Árkay Bertalan, a modern magyar építészet úttörője
2018. november 21. írta: KMJudit

Árkay Bertalan, a modern magyar építészet úttörője

A novemberi évfordulókat nézegettem, és felfigyeltem arra, hogy Árkay Bertalan (1901-1971) halálának évfordulója van 23-án. Bevallom őszintén, nem vagyok túlságosan otthon a modern magyar építészek terén, így jó ez egy lehetőség volt számomra, hogy bővítsem az ismereteimet. Amit pedig találtam az épületeiről, az meg is tetszett, így most megosztom veletek.

Árkay Bertalan a magyar szecesszió egyik nagy alakjának, Árkay Aladárnak a fia, akivel egyébként több épületet is közösen terveztek. A XX. század egyik kiemelkedő modern magyar építészeként tartjuk számon, több forrásban is úgy írnak róla, hogy kezdetben az eklektika jegyében alkotott, majd a szecesszión át eljutott a modern irányzatokig. Két világháború közti épületei az art deco jegyeit viselik magukon (főleg villái, családi házai).

A Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen szerezte diplomáját, majd apja irodájában kezdett el dolgozni. Párizsban és Berlinben is szerzett értékes szakmai tapasztalatokat. A két világháború között keresett családi ház tervező volt, Budán először neki köszönhetően jelentek meg lapostetős, geometrikus, art deco lakóházai, melyeket magas színvonalon tervezett.

 

 

 

Templomépítészetének kiemelkedő példái az impozáns Mohácsi Fogadalmi Emléktemplom (építését 1928-ban kezdték el), valamint a Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom (1932-től), melyeket apjával közösen terveztek. Az utóbbi épület a második világháborús bombázások során megsérült, de a következő évben már hozzá is láttak a renováláshoz. Üvegablakai első felesége, Sztehlo Lili alkotásai. A két építményt apja halála után egyedül fejezte be. Több más templom tervezése is a nevéhez fűződik, például a balatonlellei plébániatemplom (1943), és Győrben a gyárvárosi Jézus Szíve templom (1936), amit szintén apjával terveztek, és a horti plébániatemplom (1946-47).

 

 

 

 

 

Jelentős művei között meg kell még említeni a Rózsadombi Leventeotthont 1939-1940-ből (Bp., II. Felvinci út 6.), valamint az OTI bérházait, melyek 1932 és 1935 között épültek a Köztársaság téren.

budapest_ii_felvinci_ut_6_leventeotthon_seidner_zoltan_digitalizalta_r_jeno.jpg

A Rózsadombi Leventeotthon. Kép: Wikimedia Commons / Seidner Zoltán


viii_koztarsasag_ter_14_15_16_oti_berhazak_1932-35.jpg

OTI bérházak. Kép: Wikimedia Commons

 

1930-ban apjával, Árkay Aladárral elnyerték az első díjat az Erzsébet sugárút kiépítéséhez készített tervükkel. Kiállítási pavilonok, csarnokok is kerültek ki a keze alól, úgy mint a Milánói Triennálé magyar pavilonja (1936), és a Nemzetközi Egyházművészeti Kiállítás magyar csarnoka (1934). Emellett iskolákat is tervezett, például a sátoraljaújhelyi polgári iskolát 1940-ben.

A második világháború után jelentős szerepe volt a műemléki helyreállításokban, például nevéhez fűződik a Szépművészeti Múzeum és a Váci Székesegyház altemplomának felújítása. 1946-tól egészen a nyugdíjazásáig a KÖZTI-nek (Középülettervező Iroda) dolgozik.

 

dessin_de_arkay_bertalan_numerise_par_r_jeno_2008-03-29_1942_szent_korona_utja_vitezek_tere_tervpalyazat.jpg

A Szent Korona útja Vitézek tere tervpályázat 1942-ből. Kép: Wikimedia Commons

 

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr6014383966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása