Ismerkedjünk meg két további romantikus stílusú magyarországi kastéllyal, melyek Ybl Miklós keze nyomát viselik: a várpalotai Waldstein-Zichy-kastéllyal, mely a mai napig látogatható, és a Bittó család rezidenciájával Drávafokon, melynek már csak omladozó falai maradtak fent.
Waldstein-Zichy-kastély, Várpalota
Kép: legifoto.com / Civertan Stúdió
A 2004. óta a Trianon Múzeum kiállítását tekinthetjük meg megújult falai között. Az épület osztozott a legtöbb magyar kastély sorsában, hiszen a világháborúk súlyos károkat hagytak maguk után, például elpusztult a könyvtárszobája sok-sok értékkel. A kastély volt már a honvédség tulajdonában is 1913-tól, egyes források szerint működött benne honvédtiszti iskola, valamint tüzérmúzeum.
Kép: Wikimedia Commons
Ybl Miklós 1860-ban kapott megbízást Waldstein János gróftól az újjáépítésre, miután az eredeti épület leégett. A ma is látható verzió 1863-ra készült el. Természetesen Ybl nem egy az egyben építette vissza az elpusztult barokk kastélyt, melyet 1722 és 1725 között húztak fel Zichy Imre gróf felesége, Erdődy Terézia megbízásából, hanem romantikus stílusú rezidenciát tervezett.
Kép: Wikimedia Commons
A mester megőrizte az eredeti téglalap alakú alaprajzot, melyhez csatlakozik egy cselédszárny is, viszont egy új, hangsúlyos elemmel gazdagította az épületet: egy ellipszis alakú, magas könyvtárszobát gondolt a kastély közepére ablaksorral, mintegy megkoronázva a kastélyt.
Kép: legifoto.com / Civertan Stúdió
A szerényen díszített homlokzat jellemző eleme a főhomlokzat enyhe középrizalitja, mely a földszinten kváderezett vakolatot kapott. A felső szinten nagyméretű, lekerekített sarkú ablakokat helyezett el, a többi ablak megmaradt egyenes záródásúnak. A lekerekített ablakok közt korinthoszi fejezetes lizénákat figyelhetünk meg, valamint a bejárat felett egy konzolokon nyugvó, kovácsoltvas korláttal ellátott erkély található.
Kép: Wikimedia Commons
Bittó-kastély, Drávafok
Sajnos ebből a csodaszép kastélyból nem sok minden maradt meg az utókornak, így nekünk, pedig a tervek és régi képek alapján rendkívül hangulatos rezidencia lehetett egykor. Az építtető, Bittó István 1874 és 1875 között volt az ország miniszterelnöke, egyben Deák Ferenc bizalmasa. Gyönyörű feleségét, Bittó Irmát Barabás Miklós is megörökítette híres festményén.
Kép: arcanum.hu
A maradék romok között életveszélyes járkálni, nemrég a rozoga tetőszerkezet is beszakadt. A falak omlófélben, elgazosodva, két kémény még állja a sarat, és a maradványok nem adják vissza a kastély eredeti terjedelmét sem.
Kép: flickr
Kép: mapio.net
Az eredeti épület szimmetrikus elrendezésű volt, egy-egy emeletes résszel, jón oszlopos fedett terasszal. A földszinti középrészen megfigyelhetjük a terveken a Palladio-motívumot, illetve az még valamennyire a romokon is felfedezhető.
Kép: Ybl Miklós Virtuális Archívum
Ybl Ervin szerint a kastély már csak évekkel Ybl Miklós halála után készült el, 1896-ban. A második világháborúban - nem meglepő módon - ez a kastély is súlyos károkat szenvedett. Elvileg a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara tett már lépéseket a felújítás előkészítésére, de hogy abból lesz-e valami, nem tudni, annyi bizonyos, hogy irdatlan összegbe kerülne az életveszélyes romokból kihozni valamit. A nemzeti kastélyprogramban ez az épület nem szerepel.
Forrás:
Ybl Miklós Virtuális Archívum
Az ikervári Batthyány-kastély
A szabadkígyósi és a fáspusztai Wenckheim-kastély
A füzérradványi és parádsasvári Károlyi-kastély
Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon is.