" />
Ybl Miklós tervezte kastélyok - 1. rész
2018. július 12. írta: Madave

Ybl Miklós tervezte kastélyok - 1. rész

A füzérradványi és parádsasvári Károlyi-kastély

Ybl Miklós tevékenysége elsősorban középületek, városi paloták és bérházak tervezéséhez fűződik. A kastélyépítészet munkásságának nem éppen a legjelentősebb részét foglalja magában, magyar viszonylatban ez mégsem elhanyagolható. Nevéhez számos kastély építése kötődik, némelyikük ugyan tévesen. Ybl bizonyíthatóan összesen 10 kastélyt tervezett (az átalakításokat nem számolva bele).

Pályafutása kezdetén nem a kastélyok tervezése volt Ybl fő célja, hanem inkább a polgári építtető réteg megcélzását tartotta szem előtt. Létre is hozott Pollack Ágostonnal egy építész irodát, de az akkori körülmények még nem kedveztek egy ilyen vállalkozás működésének. Hamarosan kapcsolatba került gróf Károlyi Istvánnal annak házi építésze, Heinrich Koch utódaként. Fótra költözött, és ő lett a Károlyi család következő uradalmi építésze. Kastélytervezői stílusa eleinte a romantika félköríves változatát követte, majd az 1860-as évektől az olasz neoreneszánsz irányába fordult. Építészetében mindvégig a harmóniára és az egyensúlyra törekedett.

Egyébként nem volt magától értetődő, hogy a magyar arisztokrácia tagjai magyar tervezőt bíznak meg kastélyaik, palotáik létrehozására. Leggyakrabban neves bécsi vagy német építészekkel terveztettek, ilyen volt például Heinrich Koch a 19-20. század fordulóján, Franz Beer a barokk korban vagy Alois Pichl, aki a romantika képviselője volt. Éppen ezért is jelentős Ybl magyarországi kastélytervező munkássága. Emellett ezen a szakterületen ő volt a nemzet legtermékenyebb mestere, hasonlóan jelentős kastélyépítők Hauszmann Alajos, Meinig Artúr és Möller István.

Ybl Miklós a Károlyi családnak két kastélyt is tervezett, a füzérradványit és a parádsasvárit. A sorozat első részében ezeket vesszük kicsit közelebbről szemügyre.

A füzérradványi Károlyi-kastély

 

A neoreneszánsz és romantikus stílusjegyeket felmutató kastély 1857 és 1859 között épült meglévő épületek egyes részeinek felhasználásával. A magas, vékony, nyolcszög alaprajzú torony nem Ybl Miklós tervezése volt, hanem a megrendelő, Károlyi Edéé. A család tagjainak nem igazán nyerte el a tetszését, ezért sokszor gúnyolták is emiatt. Ede halála után fia, László és felesége, Apponyi Franciska még inkább igyekeztek megteremteni a kastélyban az itáliai reneszánsz hangulatot.

volt_karolyi-kastely_2768_edited_1.jpg

Fotó: Wikimedia Commons

A következő Károlyi generáció tagja, István már idegenforgalmi célokra használta a birtokot, 1938 és 1944 között a kastély luxusszállóként működött. A második világháború után államosították, majd szanatóriumnak adott otthont. Napjainkban az épület egy részében múzeumot nyitottak, nyolc termét lehet tárlatvezetéssel megtekinteni, köztük az ebédlőt, hálószobát, fürdőszobát, könyvtárszobát és a szalont.

a_karolyi_kastely_homlokzata_wikimedia_commons_edited.jpg

Fotó: Wikimedia Commons

A kilencvenes évek óta felújítási munkálatok sora folyik, még vannak egyes részei, melyeket renoválásra várnak. Hallani híreket az újabb beruházásról, így reméljük, hogy minél előbb eredeti pompájában tündököl majd a kastély.

fuzerradvany_wikipedia_edited.jpg

Fotó: Wikimedia Commons

A kastélyhoz tartozó angolpark természetvédelmi terület, több száz éves faóriásokat is tartalmaz. Legismertebb egyede a patak mellett lévő Rákóczi platán, melyet még 1721-ben ültettek. Az angolpark mellett egy teraszos franciakertet is kialakítottak, mely szintén kellemes látványt nyújt.

fuzerradvany_karolyi-kastely_oroszlanos_falikut_wikip_edited.jpg

Fotó: Wikipedia

A Fortepan jóvoltából megtekinthetjük az 1940-es évek luxusszállójának belsőjét is (galéria a képre kattintva):

 

A parádsasvári Károlyi-kastély

 

A birtok 1846-ban került a Károlyi családhoz, előtte több jelentős arisztokrata famíliáé is volt a terület (Rákóczi, Orczy, Grassalkovich család). A kastélyt Károlyi Gyula 1876 és 1882 között építtette, melynek során egy 1827-ből származó oszlopsoros, klasszicista fürdőházat alakítottak át. A terület gyógyvizeit a 18. század második felében már felfedezték, Parádsasváron működött a csevicefürdő, ennek helyén készült el a kastély.

Az épület a füzérradványihoz hasonlóan szintén neoreneszánsz stílusjegyeket vonultat fel. Homlokzatának jellemzője a francia késő gótika, illetve kora reneszánsz "tégla és kő" megoldása ("brique et pierre"), azaz a vörös falsíkot sárga tagozatok tarkítják. Az épület bal sarkát sátortetős torony díszíti. Funkcióját tekintve vadászkastélynak készült. Károlyi Gyula megözvegyült édesanyjának, gróf Károlyi Györgyné Zichy Karolinának szánta ajándékul.

Károlyi György unokája, a leendő miniszterelnök Mihály nem szerette az itteni vidéki életet, felesége, Andrássy Katinka annál inkább. Érdekes adalék a kastély történetéhez, hogy akkoriban a "Duzzogó" becenevet kapta, mivel amikor Katinka összeveszett a férjével, ide vonult el előle sértettségében.

a_paradsasvari_kastelyhotel_wikim_comm_edited.jpg

Fotó: Wikimedia Commons

A két világháború után a kastély üresen állt. A szocializmus idején úttörőtáborok helyszíne volt, azonban a szakszerű karbantartás hiányában állapota fokozatosan leromlott. A rendszerváltás után magántulajdonba került, és egy kétéves felújítás után 1998-ban kastélyszállóként nyitotta meg kapuit, amely azóta is működik.

karolyi-kastely_kastelyhotel_sasvar_5819_edited.jpg

Fotó: Wikipedia

karolyi-kastely_kastelyhotel_sasvar_5819_edited_1.jpg

Fotó: Wikimedia Commons

wp_20150717_18_01_12_pro_edited.jpg

Fotó: Múltidéző Építészet

 

A következő részben folytatjuk tovább az Ybl Miklós által tervezett kastélyok bemutatását.

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr1114106711

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ügyelő 2018.07.15. 07:26:30

A cikk elején jó lenne javítani az elírt évszámot: 1960 helyett 1860.