Lechner Ödön, a magyaros szecesszió atyja, az 1860-as évektől egészen az 1890-es évekig kereste azt a formavilágot, melyben szárnyaló fantáziája kiteljesedhet. Bár korai művei még sokszor historizáló jegyeket mutatnak fel, kimagasló tehetsége megmutatkozott bennük. Ekkor még nem volt elég erős, hogy kiszakadjon a kor kötöttségeiből, és képzeletének szabad utat adjon, de nem érezte jól magát ebben a világban, és igyekezett kiszabadulni belőle. Az itt bemutatott öt épületet Pártos Gyulával közösen tervezte, némelyikük esetében a megbízó kívánsága kötötte gúzsba művészetét, de akad köztük olyan, mely már előhírnöke az igazi lechneri szecessziónak.
A szegedi városháza (1882-83)
Szeged Schwörtz János tervezte régi, egyemeletes városházája nem tudta tovább kiszolgálni a közigazgatás igényeit, így a város pályázatot hirdetett egy új épületre. A kiírás egyben tiltakozás is volt az ellen, hogy a szegedi színházat a bécsi Fellner és Helmer építésziroda tervezi (mint megannyi színházépületet a Monarchia területén). Így kikötés volt, hogy a pályázaton kizárólag hazai építészek vehetnek részt. Feltétel volt még, hogy a városképhez igazodva a városháza barokk stílusú legyen, ehhez kiváltképp a bírálóbizottság egyik tagja, Tisza Lajos (1879-es szegedi árvíz utáni újjáépítés vezetője, későbbi miniszter, a historizmus pártfogója) ragaszkodott.
Kép: Wikipedia
Lechner és Pártos nyerték meg a pályázatot. Lechner szárnyaló fantáziáját megkötötte a barokk stílusra vonatkozó feltétel, de például a torony udvarba helyezése, a manzárdtetők bravúros elhelyezése, a mázas, színes cserepek alkalmazása, és az udvari árkádok nem mindennapi művészi ízléséről árulkodnak. Amennyire lehetőségei engedték, a kivitelezés során igyekezett megvalósítani a saját elképzeléseit. Az udvarra néző homlokzaton olaszos és francia elemeket figyelhetünk meg, melyek egy reneszánsz palota érzetét keltik. A torony szokatlan elhelyezése ellenére a városképi elrendezés tökéletes maradt, a torony az épület varázsát, egyéniségét adja.
Kép: Wikimedia Commons
Kép: Wikipedia
A MÁV Nyugdíjintézet Bérháza, Budapest, Andrássy út (1882-84)
Drechsler-palotaként vagy Állami Balett Intézetként (1949-2002) is ismert. Szeged után itt indult el Lechner az Iparművészeti Múzeum palotája felé vezető úton. Lassanként elszakad korának a historizmushoz való ragaszkodásától, és saját útjára lép. A bérház homlokzatára jellemző a korai francia reneszánsz formavilága: mindez megfigyelhető a választópárkányok, a főpárkány, a baluszteres párta, a fedélidom tömegei, a tetőablakok, a saroktornyok, az ablakkeretezések kivitelezésén. Érdekes megoldás, hogy az épület kapui az oldalsó utcákból nyílnak.
Kép: egykor.hu
A földszinten volt egykor a Drechsler kávéház (tulajdonosa Drechsler Béla, innen ragadt az épületre a Drechsler-palota elnevezés), melynek Lechner tervezte berendezése sajnos elpusztult. Az épület díszítőmotívumai között megtalálhatók a mester életművére végig jellemző és a reneszánszból eredő, de keleti hatásra utaló formák. Munkáin általában megfigyelhetők az épület rendeltetésére utaló motívumok, itt például a gőzmozdonyok.
Kép: legifoto.com
Kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
A nagybecskereki megyeháza (1885-86)
A szegedi városháza sikerének köszönhetően kapta meg Lechner ezt a megbízatást. Itt újra kötelezték a barokk stílus használatára, mivel a szegedi városháza olyannyira megtetszett a nagybecskerekieknek, hogy azt szerették volna a saját megyeházuk mintájaként.
Kép: kepguru.hu
Az épület fedele pontosan a szegedi városházáét utánozza. Óratornya a német barokk stílusát tükrözi, a középrizaliton megfigyelhető Palladio motívum Lechner berlini éveinek tapasztalatából származik.
Kép: Wikimedia Commons
A budapesti Thonet-ház (1888-89)
A Váci utcán áll Budapest első igazán korszerű üzletháza. Az első két szint üvegezett portálja rendkívül különleges, illetve szegecselt vasoszlopok találhatók a homlokzati síkban, melyeket fémlemez burkolattal takart el. Lechner követte a technika fejlődését, hasonló vasvázas szerkezetű épületek Amerikában is csupán néhány éve jelentek meg.
Gyermekkora óta szerette a kerámiát, és először itt sikerült megvalósítania a kerámiával burkolt homlokzatra vonatkozó elképzeléseit. A lakószinteket a homlokzaton végigfutó keskeny erkély választja el az üveges portáltól, e felett minden mázas kerámiából vagy pirogránitból készült. A homlokzatot függőlegesen pirogránit sáv tagolja, a legfelső szinten az ablakok között egy-egy férfi és női figurát helyezett el, hasonló megoldást találunk a kecskeméti városházán is.
Kép: kitervezte.hu
Kép: Wikimedia Commons
Kép: Wikipedia
Szegzárd Szálló és Vendéglő, Szekszárd (1889-93)
A korábban itt álló vendéglő átalakításával és bővítésével jött létre a ma látható épület, jellegzetes eleme a kerek, zárt sarokerkély. Historizáló formák jellemzik a szállót, de itt is megfigyelhető Lechner saját stílusa. A főpárkány helyett attikafalat hozott létre, és belső vízelvezetést. Érdekes megfigyelni a keretezés nélküli ablakok jelzésszerű szemöldökdíszeit.
Kép: kadarka.net
Kép: kincsestolnamegye.hu
Kép: kincsestolnamegye.hu
Forrás: Gerle János: Az építészet mesterei. Lechner Ödön
Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon!