" />
510 éve született Andrea Palladio, a késő reneszánsz építészet nagymestere
2018. november 29. írta: KMJudit

510 éve született Andrea Palladio, a késő reneszánsz építészet nagymestere

Andrea Palladio, az itáliai késő reneszánsz egyik legkiemelkedőbb építésze volt. Új elemeket, új arányrendszert alkalmazott villáin, palotáin és templomain, s ezzel beírta magát az építészettörténet nagy könyvébe. Halála után évszázadokkal is felnéztek elméleti és gyakorlati munkásságára, például a brit építészetben valóságos Palladio divathullám indult a 18. században. Európa különböző részeiből érkező építészek sokasága merített hasznot itáliai tanulmányútjain épületeinek megfigyeléséből. 

 

Andrea Palladio (1508-1580)

Padovában született 1508-ban Andrea di Pietro della Gondola néven. Alacsony sorsú családból származott, 13 éves korában kőfaragó inasnak állt. 18 hónap elteltével azonban otthagyta mesterét, és Vicenzába ment, ahol kőműves segéd lett. 

30 éves volt, amikor Gian Giorgio Trissino felfigyelt rá és szárnyai alá vette. Patrónusa által ismerkedett meg az antik építészet alapjaival, Vitruvius szigorú római erkölcsével, építészeti felfogásával. Hatást gyakorolt rá Leon Battista Alberti, reneszánsz építész, filozófus is. Megfordult Rómában, ahol szintén értékes tapasztalatokat gyűjtött.

A Palladio nevet Trissinotól kapta, utalva Pallasz Athénére, a bölcsesség ókori görög istennőjére.

Legtöbb műve Vicenzában és környékén található, éppen ezért is nevezik a helyet Palladio városának. A térségben található épületeit a kilencvenes években a Világörökség részévé választották. Keresett volt a módos polgárok, nemesek körében, akik mutatós városi és vidéki rezidenciáikat vele terveztették meg. A villa rustica a vidéki gazdasági birtok központja volt, amely a funkció beteljesítése mellett a birtok urának magas pozícióját is hangsúlyozta. A Palladio tervezte villákra jellemző, hogy antik motívumokat felhasználva szimmetrikus homlokzatkiképzéssel, szigorú arányrendszerrel rendelkeznek. A palazzo volt a villa városi párja, mely szintén reprezentatív szerepet töltött be.

Templomai munkásságának kisebb százalékát teszik ki, de például a Velencében található San Giorgio Maggiore és Il Redentore templomok bizonyítják, hogy ezen a téren is megállta a helyét, sőt, rendkívül nagy kihívásoknak felelt meg.

Épületeire jellemző a tiszta vonalvezetés, oszlopos és pilléres megoldások, melyeknél az antik oszloprendet veszi alapul, de egyedi kivitelezésben, új arányokkal. Mottója a hármas követelmény, melybe a kényelem, a tartósság és a szépség tartozik. Minden valamire való épületnek szerinte meg kell  felelnie ennek a három elvárásnak. Michelangelo mellett ő alkalmazta először a nagyoszloprendeket, melyek lényege, hogy az oszlopok egynél több emeletet is közrefognak.

Palladianizmus

Palladioi kifejezéssel illetik azokat az épületeket, melyeket Palladio művei ihlettek. A reneszánsz mester alapelveit a XVII-XVIII. században továbbfejlesztették, és egyes építészek alkotásaikba gondosan beültették. A  britek rajongtak építményeiért, és különösen Írországban lett ez az irányzat népszerű, ahol valóságos mánia alakult ki. 1716- tól pedig elkezdték a rajzait is újra kiadni.

Legkorábbi műve a vicenzai középkori városháza, azaz a basilica átépítése.  Az eredeti, XIII. századi épület újszerű homlokzatot kapott, és itt alkalmazta először a Palladio-motívumot, amely mindkét emeleten végigfut.


basilica_palladiana_vicenza_facade_on_piazza_dei_signori_keszitette_didier_descouens_a_feltolto_sajat_munkaja_cc_by-sa_4_0_wikipedia-min.jpg

Basilica Palladiana, a Piazza dei Signori felőli homlokzat, Vicenza. Kép: Wikimedia Commons / Didier Descouens

 

A Palladio-motívum három nyílásból áll, melyek közül a középső, legnagyobb nyílás árkádíves, a két oldalsó pedig kisebb, egyenes lezárással:

 

palladio_motivum_1.JPG

Palladio-motívum

 

 

Nemcsak nagyszerű építész, hanem jelentős teoretikus is

 

palladio.jpg

Palladio rengeteg témát érintett az 1570-ben megírt elméleti művében, a Négy könyv az építészetről c. négykötetes munkájában.

Alapjul Vitruvius De Architectura c. művét vette, ír könyvében az építészet alapismereteiről, a klasszikus oszloprendekről, az ókori római templomokról, az antik épülettípusokról. Részletes leírást és rajzokat közölt saját alkotásairól, bemutatta azokat az antik épületeket, melyeket ő is példaként vett. Mérnöki témákkal is foglalkozik, például hidakról és utakról értekezik benne.

 

 

Most pedig lássuk képeken legszebb épületeit a teljesség igénye nélkül!

 

1. Palotái 


 

2. Villái


 

3. Templomai


4. Hídépítészete

 

Palladio hídépítőként is megállta a helyét, a képen látható fedett fahíd Bassano del Grappa városában található.

bassano_del_grappa_andrea_palladio_cc_by-sa_2_0_1569_fedett_fa_ponton_hid.jpg

Bassano del Grappa, fedett pontonhíd, 1569. Kép Wikimedia Commons 

bassano_z01.JPG

Bassano del Grappa, fedett pontonhíd, 1569. Kép Wikipedia

 

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon!

 

Források:

Pogány Frigyes: Itália építészete II.

Wilfried Koch: Építészeti stílusok

tudasbazis.sulinet.hu

Wikipedia

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr1014380108

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.