" />
A Hortobágy építészete a honfoglalástól napjainkig
2018. november 17. írta: KMJudit

A Hortobágy építészete a honfoglalástól napjainkig

A pusztahangulat, az alföldi pásztorvilág megélése a modern ember számára is valamennyire elérhetővé vált az immáron 45 éves Hortobágyi Nemzeti Park jóvoltából, melyet jövőre lesz 20 éve, hogy az UNESCO felvett a Világörökség listájára. Többször jártam a Hortobágyon, és alföldi lévén nekem sokat jelent az a szabadságérzet, melyet ott tapasztalok. Van abban valami, amiről Petőfi írt, én személy szerint a hegyek közt nem érzem azt a felszabadultság érzést, amit a síkságon.

A mai Hortobágy - mint földrajzi egység - alatt értjük azt a Hajdúság és a Tisza közti 2500 km² nagyságú területet, amelybe beletartoznak többek között Balmazújváros és Debrecen legelői is, amely városokból egyes felmenőim is származnak, így emiatt is érdekel ennek a tájegységnek a története.

 

1978_urban_tamas_1.jpg

Hortobágyi csikós bemutató 1978-ból. Kép: Fortepan / Urbán Tamás

 

Viszont most nem a puszta, a szikes rétek, és a délibáb szemszögéből szeretném megközelíteni a Hortobágyot, hanem az építészeti sajátosságait szeretném kiemelni. Először talán furcsán hangzik ez az egész, hiszen azt gondolnánk, hogy néhány gémeskutat, tanyát és istállót leszámítva mi érdekes lehet itt építészeti szempontból. Hát ha alaposabban megvizsgáljuk, akkor rájövünk, hogy több említésre méltó dolgot is találunk itt. 

 

1973_urban_tamas_nemzeti_park.jpg

Hortobágy település határában 1973-ban, a nemzeti park alapításának évében,  Kép: Fortepan /Urbán Tamás

 

Ám először lássuk röviden a Hortobágy név eredetét: ki gondolta volna, hogy a legrégebbi helyneveink közé tartozik? Első említése 1067-ből, a százdi apátság alapítóleveléből származik. Ebben a dokumentumban néptartó helyként hivatkoznak rá, akkoriban 20 magyar és 10 besenyő vitéz élt itt az Aba nemzetségébe tartozó Péter felügyelete alatt Salamon király uralkodása idején. A százdi apátság a jelenlegi Tiszakeszi határában jött létre.

 

1935_ebner_fortepan-min.jpg

Büszke csikósok 1935-ből. Kép: Fortepan / Ebner

1. Kunhalmok és földvárak

 

A Hortobágy területén kb. 200 kunhalom található, melyeket a népvándorlás korában a nomádok őr- vagy szálláshelynek használtak, némelyiket pedig sírhely volt. A térségen haladt át az korszak egyik kelet-nyugati irányú főútvonala, melynek mentén rengeteg kunhalmot és három földvárat is azonosítottak.

 

lily15-szalkahalom.jpg

Az egyik hortobágyi kunhalom, a Szálka-halom. Kép: Lily15 / Wikimedia Commons

 

2. Árpád-kori templomos települések

A honfoglalás utáni időszakban több kisebb település is alakult, amelyek templomot is emeltek, a keresztény vallás meggyökeresedését szolgálandó. Ilyen település volt Hort, Bágy, Ohat, Zám, Papegyháza, Derzsegyháza, Kócs, Szentmiklós, Fehérmargita, Hetvenegyháza, Himes, Balmaz, Máta, Szabolcs, Csécs. Ezen települések nagy része az évszázadok folyamán elpusztult, egy részük a török betörésnek köszönhetően (Ohat és Zám), mások pedig a fejlődés velejárójaként néptelenedtek el.

 

3. Tanyák, pusztabérletek

 

A tanyásodás folyamata már a XIV-XV. században kezdetét vette. A fejlettebb, nagyobb települések magukba szívták a kisebb, elmaradottabb települések népességét. Az elnéptelenedett falvak helyén pusztabérletek alakultak ki, melyeknek fő rendeltetése az állattartás volt. A XVI. század közepén például Debrecen megkapta Mátát, így az lett a város első pusztája, és ezzel együtt a Hortobágy központja is.

 

dvbk_hu1.jpg

Kép: dvbk.hu

 

1973_urban_tamas_-min.jpg

 Kép: 1973, Fortepan / Urbán Tamás

 

3. Kétbeltelkes vagy szálláskertes települések

 

A XVII-XVIII. században ez a speciális településfajta jött létre a nagyállattartó gazdálkodásnak köszönhetően. A lakóházak a településen egymáshoz közel, kerítés nélkül egy csoportban találhatók. Külön csoportot alkotnak a bekerített kertektől, vagyis gazdasági udvaroktól. A legfontosabb épület természetesen a jószágok számára emelt ól volt, emellett található volt ott még gabonás verem is.

A módos gazdák kétajtós, gádoros ólakat is megengedhettek magunknak. A XIX. században megjelennek a juhaklok is a növekvő gyapjúkeresletnek köszönhetően. A szérűn tárolták a takarmányt és a gabonát. A férfiak az ólban tanyáztak és szabad tűzhelyük is volt (tüzelősól).

 

ketbeltelkes_rendszer_a_lakoepuletekkel_zsufolt_varosmagot_a_kertek_laza_ovezete_veszi_korul_1782_magyar_neprajzi_lexikon.jpg

Kétbeltelkes rendszer 1782-ből. A lakóépületekkel zsúfolt városmagot a kertek laza övezete veszi körül. Kép: Magyar Néprajzi Lexikon, mek.oszk.hu

 

 

4. Csárdák

 

A csárdák elődje a fogadó volt, a csárda szó a XVIII. század közepétől létezik. Ezek a népi, klasszicista épületek egymástól félnapi járóföldre jöttek létre a pusztában vagy a falu határában. A pusztai csárda két egymással szembenéző épületből állt. Az út egyik oldalán volt a kocsmaház borospincével és a csaplár lakásával, a tornácán a szegény utazók töltötték az éjszakát. Az út másik oldalán volt a szekérszín, míg az utazók megpihentek, az állataik a csárdához tartozó réten legelhettek.

 

(Nagy)hortobágyi csárda

 

A legrégebbi, 1699-től működő csárda, mely a Hortobágy folyó mellett, az akkor még fából épült híd lábánál, a Sóút mentén állt. Mellette volt a vámház és a postaállomás is. Kezdetben Vasvári István vámszedőt bízták meg a borméréssel, később bérlők üzemeltették a fogadót. Idővel a csárdát többször is kibővítették, jelenlegi formáját a XIX. század elején nyerte el. 

1923-ban helyezték el az épület falán a Füredi Richárd által készített Petőfi emléktáblát, mely hírül adja, hogy a költő itt szerezte a Hortobágyi kocsmárosné c. művét 1842-ben. A verset a csárdát bérlő házaspár szépséges nőtagja, Nemes Pérchy Viktória ihlette.

 

ekhos_szeker_a_hort_indafoto_damdadam.jpg

Ekhós szekér a Hortobágyi csárdánál. Kép: indafoto.hu / Damdadam

dvbk_hu.jpg

Kép: dvbk.hu

1937_csarda_gyongyi-min.jpg

Neves cigányprímások gyakorta zenéltek a Hortobágyi csárdában. 1937. Kép: Fortepan / Gyöngyi

 

hortobagyi_csarda_a_kilenclyuku_hidnal_ted_grauthoff_1935-min.jpg

A Hortobágyi csárda a Kilenclyukú Hídnál. 1935. Kép: Fortepan / Ted Grauthoff

 

hortobagyi_csarda_chuckyeager_tumblr_1957.jpg

A csárda 1957-ben. Kép: Fortepan / Chuckyeager Tumblr

 

lencse_zoltan_1973_csarda-min.jpg

1973-as kép a csárdáról. Kép: Fortepan / Lencse Zoltán

 

Patkós csárda

 

Már 1752-ben írnak a Puszta nyugati kapujának számító csárdáról.

patkos_csarda_orszagalbum.jpg

Kép: Országalbum

 

Látóképi csárda

 

A Látóképi csárda is több száz éves múltra tekint vissza, mivel már 1731-ben létezett, és eredetileg Fegyverneki csárdának hívták.

 

latokepi_tourinform_hu.jpg

Kép: Tourinform.hu

 

Kadarcsi csárda

 

Kőudvari csárda volt a neve és 1760-ban már voltak vendégei.

 

kadarcsi_csarda_1933_mek_oszk.jpg

A Kadarcsi csárda 1933-ban. Kép: mek.oszk.hu

 

kadarcsi_csarda_hnp_hu.JPG

A Kadarcsi csárda napjainkban szépen felújítva. Kép: hnp.hu

 

Meggyes csárda

 

A Sósok útja mellett állt, és 1750-ben már biztos, hogy működött. Itt található az ország egyetlen csárdamúzeuma.

meggyes-csarda_tiszafured_hnp_hujpg.jpg

A Meggyes csárda napjainkban. Kép: hnp.hu

 

Kishortobágyi csárda

 

A Kisszegi határban található csárda, melyet 1740 körül építettek. Izgalmas hely lehetett, hiszen köztudottan a betyárok egyik kedvelt csárdája volt.

 

sc_geoview_hu_kishortobagyi_csarda.jpg

 Kép: sc.geoview.hu

 

Ezeken kívül még számos csárda működött a térségben. Ritkább vendégük voltak a juhászok, akiknek nem telt mulatozásra, de igazán idejük sem volt rá. A vasúti és közúthálózat fejlődésével a csárdák feleslegessé váltak, világuk leáldozott.

5. Szekérállások

 

A csárdák elengedhetetlen tartozékai a szekérállások, melyek az út másik oldalán álltak a kocsmaházzal szemben. Rossz időben vagy télen itt tarthatták az utazók az állataikat is, melyekről a csárda gazdája gondoskodott. Ez az épület olyan széles ajtóval rendelkezett, hogy azon egy lovasszekér át tudott hajtani. Egy XVIII. századi felújításkor feljegyezték, hogy a Hortobágyi csárda szekérállásának 95 cm vastag fala volt és 145 ezer téglából rakták. Ma az épület a Pásztormúzeumnak ad helyet, előtte áll Somogyi Árpád Pásztorfiú c. szobra.

 

1937_gyongyi-min.jpg

A Hortobágyi csárda egykori szekérállása. A homlokzaton a bejárat mellet homályosan látszik a Hortobágyi csárda felirat és a nyíl, mely az irányt mutatja. A kép 1937-ben készült. Forrás: Fortepan / Gyöngyi

 

 

egykori_szekerallas_wikim_comm_einstein2.jpg

A mai Pásztormúzeum. Kép: Wikimedia Commons / Einstein2

6. Hidak

 

Kilenclyukú híd

 

Magyarország leghosszabb közúti kőhídjának (167,3 méter) pillérei szomolyai dácittufából, a járófelület a Hegyaljáról szállított kockakövekből épült 1827 és 1833 között. Povolny Ferenc tervezte, aki ezáltal vált elismert hídépítővé. A hídon átvezető út Erdélyt kötötte össze Budával, mely kulcsfontosságú volt a só- és marhakereskedelemben. A Kilenclyukú híd megépülése előtt állt már itt egy fahíd vámszedő házzal, mely a XIV. században a források szerint már biztosan megvolt.

 

1935.jpg

A híd 1935-ben. Kép: Fortepan

 

1973_urban_tamas.jpg

1973. Kép: Fortepan / Urbán Tamás

 

 

lencse_zoltan_1973-min.jpg

1973. Kép: Fortepan / Lencse Zoltán

 

1974_bencze_laszlo-min.jpg

1974. Kép: Fortepan / Bencze László

 

 

7. Gémeskutak

 

 

Az ásott kutak a XVIII. század végén jelentek meg a Hortobágyon. Sövénnyel, deszkával bélelték ki őket, nagyméretűek voltak, hogy több vödörrel is tudjanak belőle egyidejűleg meríteni. Ennélfogva voltak két-, három-, és négygémű kutak is.

 

1920_horvath_miklos_dr_fortepan-min.jpg

1920-ban készült kép gémeskúttal és nádfedeles kunyhóval. Kép: Fortepan / Horváth Miklós Dr

 

1941.jpg

1941. Egygémű kút. Kép: Fortepan


szurkemarha_gulya_itatasa_a_gemeskutnal_1941-min.jpg

Szürkemarha gulya itatása a gémeskútnál 1941-ben. Kép: Fortepan

hortobagy_eu_gemeskut.jpg

Egy hatalmas négygémű kút. Kép: hortobagy.eu

8. Pásztorhajlékok

 

Kunyhó

 

A pásztorok kezdetleges hajlékot építettek maguknak, ahol pihenhettek vagy menedéket találtak az időjárás viszontagságaitól. Egyszerű megoldás a nádból készített kúpalakú kunyhó, melyben éppen elfér a pásztor és a felszerelése, kb. két lépés széles az egész.

 

1908_magyar_foldrajzi_muzeum_erdelyi_mor_cege_fortepan-min.jpg

Juhpásztor a kunyhója mellett ebédet főz. 1908. Kép: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum, Erdélyi Mór cége

1976_magyar_rendor.jpg

1976-ban is álltak a Hortobágyon ilyen kunyhók. Kép: Fortepan / Magyar Rendőr

Tanya

 

Ez már stabilabb, sárból vagy vályogból készült falú kunyhó náddal vagy cseréppel fedve. Tartozhat hozzá tornác is paddal valamint szekérszín és vasaló.

 

1980_urban_tamas-min.jpg

1980. Kép: Fortepan / Urbán Tamás

 

mult-kor_hu_hans_hildebrand.jpg

1930. Kép: Hans Hildenbrand / National Geographic Society / Corbis

 

hans_hildenbrandnational_geographic_societycorbis_1930.jpg

1930. Kép: Hans Hildenbrand / National Geographic Society / Corbis

 

dehir_hu_1.jpg

Kép: dehir.hu

 

Vasaló

 

A pásztor főzőhelye, egy körbekerített rész, mely védi a tüzet a széltől.

vasarnapi_ujsag_1.JPG

Vasárnapi Ujság, tanya vasalóval, azaz körbekerített, fedetlen tűzhellyel.

 

9. Jószágok számára készült építmények

 

Szárnyék vagy szárnyaskarám

 

A Hortobágyon nyáron kegyetlenül képes tűzni a nap, viharban, hidegben erősen fúj a szél, így a jószágoknak időnként szükségük van védett helyekre. A szárnyék a széltől védi a juhokat, három vagy négyszárnyú építmény, melyhez tető nélküli karámféleség is tartozhatott. A szárnyék nádból készült, a karám fala is nád, rajta zárható ajtó.

szarnyek_hajduszoboszlo_hajdu-bihar_m_1980_magyar_neprajzi_lexikon.jpg

1980 Hajdúszoboszló. Kép: Magyar Néprajzi Lexikon. mek.oszk.hu

 

szarnyek_hajduszoboszlo_hajdu-bihar_m_1980_magyar_neprajzi_lexikon2.jpg1980 Hajdúszoboszló. Kép: Magyar Néprajzi Lexikon. mek.oszk.hu

 

szarnyek_indafoto_hu.jpg

Kép: indafoto.hu

Kosár

 

Juhok számára készült ez is, felül befelé hajló nádfalú építmény. A kosarat időnként áthelyezik, ami hasznos abból a szempontból, hogy ezzel a földet is trágyázzák.

Akol

 

Nagyjószág összetartására szolgál, fedetlen építmény, mely rudakból van összeállítva. 

 

telelteto_akol_debrecen_nagycsere_1935_may_nepr_lex.jpg

Teleltető akol, 1935. Kép: Magyar Néprajzi Lexikon. mek.oszk.hu

 

Esztrenga

 

Fedetlen, szétszedhető tákolmány, melyet a fejősjuhászatban használtak.

esztrenga_hajduszoboszlo_mnl.jpg

Esztrenga, Hajdúszoboszló. Kép: Magyar Néprajzi Lexikon, mek.oszk.hu

Félszer, szín

 

Ágasfákon álló nád-, vagy gyékényfedél.

Hodály

 

Nagyméretű karám fallal, fedéllel. A seggenűlő-hodály esetében a tetőzet a földig ér.

disznohodaly_1913_hortob_magyar_neprajzi_lexikon.jpg

Disznóhodály 1913-ból. Kép: Magyar Néprajzi Lexikon

 

juhhodaly_orszagalbum.jpg

Juhhodály. Kép: Országalbum

 

10. A XX. századtól napjainkig

 

Hortobágy község 1966-os megalakulása, önállósodása a település viszonylagos fejlődését vonta maga után. Több középületre volt szükség, majd a nemzeti park 1973-as megalakulása után folyamatos fejlesztések történtek a népi építészeti emlékek, a kultúra, valamint a környezet megóvása érdekében. A műemlékeket felújították, látogatóközpontot, emlékműveket építettek. Ebben a részben szemezgetünk korunk hortobágyi épületeiből.

 

A Hortobágyi csárda mellett a Petőfi téren áll az egykori Tanácsháza épülete, melyet később átépítettek, ma az Égerházi Imre Galériának ad otthont. Íves ablakai népi jelleget kölcsönöznek neki. A lenti kép 1974-ben készült. (Forrás: Fortepan / Bencze László):

petofi_ter_tanacshaza_a_hortobagyi_csarda_mellett_ma_atepitve_egerhazi_imre_galeria_bencze_laszlo_1974-min.jpg

 

A Kossuth utca 1. szám alatt volt a Hortobágyi fogadó szocreál jellegű épülete, a kép az 1979-es állapotot mutatja, betonkerítéssel (Forrás: Fortepan / Bencze László):

kossuth_utca_1_hortobagyi_fogado_1979_bencze_laszlo-min.jpg

 

A Hortobágyi Halastó vasúti megálló épülete üresen áll (Kép: Wikimedia Commons / Aspectomat):

aspectomat-hortobagyi_halasto_megallohely.JPG

 

A Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontja modern létesítménnyel várja az érdeklődőket (Kép: Wikimedia Commons):

own_work_hortobagyi_nemzeti_park_latogatokozpont_02.JPG

 

Érdekesnek találom az általános iskola épületét, az intézményt egyébként Petőfi Sándorról nevezték el. (Kép: Wikimedia Commons):

petofi_sandor_alt_isk_wikim_comm.JPG

 

A látnivalók közt szobrok, szoborcsoportok is találhatók. A Pásztormúzeum, azaz az egykori szekérállás előtt látható a már említett Pásztorfiú, mely Somogyi Árpád alkotása 1983-ból (Kép: Wikimedia Commons / Nyar94):

pasztorfiu_szobor_hortobagy_nyar94.JPG

 

Szintén Somogyi Árpád alkotta a Juhászok szobra c. művét ugyanabban az évben (Kép: Wikimedia Commons):

hortobagy_juhaszok_szobra1983_janos_korom_dr.jpg

 

Valamint tőle van még a Vízhordók c. szoborcsoport szintén 1983-ból (Kép: Wikimedia Commons / tilet):

wikim_comm_tilet_indafotopasztormuzeum_egykori_szekerallas_5335_szamu_muemlek_2.jpg

 

 

 Az Ökumenikus Pusztatemplom modern épülete Hortobágyon (Képek: Wikimedia Commons / Johann Jönsson):

johannjonsson_julle_-pusztatemplom_2jpg.jpg

johannjonsson_julle_-pusztatemplom_2.jpg

johannjonsson_julle_-pusztatemplom.jpg

 

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon.

 

Forrás:

hnp.hu
Wikipedia

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr6614376797

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fredddy 2018.11.18. 22:35:02

A Hortobágy délnyugati sarkában, Karcagon is van egy kilenclyukú híd, az 1809-ben épült Zádor-híd, erről mintázták a hortobágyit. Érdekessége, hogy
1.) ma már csak öt lyukú (egy áradás négyet elvitt)
2.) nincs alatta víz (a Tisza-szabályozás miatt kiszáradt)
3.) nincs rajta út (a 4-es főút elődje ment itt Debrecen felé, de már csak egy földút van, az is mellette)
Szóval csak így áll a semmi közepén magában.

puspokladanyanno.hu/category/arboretum/zador-hid/