" />
Ybl Miklós kastélyai - Szabadkígyós és Bélmegyer
2018. augusztus 07. írta: Madave

Ybl Miklós kastélyai - Szabadkígyós és Bélmegyer

Ybl Miklós tervezte kastélyok - 2. rész

Elérkeztünk az Ybl Miklós által tervezett kastélyokat bemutató bejegyzés sorozat második részéhez. Az előző részben megnéztünk két, a Károlyi családnak készített kastélyt, a füzérradványit és a parádsasvárit. Ebben a posztban szintén két uradalmi rezidenciát veszünk szemügyre, őket a Wenckheim család számára tervezte Ybl: a fáspusztait (Bélmegyer), illetve a szabadkígyósit (Ókígyós).

A szabadkígyósi (ókígyósi) Wenckheim kastély

 

Ez a fényűző nemesi rezidencia 1875 és 1879 között épült a német, svájci és osztrák nemesek vidéki otthonainak stílusában. Ybl a tervezéshez az oromfalas német reneszánsz épületeket vette mintául, valamint a heidelbergi várat, a nürnbergi Pellerhaust és a 16-17. századi francia kastélyokat.

Ybl nem rajongott a német reneszánszért, jobban szerette az olasz reneszánsz tartózkodóbb, visszafogottabb stílusát, de hát a megrendelő, Wenckheim Frigyes (1842-1912) ezt kérte tőle. Wenckheimék egyértelmű célja a gazdagságukkal való hivalkodás volt, ami meg is látszik a kastély díszítettségén. Frigyes és felesége, Wenckheim Krisztina unokatestvérek voltak. Az ókígyósi uradalomban valóságos mintagazdaságot hoztak létre, ezt mindenképp érdemüknek tekinthetjük. 

Ma már nem látható, hiszen lebontották, de egy üvegház egészítette ki a kastélyt. Az épület bal oldalán a középrizalithoz egy keskeny torony kapcsolódik, mely jellegzetes eleme az épületnek. Tartozott hozzá még kápolna, télikert, melyet az 1930-as években lebontottak, valamint egy kilátóként is használt víztorony. Az épületet francia kert veszi körül, távolabb pedig tájképi park. A kastély 1945-ig a Wenckheim család tulajdona, majd államosították, és 2011-ig iskolának adott otthont.

A fáspusztai (bélmegyeri) Wenckheim kastély

 

A községet az 1750-es árvíz elpusztította, és nem népesedett be újra, hanem helyén egy puszta jött létre. Az itt meglévő kisebb gazdasági épületekből hozták létre 1855 és 1862 között a kastélyt. Ez a magyarázata az épület szabálytalan alaprajzának. Nem ez az egyetlen eset, hogy Yblnek már létező épületekből kellett kihoznia a maximumot, ezt láthattuk a parádsasvári kastély esetében is, ahol egy fürdőre építkeztek.

A kastély Wenckheim Béla nyári mulatóhelye volt. Fénykorában a belseje rokokó bútorzattal volt berendezve, ez is jelezte a tulajdonos pompaszeretetét. A kastély homlokzatára jellemzőek a gótikus és a romantikus elemek, melyeket megfigyelhetünk például a lőréses tornyon és a lépcsős oromzaton. Az idők folyamán átalakításokon esett át, a ma látható épületből csak a déli szárny köthető Ybl nevéhez.

A következő részben egy elpusztult Ybl remekről és egy olyan kastélyról lesz szó, melynek sajnos csak minimális romjai maradtak fent.

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr3614162337

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.