" />
150 éve született Komor Marcell - Nagyváradi gyöngyszemek
2018. november 06. írta: Madave

150 éve született Komor Marcell - Nagyváradi gyöngyszemek

Komor Marcell a magyaros szecesszió kiemelkedő építésze volt, Jakab Dezsővel közös irodája bő két évtizeden át produkálta többek között Budapest, Kecskemét, Nagyvárad, Szabadka, Marosvásárhely és Palics nevezetességeinek számító emblematikus épületeit. Korábbi bejegyzésekben megnéztük a páros budapesti és alföldi műveit, most ellátogatunk Nagyváradra, ahol az általuk tervezett épületek közül az egyik kedvencem is található.

 

Komor Marcell (1868-1944)66-dizajn-anno-komor-marcell.jpg

 

Pesten született 1868. november 7-én (más források szerint 6-án) zsidó származású, hétgyermekes családba, édesapja Kohn Salamon rabbi volt, édesanyja Eibuschitz Lujza. Édesapja magyarosította családnevüket Komorra hazafias érzésektől indíttatva. Marcell a tanulmányait a József Műegyetemen végezte, 1891-ben szerezte diplomáját.

Eleinte Czigler Győző irodájában dolgozott, majd Hauszmann Alajosnál valamint Francsek Imrénél gyűjtött további tapasztalatokat. Végül 1895-től Lechner Ödönnél vállalt munkát, aki olyan hatással volt rá, hogy a későbbiekben építészetében a lechneri magyaros szecesszió irányvonalát követte. Többek között részt vett az Iparművészeti Múzeum munkálataiban, és a millenniumi ünnepségeken is képviseltette magát egy kisebb pavilonnal.

1897-ben nyitott közös építészirodát Jakab Dezsővel, munkájuk egészen 1918-ig gyümölcsözött, ez alatt az idő alatt számos épületet terveztek és kiviteleztek. Emellett a Vállalkozók Lapjának felelős szerkesztője volt évtizedeken át.

Olyan csodálatos épületek kerültek ki a kezük alól, mint a szabadkai Városháza és zsinagóga, a marosvásárhelyi Városháza és Kultúrpalota, a budapesti OTI székház, Palace Hotel, Népopera (ma Erkel Színház, átalakítva), a szentesi Petőfi Szálloda, a kecskeméti Iparosotthon, a palicsi Vigadó, és nagyváradi remekművek.

Sokat köszönhet neki a nemzeti kultúra, melyet úgy hálált meg az ország, hogy a második világháborúban zsidó származása miatt idős korában elhurcolták, munkaszolgálatra kényszerítették, majd Sopronkeresztúron halt meg ismeretlen körülmények között.

Fekete Sas Szálló és Vigadó

 

Nagyvárad főterének lenyűgöző dísze ez a monumentális, három tömbből álló palota, mely a legjelentősebb alkotásuk ebben a városban és az egyik személyes kedvencem tőlük. A Körös partján álló, Erdély legnagyobb szecessziós épületegyüttese aszimmetrikus homlokzatával a boldog békeidők hangulatát idézi. A város két jelentős személyisége, Kurländer Ede és Adorján Emil ügyvédek adtak megbízást a nagyszálló megépítésére. A pályázatot 1903-ban ki is írták 1905. szeptember 30-i határidővel, melyet a Komor-Jakab tervezőpáros nyert meg 12 másik pályázó ellenében.

Elődje az 1714-ben épült földszintes Sas fogadó volt, melyet később emelettel bővítettek. A fogadó, mely a serfőző számára készült, idővel helyet adott a városházának is egészen 1861-ig. A XVIII. század végétől színielőadásokat is rendeztek itt, 1798-ban tartották a város első magyar nyelvű előadását. 1836-ban tűzvész áldozata lett, de újjáépítették. A századforduló után hozták meg a végső döntést a lebontásáról.

Az építkezést 1907-ben kezdték el Sztarill Ferenc irányításával, a következő év végére pedig elkészült az új palota, melyben színház, bálterem, kaszinó gondoskodott a városi elit szórakoztatásáról. A szálloda négyemeletes homlokzata a volt Szent László térre néz, a vigadó tömbje az akkori Kossuth Lajos utcára esik. Az együttes harmadik része volt a tiszti kaszinó, itt volt a három bejárat közül a főbejárat is. 

A földszinten üzletek sorakoztak, egy vendéglő, illetve a Korona Kávéház is itt működött. A tervezéskor a jövedelmezhetőség fontos szempont volt, így ezeknek mindenképpen helyet kellett biztosítani. Az első emeleten volt az Adorján Emil által 1906-ban alapított Magyar Bank Rt. székhelye, mely a két világháború között Iparbank néven volt ismert. A harmadik emeleten polgári lakásokat alakítottak ki, de az épületben voltak még előadótermek is, a Vigadó előcsarnokkal és díszlépcsővel, a Nagy (1909-től) és Kis Vigadó termei, valamint egy cukrászda. A palotában két mozi is szórakoztatta a város polgárait, 1911-től a Vigadó mozi, 1909-től a passzázsban pedig az Uránia mozi.

Az épületegyüttes egyik különlegessége a bravúrosan kialakított Y alakú passzázs, melynek ólomüveg díszeit Neumann Károly nagyváradi üvegfestő készítette. A palota műemléki védettséget kapott, és a 2000-es években felújították.

 

 

Stern-palota

 

A Nagyvárad központi részén található telket, melyen egy földszintes épület már állt, és amelyben szintén működött egy ideig a városháza, Stern Miklós 1904-ben vette meg a városi tanácstól. Valójában két terv is készült a palota számára, az egyik a Komor-Jakab páros munkája, mely szerint két belső udvarral rendelkezne az épület, de ez nem valósult meg. A másik változatot ifj. Rimanóczy Kálmán (Nagyvárad építésze) és Rendes Vilmos jegyzi, a Komor-féle terv felhasználásával készítették el a saját változatukat, nagyjából annyi különbséggel, hogy nem két belső udvart terveztek. Az utóbbi valósult meg, de Komorék szerepe mindenképpen vitathatatlan, hiszen az ő tervük volt az alap.

A következő évben át is adták a magyar népművészeti ornamensekkel díszített,  szecessziós stílusú házat, mely végül egy belső udvarral rendelkezik. Bár az utcafrontról egy tömbnek látszik, valójában két részből áll, kétemeletes, egy félköríves saroktorony és zárterkélyek ékesítik. A Fő utcára néző oldalon a földszinten szokás szerint üzleteket és egy vendéglőt rendeztek be.  

A palota még két másik szecessziós remekmű közelségében található a Fő utcán: a Moskovits-palota a nevét adó mérnök megbízásából épült, melynek vasbeton alapozása Zielinszki Szilárd, a szakterület Európa-szerte ismert mesterének nevéhez fűződik, a másik épület az Apolló-palota, mely ifj. Rimanóczy Kálmán alkotása. A Stern-palota is eléggé leromlott állapotba került, de 2015-ben elkezdték a felújítását, így ma már régi fényében tündököl.

 

 

Adorján-házak

 

Az Adorján (Auschpitz) Emilnek készült két palota Komorék első nagyváradi munkái voltak. Az ügyvéd 1902-ben tett szert a színházi raktárak mellett elterülő telekre, az első ház, amely Adorján otthona és ügyvédi irodája lett, 1903-ra fel is épült. A szomszédos telket eredetileg el akarta adni, de nem talált rá vevőt, így 1905-re ide is felépíttetett egy bérházat, melynek homlokzata harmonizál az első épületével. Érdekessége a két háznak, hogy bejáratuk nem középen, hanem a homlokzatok szélén található.

Az első ház L alakú, az első emeletén megnyitott a Központi Takarékpénztár, melynek szögletes ablakai voltak kiugró zárterkélyekkel. A manzárdszintet hullámos oromzat díszíti. Érdekessége, hogy bejárat nem középen, hanem a homlokzatok szélén található. A második ház Lechner Postatakarékpénztárát juttatja eszünkbe hullámzó oromzatával. Később a nagyobb polgári lakásokat felszabdalták kisebb alapterületűekre, ez egyébként a szocializmus idején gyakran előfordult a reprezentatív nagypolgári otthonokkal a lakásproblémákat enyhítendő.

 

 

Kereskedelmi és Iparkamara

 

Az épület, mely 1906-1907-ben készült el, ma a Víz- és Csatornázási Műveknek ad otthont az egykori Teleki és Dudek utca sarkán. Helyén a Huzella-ház állt, melyet lebontottak. A palota kivitelezésében Rendes Vilmos vett részt. Az épületben nemcsak az Iparkamara működött, hanem Neumann Károly műhelye is itt volt, aki a Fekete Sas szálló ólomüveg díszeit alkotta. Ezenkívül a szokásos lakások is ki lettek alakítva.

Különlegesség az épület sarokkiképzése, hiszen nem egy hagyományos saroktornyot építettek ide, hanem két, ívesen kiemelkedő zárterkélyt hullámos oromzattal. Láthatóan szívesen kísérletezett a páros ezzel a megoldással, hiszen ez a palicsi vigadón is megjelenik. A ház lábazata is érdekes, hullámzó vakolattal borított, a homlokzaton pedig sgraffitószerű, magyaros díszeket figyelhetünk meg. 2000-ben helyreállították az eléggé lepusztult épületet. Úgy tűnik, Nagyvárad felismerte a Komor-Jakab művek értékét, már csak az Adorján-házak renoválására várunk.

 

 

Forrás:
Várallyay Réka: Komor Marcell - Jakab Dezső (Az építészet mesterei sorozat), 2006 
Ludmann Mihály: A magyar építészet mesterei II.

 Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon!

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr4714338981

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.