a révbe, barát vagy ellenség. Vagy baj esetén kongatták a harangokat, hogy mindenki keressen magának rejteket. Vagy egy tűzeset idején riasztották a környékbelieket, hogy segítsenek az oltásban.

p1040570-1_mini.jpg

A XIV. században hozzátoldottak a templomhajóhoz egy kápolnát, majd a következő évszázadban egy ossariumot. Ebben a helyiségben tárolták az elhunytak csontjait. Ez is jelzi, hogy a területet már a korai időszakban temetkezésre is használták. Vajon hány generáció használhatta ezt a földdarabot őseik elhantolására? Mai napig látni sírköveket, melyek teljesen elkoptak, ki tudja milyen idősek, és kiket rejt még a föld? Hányan sirathatták szeretteiket itt? Azt mondják, hogy a mellette fekvő út és a környező házak építésekor rengeteg emberi csont és koponya került elő a földből.

p1040571-1_mini.jpg

Azt is lehet tudni, hogy a templom belseje festett volt, mivel vörösesbarna és zöld vonalakkal díszített vakolatmaradványokra bukkantak. Egy oklevélben megemlítik a templomot, méghozzá az 1333. évi pápai tized összeírásában. Érdekes módon a településnek az átlagtól jóval kevesebb összeget kellett beszolgáltatnia. 1334-ben pedig István nevű papját is megemlítik. Vajon szerették, tisztelték ezt a papot, vagy voltak túlkapásai? Erről nem tudunk.

p1040572-1_mini.jpg

Egy 1420-as írásos emlék szerint a század elejére a terület már teljesen elnéptelenedett. Ezek után a templom is pusztulásnak indult, amihez hozzájárult a törökök betörése, majd a hódoltság idején ez a folyamat felgyorsult. Miután a területet visszafoglalták a törököktől, a templomot senki sem akarta helyreállítani, így tovább romlott az állapota. Az emberek sokkal biztonságosabbnak találták a várat és környékét, Újfalut, így ott telepedtek le.

p1040575-1_mini.jpg

Hasonló sorsra jutott, mint a római épület, melynek helyén áll. Köveit elkezdték elhordani a környékbeliek saját házaik építésére, hiszen Szigliget a XVII. században újra elkezdett benépesülni a mai falu területén. 

p1040563-1_mini.jpg

Már akkor ősi épületnek számíthatott, izgalmas történetek keringhettek róla. Az egyik ilyen fennmaradt történet egy kőkecskéről szól. A hiedelem szerint a templom előtt állt egy kőkecske, mellyel a gyerekek gyakran játszottak. Egyszer csak jött egy török katona, aki kettévágta egy hatalmas bárddal, mivel tudta, hogy rengeteg aranyat rejt. A katona elvitte a pénzt, a gyerekek pedig szétverték a kőkecskét.

p1040561-1_mini.jpg

A templomot és a temetőt 1958-59-ben tárták fel, majd rekonstruálták, szépen rendbetették a kertjét is. Az udvarán mai napig látható néhány régebbi, felismerhetetlen, illetve kevésbé régi sír, de egyik sem a templom fénykorából származik.

További képek:

p1040559-1_mini.jpg

 

p1040558-1_mini.jpg

 

p1040557-1_mini.jpg

 

p1040553-1_mini.jpg

 

p1040550-1_mini.jpg

 

p1040538-1_mini.jpg

 Képek: Múltidéző Építészet

 

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, lájkolj a Facebookon.

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr5614035926

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.