" />
Barokk műemlékek tárháza - A Veszprémi Vár
2018. július 10. írta: Madave

Barokk műemlékek tárháza - A Veszprémi Vár

Az Óváros tértől indulva a Vár utcán felfelé sétálva csodálatos emlékművekkel találkozunk - elsősorban a barokk építészet remekeivel. Igaz, hogy a várnegyed gyakorlatilag egyetlen utcából áll, annyi kincset tartogat, hogy jó ideig elidőzünk az épületek között.

Már a vár bejáratánál egy emléktábla tájékoztatja a látogatókat arról, hogy a 10. század végén Veszprémben jött létre az első magyarországi püspökség. Itt volt Sarolt, majd Gizella székhelye is, Gizella alapította a székesegyházat. A vár is az országban az egyik első volt, valószínűleg az ezredfordulón épült. A magyar királynékat 900 éven át a veszprémi püspök koronázta, ezért is hívják Veszprémet a Királynék Városának.

A 48 méteres Tűztorony már az Óváros térről jól látható, aki fel szeretne menni a körerkélyre, a Hősök Kapuját elhagyva tud feljutni. Kezdetben őrtoronynak épült, ezt jelzi a Vigyázótorony elnevezés is, idővel tűzmegfigyelési feladattal ruházták fel, amely igen hasznosnak bizonyult a szeles városban. Veszprém egyik legrégebbi építménye a középkorból származik, réztornya copf stílusú, az 1810-es földrengés után nyerte el jelenlegi formáját Tumler Henrik építőmester által. A benne lévő óra Csernák Antal verbunkosát játssza minden órában.

p1050067_edited_mini.jpg

A tűztorony mellett található a Fecskendőház, ahol a tűzoltószertár működött. Homlokzatán ez áll: "Városi polgárok pénzén épüle föl e ház. Itt tűzi pusztítás védelem eszköze áll." A felirat egyes betűi pirossal vannak festve, melyek az építés dátumát, 1804-et adják.

p1050110_edited_mini.jpg

Tovább haladva elérünk a Hősök Kapujához, mely a környezetében található műemlékekhez képest viszonylag fiatal építmény, 1939-ből származik, és 2013-ban újították fel. A kapu emléket állít az 1948-49-es szabadságharc, a két világháború és az 1956-os forradalom veszprémi történéseinek és szereplőinek. 

A kapura rögzített egyik emléktábla ír a keresztény István 997-es győzelméről a pogány Koppány seregei felett, ezt a csatát a veszprémi vár közelében vívták.

p1050122_edited.jpg

A kapu után következik a barokk stílusú Simoga-ház, melyben a Csikász Galéria működik. 1798-ban épült Simoga György ügyvéd megbízatásából. 

p1050136_edited_mini.jpg

A Vár utca 8. szám alatt található az Ügyészség épülete, mely valaha a veszprémi kanonokház volt. 

p1050151_edited_mini.jpg

A kegyesrendi tanítórendiek a 18. században jelentek meg Veszprémben, majd létrehozták oktatási intézményüket. A piarista gimnázium alagsora és földszinti része 1773 és 1778 között épült. A gimnázium a két világháború között Magyarország egyik legnevesebb iskolája volt. 2008 óta az épület üresen áll, nagy szükség van a felújításra. 

p1050172_edited.jpg

A gimnázium mellett közvetlenül található a valamikori piarista rendház szintén barokk épülete, tervezője Tiethardt József, épült 1769-ben. Erre is ráférne egy felújítás, habár így omladozó vakolattal is hangulatos.

p1050175_edited_mini.jpg

Majd a Szent Imre Piarista- és Helyőrségi templom következik, immáron klasszicista stílusban. 1823 és 1836 között építették, belső tere még késő barokk jegyeket mutat fel.

p1050193_edited.jpg

1751-ben épült a Dubniczay-palota. Veszprém egyik legjelentősebb barokk műemlékét 2006-ban újították fel. Ma négy kiállítóhely is működik benne, nevét készíttetőjéről, Dubniczay István kanonokról kapta.

p1050198_edited_mini_1.jpg

Az Érseki Palota éppen felújítás alatt volt, így csak az épület részleteiről tudok fotókat mutatni. A vár egyik meghatározó barokk palotája 1765 és 1776 között épült Fellner Jakab tervei szerint. Kiemelkedő jelentőségű a 65 000 példányszámú, elsősorban latin nyelvű könyvtára. Érdekessége még, hogy a korban egyedülálló vízvezetékkel rendelkezett, mely Tumler György nevéhez fűződik.

p1050219_edited.jpg

p1050218_edited.jpg

Bíró-Giczey-ház: ez az épület is - mint a Szentháromság szobor - Padányi Bíró Márton püspök rendelésére készült 1733-ban. Jelenleg a Szaléziánum – Érsekségi Turisztikai központnak ad helyet, korábban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága működött itt, ők átköltöztek Csopakra.

p1050202_edited.jpg

A Vár utca a Szentháromság térbe torkollik, amely számos eseménynek helyet ad, napjainkban például itt rendezik a Veszprémi Ünnepi Játékokat. Közepén áll a szintén Padányi Bíró Márton megbízásából készített Szentháromság szobor (1750), Schmidt Ferenc szobrász-kőfaragó mester alkotása.

A tér nyugati oldalán találjuk a ferences templomot, mely 1723 és 1730 között épült ugyancsak barokk stílusban.

Az északi oldalon helyezkedik el a neoromán stílusú homlokzattal rendelkező Szent Mihály-székesegyház, melynek alapjai a 10. századig nyúlnak vissza, és melyet Gizella királyné alapított.

A teret szegélyezi a Nagypréposti palota, melynek oldalán a 13. századi Gizella kápolna bejárata található. Szemben vele megtekinthetjük a Várkutat.

p1050221_edited.jpg

Szent István és Gizella szobra, Ispánky József alkotása (1938) a Várhegy legmagasabb pontján őrzi a várost. Innen csodás panoráma nyílik Veszprém egy részére, többek közt a Viaduktra.

p1050257_edited.jpg

 

További képekért kattints a galériára:

 

 

Képek: Múltidéző Építészet (a fotókat alkonyatkor készítettem, így sajnos elég sötétek lettek, próbáltam javítani rajtuk több-kevesebb sikerrel, sokszor az élesség rovására :( )

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb cikkekről, kövess minket a Facebookon!

 A Veszprémről szóló bejegyzéssorozat további részeit itt találhatjátok:

Óváros tér épületei

Petőfi Színház

Megyei Könyvtár

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr2514102615

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.