" />
A német nyelvű előadásoktól Közép-Európa egyik legösszetettebb színházáig
2018. június 18. írta: Madave

A német nyelvű előadásoktól Közép-Európa egyik legösszetettebb színházáig

Magyarország legszebb és legérdekesebb vidéki színházai - 2. rész

Az előző részben röviden megnéztük a kaposvári, debreceni, egri, győri és tatabányai színházat, most pedig folytatjuk további vidéki nagyvárosok kulturális központjaival.

 

Békéscsabai Jókai Színház

 

Békéscsabán 1840 óta adnak elő színpadi műveket, ám kezdetben csupán vándortársulatok léptek fel arra alkalmas helyeken. Az Alföld harmadik állandó kőszínházát, melyet "Vigadónak" vagy "Vigardának" hívtak, 1879. március 8-án nyitották meg a mezővárosban. Az első a debreceni volt 1865-ben, a második az aradi 1874-ben, csak négy évvel maradt le Békéscsaba a második helyről.

kulturpontok_hu.jpg

Kép: kulturpontok.hu

A színház Halmay Andor tervei alapján épült a harmincezres lélekszámú Békéscsaba közadakozásából Sztraka Ernő mérnök vezetésével. Kezdetben az állóhelyekkel együtt 600 néző befogadására volt képes. Mivel a létesítmény csakhamar szűknek bizonyult, 1912-ben Spiegel Frigyes és Englerth Károly tervei alapján átépítették, korszerűsítették. Az így 1913. november 8-án átadott színház 630 férőhelyes lett, és jó néhány új funkcióval bővült.

magyar_teatrum_online_1.jpg

Kép: Magyar Teátrum Online

A második világháborút viszonylag szerencsésen átvészelte, utána sajnos fokozatosan lepusztult. Ideiglenesen a helyi Apollo mozit helyezték át a színházba, mivel annak épületét lebontásra ítélték. Később használták festőműhelynek, próbateremnek is.

A város első állandó társulata 1954-ben végre megalakult Békés Megyei Jókai Színház néven. Első igazgatója Daniss Győző lett, aki már előtte is fellépett a helyszínen magántársulatával. A társulat évtizedek óta azt az irányelvet követi, hogy egy vidéki város színháza mint népszínház minden közönségréteg igényét ki kell elégítse. 

wikipedia.JPG

Kép: Wikipedia

Érdekesség, hogy az 1956-os forradalom utáni időszakban ráaggatták a "színészet Szibériája" jelzőt, mivel ide küldték azokat a nemkívánatos, ám tehetséges művészeket, akiket az akkori politika nem akart látni a fővárosban. Ez egészen Fekete Péter igazgatóságáig (2007-2015) tartott, akinek sikerült a színházat ettől a stigmától megszabadítania, és bekapcsolnia az országos színházi élet vérkeringésébe.

1994-ben az épületet ismét felújították, immáron 420 férőhelyes lett. A nevezetes Vigadó terme aranyozott velencei tükrökkel és intarziás parkettával várja vendégeit. 2012-ben pedig megkapta a Békéscsabai Jókai Színház nevet, melyet mai napig használ.

bekescsabai_jokai_szinhaz.jpg

Kép: jokaiszinhaz.hu

 

 

Katona József Színház, Kecskemét

 

Katona József már 1826-ban terveket készített egy a mai Arany János utca sarkán álló színházra, de elképzelése nem valósult meg. Ám Kecskemét saját állandó színházépületének létrehozása nem várathatott örökké magára. Valóságos huzavona volt, mire eldöntötték, hogy ehhez egyáltalán hol találjanak helyet. Ezzel kapcsolatban még Pécstől és Szegedtől is kértek tanácsot. A döntés megszületése után 1894-ben végre kiírták a tervpályázatot, melyet a bécsi Fellner és Helmer iroda nyert meg.

kitervezte_1.jpg

Kép: kitervezte.hu

A kecskeméti színházat 1895-96-ban építették eklektikus stílusban, neobarokk elemekkel, a szobrokat Hausbeitner Henrik szobrász készítette. Megalkotása egybeesett azzal a színházépítési lázzal, mely ekkortájt söpört végig a Monarchia területén. A megnyitón, mely három napig tartott maga Ferenc József és Sissi is részt vettek. Az első napon Katona Bánk bán c. művét adták elő. Az előadáson a kor legünnepeltebb színészeit láthatták: Bánk bán szerepében Szacsvay Imrét, Márkus Emília játszotta Melindát, Gertrudot pedig Jászai Mari keltette életre.

kiterve.jpg

Kép: kitervezte.hu

A színház 1916. november 11-én vette fel Katona József nevét. A második világháborút ez az épület is szerencsésen átvészelte. 1961-ben korszerűsítették, majd egy újabb felújítás következett 1986-1987-ben, az Ybl-díjas Farkas Gábor és Boros Pál tervei alapján.

Egyik kiemelkedő igazgatója Radó Vilmos volt, akinek sikerült szerződtetnie többek között Latinovits Zoltánt. A hatvanas évek jelentette a színház sikereinek csúcsát, az országos színjátszás élvonalában szerepelt. Filmforgatások helyszíne is volt: Richard Burton és Ed Harris is dolgoztak itt filmjeiken. Szintén a színházépületben készült a Golden Globe-díjas Csodálatos Júlia (Being Julia), melyet Szabó István rendezett.

Végül csaknem száz évvel megépítése után, 1986-87-ben került sor egy újabb alapos felújításra.

keol_hu_1.jpg

 Kép: keol.hu

kitte.jpg

Kép: kitervezte.hu

 

 

Magyarországi Német Színház, Szekszárd 

 

Magyarország egyetlen állandó német nyelvű színháza, a Deutsche Bühne Ungarn (DBU) a német nyelv ápolását, a magyarországi németség kulturális értékeinek megőrzését tűzte ki célul. A darabokat magyar nyelvű szinkrontolmácsolással adják elő, így nem kell feltétlenül német nyelvtudás azok megtekintéséhez. A színház a német kisebbség és a magyarság közötti kulturális párbeszéd egyik fő orgánuma. Emellett még abban a különleges helyzetben van, hogy Tolna megye egyetlen színháza is.

Elsősorban német klasszikus színműveket adnak elő, de igyekeznek minden korosztály igényét kielégíteni többféle műfajjal is. Saját fesztiválja a Mini-Évad, melyet minden májusban megrendeznek. Az évad zárása előtt újra műsorra tűzik az azévi repertoárban szereplő darabokat, melyeket két nap alatt elő is adnak.

Mivel a magyarországi német kisebbség az országban elszórtan él, nagy hangsúlyt fektetnek a tájelőadásokra, hogy azok is részesülhessenek a német kultúrából, akiknek nem áll módjukban eljutni Szekszárdra. Így vendégelőadások formájában az ország több pontján is fellépnek, valamint sok külföldi meghívást is kapnak.

bagyinszki_eu_jpg2.jpg

Kép: Bagyinszki Zoltán

A mai Garay téren lévő egykori Világ Mozgóképszínház épületét jelölték ki a színház számára, mely a szecesszió osztrák változatának jegyében épült. A legendás mozi megnyitása Káldi Gyula üzletember nevéhez fűződik. Az épületet Uglár János tervezte, a mozi 1913. október 29-én nyitotta meg kapuit. Az épület pazar belsővel rendelkezett, az előcsarnok tükrökkel felszerelt, 6x5 méteres vásznon vetítették le a filmeket. A fűtött nézőtér 465 főt tudott befogadni. 1930-tól már hangosfilmeket is lejátszottak, majd a mozifilmek mellett prózai és zenei darabokat is színpadra vittek.

Az 1986-os tűzeset során az épület megsérült. Utána csupán 1991-ig szolgálta a filmipart, a mozi bezárt. Átalakítási munkálatokba fogtak, és 1994-től a Deutsche Bühne Ungarn foglalta el az épületet. A homlokzat ma az eredeti terveknek megfelelően néz ki, a belső tér viszont a modern kor igényeit elégíti ki.

bagyinszki_zoltan_2.jpg

Kép: Bagyinszki Zoltán

 

Miskolci Nemzeti Színház

 

A klasszicista stílusú színház 1847 és 1857 között épült neobarokk belsővel. Elődje, mely a jelenlegi épület mögött állt, és 1827 óta szolgálta a színjátszást, az 1843-as tűzvészben elpusztult. Az épület Cassano József tervei alapján készült el. Az évtizedes építkezés elhúzódásához hozzájárult, hogy Cassano - bár Miskolcon telepedett le - nem felügyelte az építkezést, mely többek között a pénzhiány és a forradalom kitörése miatt lelassult.

24_hu_1.jpg

Kép: 24.hu

megnyitót 1857. szeptember 3-án tartották, melyre hivatalos volt maga Ferenc József is. Az ünnepségen Vörösmarty Marót bán c. darabját adták elő. Csakhogy Ferenc József nem vett részt a díszelőadáson, mivel az őt váró Szirmai István gróf agyvérzést kapott az izgalmak miatt, és a kórházban meghalt. A császár nem volt hajlandó szórakozással tölteni az estét, amikor egyik hű alattvalója elhunyt. Így őt István főherceg képviselte a megnyitón, melyen részt vett még Jókai Mór is feleségével, Laborfalvi Rózával.

 hellomiskolc_hu.jpg

Kép: hellomiskolc.hu

Az első igazgató Latabár Endre volt, a neves Latabár művész családból. A tornyot az 1880-as években emelték, amikor az épület egy jelentősebb korszerűsítésen esett át. A torony tűzvédelmi funkciót látott el, ma óra működik benne. Ezzel egyidőben bevezették a központi fűtést és a világítást. Majd 1957 és 1959 között is volt egy nagyobb felújítás.

sikerado_hu.jpg

Kép: sikerado.hu

jegy_hu_1.jpg

Kép: jegy.hu

A kilencvenes években nagyszabású rekonstrukiós munkálatokba fogtak, melynek eredményeként Közép-Európa egyik legösszetettebb színházi együttesévé vált, öt játszóhellyel rendelkezik, gyakorlatilag bármilyen színházi elképzelés megvalósítható. Összterülete jelenleg több mint 16 000 m² az előző 8000 m²-hez képest. A színház otthont ad a híres Miskolci Nemzetközi Operafesztiválnak is, 2010-től pedig tagja az Európai Színházi Konvenciónak.

mnsz_hu.jpg

Kép: mnsz.hu

 

 

Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza

 

Nyíregyházán már 1831 óta rendeztek színielőadásokat, de csupán 1980 óta rendelkezik állandó színházi társulattal, melyhez hosszú út vezetett el. A vendégtársulatok így különböző helyeken léptek fel elsősorban nyáron. A város polgárai már az 1800-as évek második felében elkezdték sürgetni egy önálló színház megalapítását. 1869-ben a város tanácsa meghozta a határozatot a színház létesítésére.

ezahir_hu.jpg

Kép: ezahir.hu

Először egy nyári színkör alakult meg, mely elég népszerű lett. Ennek is köszönhetően végül Miklóssy Gyula és Társulata első előadását 1875-ben tartotta meg a Zöldség téri arénában. A színháznak helyet adó épületet 1893-94-ben építették Alpár Ignác tervei alapján - melyet ingyen bocsátott a város rendelkezésére - az akkori Széna piacon.

szinhaz_hu.jpg

Kép: szinhaz.hu

A kőszínház kezdetben 451 fő befogadására volt képes. Az első nagyobb felújításra 1923-ban került sor. 1955-től 1960-ig esett át egy újabb átalakításon, amikor jelentősen kibővítették. Csupán a színpad körüli négy fal maradt meg az eredetiekből.

szinhaz_hu2.jpg

Kép: szinhaz.hu

1960-ban kapta meg a színház Móricz Zsigmond nevét. Eredetileg Krúdy Gyuláról akarták elnevezni, de nem készültek el a felújítással születésének 80. évfordulójára. 1980-ban közvetlenül az állandó nyíregyházi társulat megalakulása előtt még egy átalakítás következett, hogy az épület is lépést tudjon tartani a felmerülő igényekkel. Az igazgató Bozóky István lett. 1981. október 17-én tartották a megnyitót, melyen Vörösmarty Csongor és Tünde c. művét mutatták be. 2000-2001-ben ismételten felújították, 343 férőhelyes lett, modernizálták a fény - és hangtechnikát.

wikipedia.jpg

Kép: Wikipedia

 

Pécsi Nemzeti Színház

 

Ezt az eklektikus stílusú színházépületet Láng Adolf és Steinhardt Antal tervezte. Mint a legtöbb nagyvárosban, jó ideig itt is vendégtársulatok léptek fel arra alkalmas épületekben.

egykor_hu.jpg

Kép: egykor.hu

wikipedia_1.jpg

Kép: Wikipedia

A város közgyűlése létrehozta a Színügyi Bizottságot, melyek feladata volt egy telek kijelölése a felépítendő kőszínház számára. Meg is találták a megfelelő helyet a mai Színház téren. Ezenkívül kivetették a megyei pótadót is az építési költségek fedezésére. 1890-ben kiírták a tervpályázatot, melyet az említett Láng-Steinhardt páros nyert meg. A megnyitó 1895. október 5-én volt, amikor is Erkel Bánk bán c. művét adták elő (itt is).

pnsz_hu.jpg

Kép: pnsz.hu

A XX. század második felére életveszélyes állapotba került az épület, így 1986 és 1991 között felújították, minek eredményeként teljesen modernizálták. A legutóbbi felújítás 2011-ben volt. Ekkor rendbehozták a kupolát, az erkélyt, és a teljes homlokzatot. Jelenleg 1150 néző befogadására képes.

sszinhaz_org.jpg

Kép: szinhaz.org

Ezeken a gyönyörű épületeken kívül még jó néhány vidéki színház vár bemutatásra, a harmadik részben őket is megtekintjük.

Ha tetszett a bejegyzés, kövess a Facebookon is.

 

Források:

jokaiszinhaz.hu
kecskemetikatona.hu
dbu.hu
pnsz.hu
moriczszinhaz.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr6714052020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Index.hu.hazudik 2018.06.19. 15:42:11

Talán Miskolc kellett volna hogy az első helyen álljon listán.. Hogy miért? Mert az első állandó kőszinház az országban. Mert a legnagyobb és a legszebb is...