Az Óváros tértől indulva a Vár utcán felfelé sétálva csodálatos emlékművekkel találkozunk - elsősorban a barokk építészet remekeivel. Igaz, hogy a várnegyed gyakorlatilag egyetlen utcából áll, annyi kincset tartogat, hogy jó ideig elidőzünk az épületek között.
Már a vár bejáratánál egy emléktábla tájékoztatja a látogatókat arról, hogy a 10. század végén Veszprémben jött létre az első magyarországi püspökség. Itt volt Sarolt, majd Gizella székhelye is, Gizella alapította a székesegyházat. A vár is az országban az egyik első volt, valószínűleg az ezredfordulón épült. A magyar királynékat 900 éven át a veszprémi püspök koronázta, ezért is hívják Veszprémet a Királynék Városának.
A 48 méteres Tűztorony már az Óváros térről jól látható, aki fel szeretne menni a körerkélyre, a Hősök Kapuját elhagyva tud feljutni. Kezdetben őrtoronynak épült, ezt jelzi a Vigyázótorony elnevezés is, idővel tűzmegfigyelési feladattal ruházták fel, amely igen hasznosnak bizonyult a szeles városban. Veszprém egyik legrégebbi építménye a középkorból származik, réztornya copf stílusú, az 1810-es földrengés után nyerte el jelenlegi formáját Tumler Henrik építőmester által. A benne lévő óra Csernák Antal verbunkosát játssza minden órában.
A tűztorony mellett található a Fecskendőház, ahol a tűzoltószertár működött. Homlokzatán ez áll: "Városi polgárok pénzén épüle föl e ház. Itt tűzi pusztítás védelem eszköze áll." A felirat egyes betűi pirossal vannak festve, melyek az építés dátumát, 1804-et adják.
Tovább haladva elérünk a Hősök Kapujához, mely a környezetében található műemlékekhez képest viszonylag fiatal építmény, 1939-ből származik, és 2013-ban újították fel. A kapu emléket állít az 1948-49-es szabadságharc, a két világháború és az 1956-os forradalom veszprémi történéseinek és szereplőinek.
A kapura rögzített egyik emléktábla ír a keresztény István 997-es győzelméről a pogány Koppány seregei felett, ezt a csatát a veszprémi vár közelében vívták.
A kapu után következik a barokk stílusú Simoga-ház, melyben a Csikász Galéria működik. 1798-ban épült Simoga György ügyvéd megbízatásából.
A Vár utca 8. szám alatt található az Ügyészség épülete, mely valaha a veszprémi kanonokház volt.
A kegyesrendi tanítórendiek a 18. században jelentek meg Veszprémben, majd létrehozták oktatási intézményüket. A piarista gimnázium alagsora és földszinti része 1773 és 1778 között épült. A gimnázium a két világháború között Magyarország egyik legnevesebb iskolája volt. 2008 óta az épület üresen áll, nagy szükség van a felújításra.
A gimnázium mellett közvetlenül található a valamikori piarista rendház szintén barokk épülete, tervezője Tiethardt József, épült 1769-ben. Erre is ráférne egy felújítás, habár így omladozó vakolattal is hangulatos.
Majd a Szent Imre Piarista- és Helyőrségi templom következik, immáron klasszicista stílusban. 1823 és 1836 között építették, belső tere még késő barokk jegyeket mutat fel.
1751-ben épült a Dubniczay-palota. Veszprém egyik legjelentősebb barokk műemlékét 2006-ban újították fel. Ma négy kiállítóhely is működik benne, nevét készíttetőjéről, Dubniczay István kanonokról kapta.
Az Érseki Palota éppen felújítás alatt volt, így csak az épület részleteiről tudok fotókat mutatni. A vár egyik meghatározó barokk palotája 1765 és 1776 között épült Fellner Jakab tervei szerint. Kiemelkedő jelentőségű a 65 000 példányszámú, elsősorban latin nyelvű könyvtára. Érdekessége még, hogy a korban egyedülálló vízvezetékkel rendelkezett, mely Tumler György nevéhez fűződik.
Bíró-Giczey-ház: ez az épület is - mint a Szentháromság szobor - Padányi Bíró Márton püspök rendelésére készült 1733-ban. Jelenleg a Szaléziánum – Érsekségi Turisztikai központnak ad helyet, korábban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága működött itt, ők átköltöztek Csopakra.
A Vár utca a Szentháromság térbe torkollik, amely számos eseménynek helyet ad, napjainkban például itt rendezik a Veszprémi Ünnepi Játékokat. Közepén áll a szintén Padányi Bíró Márton megbízásából készített Szentháromság szobor (1750), Schmidt Ferenc szobrász-kőfaragó mester alkotása.
A tér nyugati oldalán találjuk a ferences templomot, mely 1723 és 1730 között épült ugyancsak barokk stílusban.
Az északi oldalon helyezkedik el a neoromán stílusú homlokzattal rendelkező Szent Mihály-székesegyház, melynek alapjai a 10. századig nyúlnak vissza, és melyet Gizella királyné alapított.
A teret szegélyezi a Nagypréposti palota, melynek oldalán a 13. századi Gizella kápolna bejárata található. Szemben vele megtekinthetjük a Várkutat.
Szent István és Gizella szobra, Ispánky József alkotása (1938) a Várhegy legmagasabb pontján őrzi a várost. Innen csodás panoráma nyílik Veszprém egy részére, többek közt a Viaduktra.
További képekért kattints a galériára:
Képek: Múltidéző Építészet (a fotókat alkonyatkor készítettem, így sajnos elég sötétek lettek, próbáltam javítani rajtuk több-kevesebb sikerrel, sokszor az élesség rovására :( )
Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb cikkekről, kövess minket az Instagramon is!
A Veszprémről szóló bejegyzéssorozat további részeit itt találhatjátok: