" />
Komor-Jakab tervezte épületek Budapesten
2018. szeptember 04. írta: Madave

Komor-Jakab tervezte épületek Budapesten

Az előző részben megismerhettük a Komor-Jakab építésziroda néhány alföldi művét. Komor Marcell (1868-1944) és Jakab Dezső (1864-1932) 1897-ben társultak, közös építészirodájuk 1918-ig produkálta a szebbnél szebb szecessziós épületeket szerte a Monarchia területén. Most lássuk, hogy milyen remekműveik születtek a "székesfővárosban".

 

1. Krayer-ház

 

A Radnóti Miklós 4-6. alatt található épület megbízója Krayer Emil és felesége Kümmel Sarolta volt, a bérház 1902 és 1904 között épült. Az első tervváltozat még eklektikus stílust mutatott fel elsősorban barokk elemekkel. A kor egyik jellegzetes bérháza, a földszinten üzletekkel, raktárakkal, 1-2 szobás lakásokkal, az emeleten függőfolyosóról nyíló nagyobb bérlakásokkal. A terv módosítása során született meg a szecessziós homlokzat.

Az épület sarkát hengeres torony kerekíti le, szögletes és kerek zárt erkélyek teszik mozgalmassá a hatalmas tömegű épületet. Az oromzat közepén elhelyezték a K, E, S monogramot utalva az építtetőkre valamint az építés évét, 1903-at. Ami a díszítést illeti, graffito technikával készített szőlőmotívumok ékesítették a homlokzatot, a főbejárati kapu pedig igényes kovácsoltvas betéttel van ellátva.

 

2. Liget Szanatórium

 

A Benczúr utcában található egykori szanatóriumot 1908-09-ben építették. A főorvos dr. Jakab László volt, Jakab Dezső bátyja, innen a megbízás. A legkorszerűbb gyógyintézetek egyikének számított abban az időben, többek között modern fényszóró üvegekkel, berendezési tárgyakkal rendezték be. A gazdag belső díszítést a Zsolnay kerámiák és a kovácsoltvas munkák adják, miként ez a legtöbb szecessziós épület esetében megfigyelhető. Érdekesség, hogy Ady Endre itt hunyt el 1919. január 27-én a szifilisz szövődményeinek következtében. 

 

3. Ikervilla és bérházak

 

A Keleti Károly utcai villát a Rózsadomb tövében 1909-10-ben építette Komor és Jakab saját maga számára. Az ötszintes villa a tervezőpáros családjának szolgált otthonul, fenntartásának költségeit fedezték az ugyanitt kialakított bérlakások bevételei. Legalul volt a házmester lakása, a pince, kazánház, szénraktár, a mosókonyha és a mángorló. Az utca felőli oldalon háromemeletes manzárdtetős bérházak, a tetőtérben műterem. Két egybenyitható építésziroda is volt benne, közös liftet használtak mindkét irányba nyíló ajtókkal. A villához tágas kert tartozott. A 2. világháborúban mindkét villa megsérült, Komor lakása leégett, majd jelentősen átépítették őket.

4. Palace Hotel

 

Az 1910 és 1911 között felépített szálloda a mai napig működik a Rákóczi úton. Ez Budapest egyik utolsó magyar szecessziós épülete. A sarokház két alsó szintje különleges Zsolnay kerámiával van burkolva, a legfelső szintet sgraffitók ékesítik. A faszerkezetes tető változatos formákat mutat. A karzatos étterem 1928 óta őrzi a mai formáját. 

Egykor a vendégek még gazdagon díszített aranyozott hallba léphettek be, az első emeleten pedig függőkert is volt. A modern felfogást mutatja, hogy az építéshez vasbetont is felhasználtak, és központi fűtés is volt már a kezdetektől fogva, ehhez 3 gőzfűtéses kazánt helyeztek el a pincében. A szállodát 2002-ben újították fel az eredeti állapot szerint.

 

 

5. Népopera

 

A Márkus Gézával közösen megalkotott Népopera 1911-re készült el. Ez a mai Erkel Színház elődje, nyomaiban alig ismerhető fel az eredeti épület. Az átépítésének az oka egyrészt az akusztikai problémákban keresendők, másrészt igény volt a befogadóképesség növelésére.

Az eredeti építményre ötajtós bejárat és boglyaíves kupola volt jellemző. Megtervezésekor az ősi színháztípust, az arénát tartották szem előtt. A Népopera széles homlokzatot kapott, mely a színpad felé keskenyedett. Körben a homlokzaton figurális fríz futott végig, az épület váza vasszerkezet. A földszinten 1640 fő kapott helyet, az erkélyen 1300, a színpad 14 x 8,5 méter magas volt. A nézőteret parafamennyezet díszítette.

 

6. OTI székház

 

A Fiumei úton lévő OTI székházat 1910-ben tervezték, 1912-13 a kivitelezés ideje, 1929-30-ban pedig kibővítették. A saroképületnek legyező alakú alaprajza van, a két utcafrontot íves belső falak kötik össze. A központi várócsarnok a két főbejárat között húzódik.

Már a megépítéskor szűkösnek bizonyult, ezért a későbbiekben a szomszéd telket megvették, a régi és új épület közé tornyot emeltek, mely 19 szintes, 18 x 18 méter alapterületű, vasbetonvázas. Bogdánffy Géza és Cséry Miklós mérnökök jóvoltából Keszon-módszerrel végzett betonalapozást kapott. A formákat igyekeztek összhangba hozni a régi épülettel. A torony tetején felső-magyarországi reneszánsz pártázat és szecessziós növényi díszítés díszelgett. A nyolcvanas években a torony felső emeleteit a vasbeton szerkezethez használt salakadalék miatt óvatosságból lebontották.

 

 

Forrás: Várallyay Réka: Komor Marcell - Jakab Dezső (Az építészet mesterei sorozat), 2006 

 

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon. 

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr4914122727

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

orient 2018.09.05. 17:28:58

OTI szekhaz mennyire szep mar? Azt a tornyot nem akarjak visszatenni veletlenul? Edes jo anyam mintha valami szazadfordulos NY-i epulet lenne kicsiben es sokkal szebben. Kar hogy ezek a hazak nincsenek regi popmajukban mar :(

Tehetetlen Dodó 2018.09.05. 17:39:36

Az OTI-torony alsó 8 emeletét páternoszterrel lehetett megközelíteni.
Gyerekkoromban ezért szívesen elkísértem nagyapámat, ha ott volt épp dolga...

Füli 2018.09.06. 16:26:36

A Krayer-ház Ágoston Emil műve!

Madave · http://multidezoepiteszet.blog.hu 2018.09.06. 20:51:43

@Füli: Pfff... Igazad van! A festékudvar épületét valóban ő tervezte, két Krayer-ház van, a Komor-Jakab-féle a Radnótin van. Köszi a kiigazítást! :)

ügyelő 2018.09.07. 09:05:28

Jó az írás. Pont tegnap voltam a volt OTI székházban, elég szépen felújították.
Viszont amit eddig nem tudtam: Komor Marcell 258 évesen halt meg? (Kéne javítani a dátumot)

ügyelő 2018.09.07. 09:05:28

Jó az írás. Pont tegnap voltam a volt OTI székházban, elég szépen felújították.
Viszont amit eddig nem tudtam: Komor Marcell 258 évesen halt meg? (Kéne javítani a dátumot)

Madave · http://multidezoepiteszet.blog.hu 2018.09.07. 11:19:03

@ügyelő: Köszi! sasszemed van :) a számokkal sosem voltam jóban, kijavítottam!

aqwer1234 2018.09.08. 15:37:24

@Múltidéző építészet: Hát nem egészen: 1868-ban született, tehát nem 11 évesen társult Jakabbal.

Madave · http://multidezoepiteszet.blog.hu 2018.09.08. 20:53:53

@aqwer1234: Köszi! Na most már aztán tényleg jónak kell lennie :)