2019. február 01. írta: KMJudit

Komor-Jakab határon túli szecessziós épületei - Marosvásárhely

Komor Marcell és Jakab Dezső közös irodája bő két évtizeden át ontotta többek között Budapest, Kecskemét, Nagyvárad, Szabadka, Marosvásárhely és Palics nevezetességeinek számító emblematikus épületeinek terveit. Korábbi bejegyzésekben megnéztük a páros budapesti, alföldi és nagyváradi műveit. Most tekintsük meg Marosvásárhely két legjelentősebb épületét, melyek szintén az ő nevükhöz köthetők.

Kép: Wikimedia Commons

1. Városháza

Dr. Bernády György polgármestersége alatt (1902-1912, valamint 1926-1929) Marosvásárhely addig soha nem látott fejlődésnek indult. A város hitelképes településsé lépett elő, így számos fejlesztésre tudtak kölcsönt felvenni. Mindenekelőtt újratérképezték a várost és külső területeit: 117 közterületet nyitottak, az utcákat korszerűsítették. A Maros szabályozására duzzasztóművet építettek.

Ezen a századeleji képeslapon még csak az új Városháza látható. Kép: cjmures.ro

Létesült egy gőzgyár, valamint egy téglagyár, felállítottak egy korszerű vágóhidat. Közfürdőt, gyermekmenhelyet nyitottak, öt elemi iskola, felsőbb iskolák nyitották meg kapuikat. Egy új közkönyvtár és egy képtár a város kulturális életében tapasztalható fejlődésnek a jele. Mindezzel párhuzamosan tízezer lakossal nőtt a város lélekszáma, mely immáron 29 000 főt tett ki a XX. század legelején.

Kép: inmures.ro

A polgármester jó viszonyban állt a tervezőpárossal a szabadkőműves páholynak köszönhetően, és felkérte őket az új városközpontban felépítendő Városháza és Kultúrpalota megtervezésére. Ám Marosvásárhely konzervatív köreiben felháborodást keltett már a városháza puszta ötlete is, hiszen feleslegesnek gondolták ide.

Kép: cjmures.ro

Az új székház tervei 1905-1906-ban el is készültek, ugyanabban az évben nekiálltak az építkezésnek, és 1908-ra el is készült. A Városháza belsejében egy zárt udvar található. A díszítésre használt kerámiák jól illenek az ablakok sötétzöldre festett kereteihez. Az üvegablakok Róth Miksa művei, akit több szecessziós épület üvegműves munkáihoz felkértek ebben a korszakban.

Kép: Romániai Magyar Lexikon

Az emeleten található a polgármesteri hivatal, egy kétszintes karzatos díszterem, a tanácsterem és az esketőterem. A földszinten kaptak helyet a hivatalok, a szuterénben pedig az egyéb helyiségek: a személyzeti lakások, fogda, tűzoltóraktár.

imm_gyujtemenyek_gyujtemeny_imm_hu_polgarmester_dolgozoszobaja.jpg

Kép: gyujtemeny.imm.hu, a polgármester korabeli dolgozószobája

Apropó, a tornyot, mely az épület sarkán helyezkedik el, a tűzoltók is használták megfigyelésre.

Kép: Wikimedia Commons

Ezen az 1940-es képen a Városháza tetején egy sas trónol, melyet ma már természetesen nem láthatunk.

Kép: Fortepan / Kókány Jenő

2. Kultúrpalota

Kép: Wikimedia Commons

Ferenc József koronázásának 40. évfordulójára beterjesztettek egy törvényjavaslatot, mely a vidéki városok művelődési házainak építését irányozta elő. Ennek szellemében indult a kezdeményezés a marosvásárhelyi Kultúrpalota megépítésére. A tervek 1908 és 1911 között készültek el, a megvalósítás a következő két évre tehető.

Kép: Wikipedia

A zömök, tömbszerű épület négy bejárattal rendelkezik, melyek felett zene, tánc, ének és játék feliratú domborművek ékesítik a homlokzatot.

Kép: Wikipedia

A széteső homlokzat érzetét egy emeletráépítés kelti. Az építkezés elkezdése után kérvényezték a plusz szintet, mivel úgy látták, hogy a zeneiskola számára szűkösnek fog bizonyulni a hely.

Kép: Wikimedia Commons

A főhomlokzaton Kőrösfői-Kriesch Aladár A magyar kultúra apoteózisa c. mozaikja található (Hódolat Hungária előtt). Hungária allegorikus formáját láthatjuk, amint a magyar királyi jelvényekkel trónol, kinek két oldalán egy-egy angyalszárnyú alak pózol, melyek egyike Marosvásárhelyet jelképezi.

Kép: Wikimedia Commons

Az első emeleten kapott helyet a Tükörterem, melyet erdélyi balladák, mítoszok jelenetei díszítik. A palota gyönyörű ólomüveg ablakainak díszüveges munkái szintén Róth Miksa nevéhez fűződnek. Az egész épületet áthatja a népművészeti tematika: a székely mindennapi élet jelenetei, kalotaszegi minták, a magyar őstörténet és mitológia.