A kiegyezés utáni fellendülés az oktatásra is jótékony hatással bírt. Óriási löketet adott az iskolák szaporodásának az Eötvös József nevével fémjelzett 1868-as népiskolai törvény, mely 6 éves kortól 12, illetve 15 éves korig előírta a tankötelezettséget. Amely gyermek nem járhatott magániskolába, annak kötelező volt nyilvános, állami oktatási intézménybe járnia. Így megalakultak a hatosztályos elemi iskolák, melynek következtében összesen 14 000 új tanteremre volt szükség szerte az országban. Gombamód nőttek ki a földből az iskolaépületek mindenfelé.
A Millennium közeledte is szorgalmazta az iskolaépítési program bevezetését, 1895 és 1898 között összesen több mint 600 népiskola épült az ezeréves ország dicsőségére. Budapesten a vidékhez képest pedig még nagyobb volt az új oktatási épületek iránti igény. Ezen épületek jó része igényes tervezésről tanúskodik, sokuk a művészi érzéket nem mellőzve szecessziós stílusban készült. Összegyűjtöttem néhány ismert példát a teljesség igénye nélkül, de számbavételük folytatása következik.
1. Szent László Gimnázium
Kép: kitervezte.hu
Kőbánya lakossága a XIX. század második felében folyamatosan nőtt, így egyre nagyobb szükség volt tanintézményekre, ráadásul ez a városrész állt ebben a tekintetben a legrosszabbul a fővárosban. 1907-ben alapították meg az első gimnáziumot a Füzér utcában, de idővel az ottani épületek nem tudták kielégíteni a növekvő igényeket, ezért szükség volt erre az új létesítményre.
Kép: kitervezte.hu
Kép: kitervezte.hu
Ez Lechner Ödön egyik utolsó terve, melyet Vágó Józseffel közösen hozott létre. A mű csak Lechner halála után készült el 1915-ben. A mester által készített tervrajzok sajnos nem maradtak fenn, a munkát minden bizonnyal Vágó fejezte be. Az épület a Wiener Werkstätte és Josef Hoffmann stílusát idézi.
Kép: kitervezte.hu
Kép: kitervezte.hu
Az épület kialakítása eltér Lechner eddigi jellegzetes stílusától, legegyedibb része a sarkon lévő lekerekített bejárati rész, oszlopokkal tagolva. Három bejáraton keresztül jutunk be a nyitott előtérbe, onnan az út az aulába vezet. Az előtér felett két szintnyi magasságot elfoglalva helyezkedik el a díszterem.
Kép: kitervezte.hu
Kiemelkedő érdeme a tervezésnek, hogy a tantermek a belső udvarra néznek. A folyosókat tették az utcai frontra, így a tanórák a közlekedés zajától megkímélve folyhatnak. A homlokzatot kő tagolóelemek, magyaros motívumok ékesítik.
Kép: kőpadló motívum, Wikipedia / Charpentier fotója
Az intézmény 1921-ben vette fel a Szent László nevet, addig Állami Főgimnáziumnak hívták. A második világháború nem kímélte az épületet: német csapatok vették használatba, a bombázások során pedig súlyosan megsérült. A szovjetek a háború után járműjavítónak használták. 1969-ben kezdték el a felújítását, újabb renováláson 1988 és 1995 között esett át, ma már műemléki státuszban van.
Kép: kőpadló motívum, Wikipedia / Charpentier fotója
2. Az egykori Tisztviselőtelepi Széchenyi Gimnázium - ma Tündérpalota
Bár a főgimnázium már 1907-ben létrejött, itt is ugyanaz zajlott le, mint Kőbányán: a helyigény egyre csak növekedett, új épületre volt szükség. Az intézmény Budapesttől egy hatalmas telket kapott ajándékba a Hungária körúton.
Kép: Wikipedia / Wojnarovits
Kép: Wikipedia / Wojnarovits
Tervezője Kőrössy Albert, aki Lechner hatására hátat fordított a historizmusnak, és ezen az épületen is meglátszik a mester hatása. Az iskola, mely 1910 és 1911 között épült, felszereltségét tekintve a legkorszerűbb gimnáziumok közé tartozott a XX. század elején.
Kép: Wikipedia / Wojnarovits
Kép: Wikipedia / Wojnarovits
A gimnázium 1921-ben vette fel Széchenyi István nevét, de csupán 1975-ig működött. Napjainkban a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátorképzése és a Természettudományi Múzeum Növénytára, valamint az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum található az épületben, mely 1977 óta műemlék.
Kép: 24.hu
Kép: opkm.hu
Kép: kitervezte.hu
3. Az egykori Erzsébet Nőiskola - ma Teleki Blanka Gimnázium
Az elemi iskolák tanítónőinek képzése is fontos szerepet kapott Eötvös József minisztersége alatt, így 1869-ben megalakult az őket oktató intézet. 1872-től már nép- és polgári iskolai tanárokat is fogadott az iskola. 1902-ig az Andrássy úton működött az intézet, amely hasonlóan az előbbiekhez szintén szűknek bizonyult, így került a jelenlegi Ajtósi Dürer sorra (akkor István út) az 1898 óta Erzsébet Nőiskola nevet viselő intézmény.
Kép: Wikipedia
Kép: szeretlekmagyarorszag.hu
Épületét Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond (Kultuszminisztérium mérnöke) tervezte, és 1901 és 1902 között épült fel. A tervezőpáros oktatási intézmények létrehozására specializálódott, nevükhöz fűződik 37 óvoda, 118 elemi iskola, 45 gimnázium és több mint 100 egyéb oktatási intézmény terve.
Kép: kitervezte.hu
Kép: kitervezte.hu
A kétemeletes épület a Vakok Intézetének közvetlen szomszédságában áll. Kiemelkedő eleme a középrizalit feletti kupolás tető. Szintén téglaszalagok, valamint lizénák tagolják a homlokzatot, oromzata hullámzó. Az iskola jól felszerelt volt, többféle szaktanteremmel, 1946 óta Teleki Blanka Gimnázium.
Kép: Fortepan / Klösz György felvétele, 1905
Kép: kitervezte.hu
Kép: egykor.hu
Kép: kitervezte.hu
4. Vakok Intézete
Kép: Wikipedia
A Vakok Nevelő és Tanintézetét már 1825-ben létrehozták, Európában elsőként. Az új épületét szintén Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond tervezte, készült 1899 és 1904 között. Lechner Ödön Baumgarten irodájában tervezte a Postatakarékpénztárat, akire ez idő alatt nagy hatással volt a mester stílusa, így átpártolt a neobarokktól a szecesszióhoz.
Kép: kitervezte.hu
Kép: kitervezte.hu
Az iskola rendkívül igényes belső kialakítással rendelkezik, a Nádor-terem, mely József nádorról kapta a nevét, aki sokat tett az intézmény létrejöttéért, méltán híres. Magyarország legnagyobb festett ólomüvegablak együttesét tudhatja magáénak az épület, mely Róth Miksa tanítványának, Zsellér Imrének keze munkáját dicséri.
Kép: ittlakunk.hu
Kép: kitervezte.hu
Kép: kitervezte.hu
5. Dob utcai elemi iskola
Kép: We Love Budapest / Hartyányi Róbert
Ennek az elemi iskolának az épületét Hegedűs Ármin tervezte 1896-ban. Stílusa szorosan követi a szecesszió lechneri vonalát. Hegedűs egyébként nemcsak magával a tervezéssel foglalkozott, érdekelte az iskolaépületek kialakításának pedagógiai hatása is. Odafigyelt arra többek közt, hogy a tantermek olyan padokkal legyenek felszerelve, melyek mérete megfelel a gyerekek életkori sajátosságainak. Emellett fontosnak tartotta, hogy a tantermek jól megvilágítottak legyenek.
Kép: valasz.hu / Lenyó László
Kép: We Love Budapest / Hartyányi Róbert
Az épület homlokzatát téglaszalagok tagolják, a színes mozaikokon kisiskolás gyermekek, játékaik, taneszközök láthatók. Vajda Zsigmond festőművész művei szolgáltatták az alapot elkészítésükhöz. A színes virágminták, a hullámzó oromzat szintén Lechnert idézik.
Kép: 24.hu
Kép: kozterkep.hu
Kép: 24.hu / Tanterem az új iskolában / in: Magyar Pályázatok – Magyar Építőművészet, IV. évf. 12. szám, 1906
Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon.
Források:
Halász - Ludmann - Viczián: Lechner összes - 12 település, 36 épület
http://www.kitervezte.hu/epuletek/oktatas/szent-laszlo-gimnazium-budapest
http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=203
http://www.kitervezte.hu/epuletek/oktatas/teleki-blanka-gimnazium-budapest
http://www.kitervezte.hu/epuletek/oktatas/vakok-allami-intezete-budapest
