" />
Komor-Jakab szecessziós épületei az Alföldön
2018. július 20. írta: Madave

Komor-Jakab szecessziós épületei az Alföldön

Komor Marcell (1868-1944) és Jakab Dezső (1864-1932) 1897-ben társultak, közös építészirodájuk 1918-ig produkálta a szebbnél szebb emblematikus szecessziós épületeket szerte a Monarchia területén. Kezdetben Lechner stílusát követték, majd fokozatosan megtalálták saját hangjukat.

Együttműködésükre rendkívüli összhang volt jellemző. A munkát úgy osztották meg, hogy Komor tervezte az épületet figyelembe véve a funkcionális szempontokat, a megrendelő elvárásait, Jakab pedig a külső megjelenésre és a kapcsolódó művészeti megoldásokra összpontosított. A bejegyzéssorozatban megnézzük főbb műveiket földrajzi régiók szerint csoportosítva. Első alkalommal lássuk, milyen műveik születtek az Alföldön.

 

Szentes - Petőfi Szálló és Vigadó

 

Ezt a gyönyörű szállóépületet a korai években, 1896-ban tervezte Komor Marcell, a megvalósításra 1897 és 1899 között került sor. Komor még a Lechnernél töltött évek alatt készítette ezt a művét (a tervpályázat zsűrije közt a mester is helyet foglalt), ez az első önálló, megvalósult terve. A helyén a Zöldkoszorúhoz címzett vendéglő állt, melyet az új épület miatt lebontottak. A városnak szüksége volt egy új, korszerű szállodára étteremmel és vigadóval.

Mivel a régi étterem az építkezés közben folyamatosan működött, az új szállót több ütemben kivitelezték. A magyaros szecesszió stílusát képviselő saroképület igazán impozánsra sikerült. A földszinten kávéház, sörcsarnok, étterem és kocsma kapott helyet, az emeleten a vendéglős lakása, és 33 vendégszoba. Mindezeket a Kossuth utcai szárnyban helyezték el. A Petőfi utca felé néző szárnyban alakították ki a földszinten az öt üzletet, az emeleten három bérlakást és egyleti helyiségeket. Az udvarra benyíló szárnyban kapott helyet a színház barokkos páholyokkal.

Korszerűségét jelzi, hogy a szálló Szentes első villanyvilágítással és központi légfűtéssel ellátott épülete. A díszítésen mindenképpen érződik Lechner hatása. Az ablakok és ajtók az Iparművészeti Múzeum nyílászáróival rokon kiképzésűek. A bádogosmunka is gazdagon díszített stilizált népi motívumokkal. Eredetileg az utcai homlokzat ultramarinkék volt, tagozatai sötétebb tónust kaptak. Az udvarra néző homlokzat téglaszalagos díszítésű volt.

Sajnos nagyon sokáig állt elhanyagoltan, rettenetesen lepusztult, de nemrég szépen felújították, homlokzatát az eredeti ultramarinkék helyett rózsaszínűre festették, a nyílászárók kékek lettek. A galériára kattintva láthatod a felújítás előtti és utáni állapotokat:

Szolnok - Mezőgazdasági Takarékpénztár

 

A Kossuth Lajos utca 5. szám alatt álló saroképületet 1898-ban tervezték, 1899 és 1900 között meg is épült. Létrehozásakor fontos szempont volt, hogy idővel bővíthető legyen, méghozzá oly módon, hogy a bejáratok ne szakítsák meg a helyiségek folytonosságát. Így a két kapu az épület két végére került. Másik cél a tervezéskor a praktikusság volt.

Az épület a takarékpénztárnak és lakásoknak adott helyet. A belső bútorzat is a tervezőpárostól származik, szintén magyaros stílusban. A megbízók engedélyezték, hogy a tervben szereplő barokk díszítés helyett szecessziós ornamentikát alkalmazzanak, de csak mérsékelten az épület komoly funkciójára való tekintettel. Így egy egyszerűen - főleg téglaszagokkal - díszített épület lett az eredmény. Az egy-egy utcára néző homlokzaton egy-egy ballusztrádos mellvéddel ellátott nyitott erkélyt helyeztek el.

A homlokzat az idők folyamán veszített valamelyest az így is visszafogott díszeiből.  A galériára kattintva megnézheted a különbséget a mai és a korabeli állapot között, a főhomlokzaton például a Mezőgazdasági Takarékpénztár felirat is eltűnt:

Kecskemét - Iparos Otthon

 

A magyaros szecesszió egyik kiemelkedő példáját Kada Elek polgármester avatta fel 1907-ben, a tervek már 1904-ben rendelkezésre álltak. A Kecskeméti Ipartestület és a Kecskeméti Iparegyesület számára épült létesítményre azért volt szükség, mert elődjének a tetőszerkezete egy tűzeset során elpusztult. Az új Iparos Otthon emeletén volt a díszterem, a tantermek, a tanulók hálótermei és az orvosi rendelő. A földszintre vendéglőt és lakásokat terveztek. Az alagsorban voltak a műhelyek, és az egyéb pincehelyiségek.

Jellegzetes a főhomlokzat háromkarélyos oromfala. Az épület sokat merített a Cifrapalota díszítéséből, például a hullámos párkányzat, a kerámiapöttyök, az üvegmozaik díszek, a pávaszem motívumok mind eszünkbe juttatják az ismert kecskeméti szecessziós palotát.

A díszterem mennyezetének arany, türkiz és sötétkék pávaszemei Róth Miksa műhelyében készültek. Komorék művei közül elsőként itt jelenik meg a színes mozaikok alkalmazása, illetve a marosvásárhelyi Városházán, melyet az Iparos Otthonnal párhuzamosan terveztek. A tánctermet 1937-ben mozivá alakították, így az a vendéglő helyére került. Két óriási tükre miatt a Tükörterem elnevezést kapta.

A legjelentősebb átalakítás az 1950-es években történt, a homlokzati díszek egy részét sajnos leverték, a mozi korszerűsítése során a díszes boltozatot álmennyezettel takarták el, amit az utóbbi évek felújításakor újra feltártak. 

 

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon!

 

Felhasznált irodalom:

Várallyay Réka: Komor Marcell - Jakab Dezső (Az építészet mesterei sorozat, 2006, Holnap Kiadó)

Ludmann Mihály: A magyar építészet mesterei II.

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr4614122781

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.