" />
A Zsolnay Kulturális Negyed különleges hangulata
2019. január 04. írta: KMJudit

A Zsolnay Kulturális Negyed különleges hangulata

A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed, mely Kelet-Közép-Európa legnagyobb kultúrának szentelt épületegyüttese, különleges hangulatával, többféle stílusú és kerámiákkal díszített épületeivel megnyert magának. Igaz, a téli hidegben a legtöbb kültéri dísz már be volt deszkázva, hogy megvédjék őket az időjárás viszontagságaitól, de így is kellemes volt sétálni a negyedben. Ha pedig minden kiállítást szeretnénk megnézni, minimum egy egész napos programra számíthatunk.

A negyed a 2010-ben Európa Kulturális Fővárosaként szereplő Pécs egyik nagyszabású beruházása volt, melynek keretei közt a legendás Zsolnay gyár is felújításra került, és az érdeklődők közelebbről is megismerhetik történetét és termékeit. Kattints a galéria a negyedben készült képekért!

A Zsolnay porcelángyár története

A gyár fénykorát természetesen a századfordulón, a boldog békeidők idején élte, amikor a Kárpát-medence teljes területére szállította épületkerámiáit és dísztárgyait.

Zsolnay Miklós alapította 1853-ban egy csődbe ment keménycserép üzem felvásárlásával. Majd idősebb fia, Ignác kezében volt a vezetés egy évtizeden át, mely idő alatt az elárverezés szélére került a manufaktúra. Még időben átvette az irányítást Vilmos, akinek a nevéhez fűződik a gyár felvirágoztatása és a nemzetközi hírnév elnyerése. Ez köszönhető többek közt annak is, hogy Vilmos különböző agyag- és mázfajtákkal kísérletezett, hogy termékeit tökéletesítse. 

Az első jelentős elismerést az 1873-as bécsi világkiállítás hozta meg számára, ahol Ferenc József-renddel tüntették ki. A vállalkozás családi jellegét mutatja az is, hogy Vilmos lányai, Teréz és Júlia tervezőként dolgoztak, tőlük származnak az 1870-es és 1880-as évek perzsa és magyaros motívumai. Az 1878-as párizsi világkiállításon a Zsolnay gyár megkapta az aranyérmet új kerámiájáért, a porcelánfajanszért. Az átütő sikernek köszönhetően rendszeressé válnak a külhoni megrendelések.

Az 1880-as évek elején bevezetik a pirogránitot, melyet számos szecessziós épület díszítésére használtak (például a kecskeméti Cifra-palota vagy a debreceni Megyeháza). Zsolnay saját terméke még a különlegesen fénylő eozin máz is, melyet az 1891-es Budapesti Agyagipari Tárlaton mutattak be. Ez szintén a szecessziós dísztárgyak, kerámiák jellemző bevonata lett.

A világháborúk a gyárat sem kímélték, jelentősen visszaesett a termelés. Elsősorban hadipari célú gyártásra álltak át, például elektromos szigetelőkre. A trianoni béke utáni megváltozott határok és a nyersanyaghiány szintén negatívan hatott a gyár működésére, melynek a gazdasági világválság sem kedvezett. A második világháború után a gyárat sem kerülte el az államosítás, majd a rendszerváltás után privatizálták.

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr6914527272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.