" />
Split legjelentősebb műemléke: Diocletianus palotája
2018. augusztus 05. írta: Madave

Split legjelentősebb műemléke: Diocletianus palotája

Kedvenc műemlékeim közé tartoznak az ókori római maradványok. Így hát horvátországi látogatásunk során semmi esetre sem hagyhattuk ki Diocletianus palotáját. A műemlékegyüttes a spliti térség legjelentősebb látnivalója, mely az UNESCO Világörökség része (hasonlóan Dubrovnik óvárosához, melyről az előző bejegyzésben írtam). Mondanom sem kell, nem kis lelkesedéssel vetettem bele magam a felfedeznivalókba.

Diocletianus császár uralkodása

 

Diocletianus volt az első római császár, aki még életében saját akaratából mondott le az uralkodásról. Elhunytáig még hét évig élvezhette "nyugdíjas" éveit. Teljes uralkodói neve Caius Aurelius Valerius Diocletianus, a mai Split (Spalatum) közeli Salonában született 244. december 22-én, és 312. december 3-án halt meg.

Uralkodása több szempontból is említésre méltó. Többek között sikerült bő két évtizedes császársága alatt konszolidálni a katonacsászárok idején meggyengült Római Birodalmat. Bevezette a tetrarchia ("négyes uralom") intézményét, mely által a központi hatalom négy személy között oszlott meg. Uralma a keresztények üldözése miatt is emlékezetes maradt. Bár visszavonulása után polgárháború robbant ki, amit nem volt képes megakadályozni, az általa létrehozott államforma, a dominatus még sokáig fennmaradt (a császár már nem mint princeps, azaz Róma első polgáraként, hanem mint dominus, azaz korlátlan hatalmú úrként tetszelgett).

450px-istanbul_museo_archeol_diocleziano_284-305_d_c_foto_g_dall_orto_28-5-2006_cropped_enhanced.jpg

Diocletianus egyik mellszobrának maradványa, kép: Wikipedia

Életének első 40 évéről keveset tudunk, illetve egyes életeseményeiről eltérő információk maradtak fenn. Annyi bizonyos, hogy kivételesen fényes karriert futott be, hiszen alacsony sorból származott. Egyes feltételezések szerint egy rabszolga fiaként látta meg a napvilágot Diocles néven (vagy a felmenői között volt felszabadított rabszolga), melyet aztán maga változtatott Diocletianusra, mely jóval előkelőbben hangzott.

Katonaként sikerült egyre magasabbra jutnia a ranglétrán, és elnyerte Carus császár bizalmát, mely kulcsfontosságú volt előmenetelében. Carus a lovas testőrségének fejévé léptette elő. A perzsa hadjáratban a császár és egyik fia életét vesztette, mely után az ambiciózus hadvezér Róma felé vette az útját, hogy megszerezze a hatalmat.

Diocletianus okosan nem az addigi katonacsászárok politikáját folytatta. A birodalom szinte minden szegletében zavargások, lázadások folytak, így uralmának megszilárdításában létfontosságú volt hatalmának megosztása, a tetrarchia bevezetése. Társuralkodónak bizalmasát, Maximianust tette meg, aki a birodalom nyugati feléért felelt. Később bevonta a kormányzásba Constantinus Chlorust és Galeriust is. Az első két férfi töltötte be az augustus szerepet, az utóbbi kettő pedig caesarként uralkodott.

303-tól kezdve Diocletianus súlyos betegségben szenvedett, melyből aztán felépült. Részben ez a tapasztalat vezetett a felismeréshez, hogy nincs már elég ereje az uralkodáshoz, így 305-ben lemondott. Maximianus szintén visszavonult, így a két caesar vált augustusszá.

A palota története

 

A palotát tehát Diocletianus építtette Spalatumban, szülővárosától nem messze, és utolsó éveit itt töltötte, miután visszavonult a kormányzástól. 1979-ben vették fel a világörökségi helyszínek közé. A késő-római építészet csodálatos példája, 293 és 305 között épült, 38 000 m² területen. Salona lakosainak egy része szintén átköltözött ide. A császár halála után a soron következő császári családok száműzött tagjainak nyújtott menedéket.

p1070422_edited.jpg

A palota makettjét megtekinthetjük a tengerparti sétányon.

A tenger felől egy tágas, pálmafás sétány határolja, a Riva, mely az ókorban nem létezett, hiszen a tenger egészen a palota faláig ért. A szűk Tengeri kapun léptünk be a palotába, melynek területére összesen négy kapun lehet bejutni. Egy hatalmas alagsori helyiségben találtuk magunkat, ahol jelenleg bazárosok kínálják portékáikat. Balra találjuk a kőtárat, amit belépő ellenében tekinthetünk meg. 

p1070424_mini.JPG

Kávézók a Riván a palota falainak árnyékában.

p1070411_mini.JPG

A palota tenger felőli fala a Riván, háttérben a Szent Duje székesegyház harangtornya.


p1070435.JPG

A Tengeri kapu és a Peristilium közötti alagsor.

Az alagsorból kijutva a Peristiliumba léptünk, mely ma egy korinthoszi oszlopokkal körülvett tér, helyenként az a későbbi korok építkezései során az oszlopok közti részeket befalazták. Ez volt egykor Diocletianus fogadócsarnoka. Igazán fényűző lehetett, nyilvánvalóan le akarta vele nyűgözni a látogatóit. Az oszlopok méreteit tekintve bizonyára sikerült is neki. Hamar feltűnt a nem éppen központi helyen lévő szfinx szobor. Diocletianus összesen 12 ilyen szobrot szállíttatott ide Egyiptomból. 

p1070450_edited_mini.jpg

A Peristilium alagsor felőli oldala.

p1070454_mini_mini.JPG

Beépített oszlopközök.

p1070457_mini.JPG

Az egyik egyiptomi szfinx szobor.

Jobbra található a Szent Duje székesegyház, mely Diocletianus mauzóleumára épült az 7. században. Elég ironikus, hogy a császár szarkofágját az avar-szláv betörésekkor elpusztították, és a nyugvóhelyéül választott mauzóleuma az általa gyűlölt vallás egyik imádati helye lett. Szent Duje Split védőszentje, a város korai püspöke volt. Érdekesség, hogy IV. Béla egyik lánya, Katalin is a székesegyházban nyugszik.

A katedrálisba szintén belépő ellenében juthatunk be, és megkövetelik a szerény öltözéket. Mivel kb. 40 fok volt, rövidnadrágban és ujjatlan felsőben voltam, így belépéskor a jegyárus utánam dobott egy ki tudja már hány ember által használt szürke kendőt, amit a vállamra kellett terítenem. Megjegyzem, volt, akinek sikerült ujjatlanban is bejutnia :) 

p1070440_edited.jpg

A Szent Duje székesegyház bejárata és harangtornya.

p1070507_mini.JPG

A székesegyház bejáratánál szépen kidolgozott szobrokat figyelhetünk meg.

Az egyházi kincstár is a katedrális épületében található, mely rengeteg szakrális értéket, illetve maradványokat (valószínűleg mártírokét, de nemrég olvastuk, hogy ki tudja, valóban mártíroké-e a szentnek kikiáltott csontok) tartalmaz egy rendkívül kis helyre zárva, némelyiküket érdekes módon jó vastag por lepi be. Számomra ez és a székesegyház túldíszítettsége nyomasztó volt, igyekeztem is gyorsan kifelé. Sokkal jobban érdekeltek  az ókori épületrészek.


p1070501_mini.JPG

A harangtorony lábai között a Peristiliumra nyílik kilátás.

A katedrális aljában egy szintén kis alapterületű kripta található, amelyben van egy verem, ami valamikor állítólag börtönként is funkcionált. Jelenleg egy mártírnak szentelt kápolnaként működik.

p1070514_mini.JPG

A katedrális gyönyörűen kidolgozott bejáratának részlete.

A székesegyházhoz tartozik a harangtorony, ahová szintén fel lehet jutni fizetség ellenében (van kombinált jegy is, kék és piros, mi egy pirosat vettünk, ami 45 kunába került, ami a katedrális, a kincstár, a kripta, a torony, és a Jupiter templomra szólt). Úgy tűnik, ez a szakrális kombó. Mindenhová be lehet egyébként úgy is jutni, ha külön-külön vesszük meg a jegyet. Szerencsére magára a palota területére ingyenes a belépés.

p1070512_mini.JPG

A katedrális bejárata.

Az 57 méter magas harangtorony lépcsője helyenként rendkívül szűk és zárt (az egri minaret lépcsőjéhez tudnám hasonlítani, majdnem négykézlábas sztori), de tériszonyosok figyelem! Az első emelet után nyitott fémlépcső vezet fel a torony tetejéig. Én nem mindig vagyok tériszonyos, ebben a helyzetben viszont nagyon, mivel egyik oldalról sincs zárt tér. Csupán egy fémvázas lépcső a semmiben, ami ráadásul eléggé mozog is, befelé csak egy egyszerű vékony korlát. A kifelé néző oldalon pedig szintén nyitott, hiszen a torony fala sem zárt, hanem elég nagy nyílások vannak rajta végig, így semmiféle biztos támpontot nem nyújt. Egyébként fentről a látvány csodálatos, ellátni egészen a városon túl fekvő hegyekig, belátni egész Splitet és a kikötőt is.

Ami megragadta a figyelmemet, az a torony első emeleti pihenőjén található. A katedrális falai hatalmas kőtömbökből állnak, melyeken réges-régi "graffitik", falfirkák találhatók, például az 1600-as évekből. Először azt gondoltam, római kori kőtömböket használtak fel újra, és az írások abból az időből származnak, hiszen a betűk némelyik feliraton nagyon hasonlítanak a római kori betűtípusokra, és latinul jegyezték fel a mondanivalót vagy szignóztak. Viszont felfedeztem egy 17. és egy 18. századi évszámot is, így azok biztosan akkoriak, de nem tudom, a többi mikori lehet. Mindenesetre nagyon érdekes.

p1070522_mini.JPG

Az egyik falfelirat 1723-as évszámmal.

A templommal átellenben egy sikátoron keresztül átjutunk a Jupiter templomhoz, amit a keresztény időkben keresztelő kápolnává alakítottak. Nagyon tetszik az épület kazettás mennyezete, viszont Ivan Mestrivic Keresztelő János bronz szobrától, már bocsánat, de frászt kapok. Babona fűződhet hozzá, hiszen többen is megdörzsölték a lábát, ami sokkal fényesebb is már, mint a szobor többi része, nyilván szerencsét várnak tőle.

p1070490_mini.JPG

A Jupiter templomának belsője.

p1070484_mini_mini.JPG

Jupiter templomának díszes bejárata.

A kápolnában Split két érsekének a szarkofágja is megtalálható. Bejáratánál pedig Jakov Selembrije 16. századi reneszánsz szarkofágja.

p1070499_edited.jpg

Jakov Selembrije 16. századi reneszánsz szarkofágja.

Mindent egybevetve a palota maradványai még romjaiban is lenyűgözőek, méretei, díszítettsége, kifinomultsága nagyszerűen visszaadja az ókor fényűzésre való hajlamát. A sikátorok, oszlopsorok, vagy az egyszerűen a földön fekvő kőmaradványok különleges hangulatot árasztanak. Elragadó, ahogyan az idők folyamán a palota részeit bevonták a későbbi korok építkezéseibe, visszatükrözve, hogy a város magáévá teszi és büszkén együtt él saját történelmével.

p1070480_mini_mini.JPG

 

További képekért kattints a galériára:

 

 

Képek: Múltidéző Építészet

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon!

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr6614162341

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2018.08.06. 10:41:09

Köszönöm a figyelemfelkeltő írást! Szerepel a jövő évi bakancslistás terveimben. :)

Madave · http://multidezoepiteszet.blog.hu 2018.08.06. 15:53:28

@kugi: jó szórakozást hozzá! :) történelem szerelmeseinek szinte kötelező