A Széchenyi falujaként is ismert Nagycenk 1711-től a neves család örökös birtoka volt egészen 1945-ig. A település mai formáját nagyban befolyásolta a család helyi tevékenysége, többek közt köszönhetünk nekik egy országos szinten is jelentős klasszicista kastélyt, hozzájárultak Ybl remekművének, a plébániatemplomnak az elkészültéhez, és a település temetőjében található a család mauzóleuma, ahol a "legnagyobb magyar" is nyugszik.
A Széchenyi-kastély
Kiemelkedő építészeti emlékünk a nagycenki Széchenyi-kastély, mely a hazai klasszicista építészet nagyszerű példája. Építése 1750 körül kezdődött Széchenyi Antal megbízásából, aki egy nagyobb rezidenciát akart emeltetni a meglévő emeletes majorház helyén, melynek falait részben fel is használták. Az új épület barokk stílusban készült el Franz Anton Pilgram tervei alapján.
Fotó: legifoto.com / Civertan Studio
A bejárat kovácsoltvas kapujának két oldalán őrházakat helyeztek el, a bejárat és az épület között pedig szimmetrikus, barokk franciakertet alakítottak ki. A kert kiemelkedő része a nagyjából 3 km hosszú hársfasor, melyet Barkóczy Zsuzsanna ültettetett.
Fotó: legifoto.com / Civertan Studio
Az emeleten egy díszterem és egy lépcsőház kapott helyet. A keleti szárnyon építették meg a kápolnát, a nyugatin a színháztermet, a középrizaliton pedig mai napig fellelhető a Széchenyi család címere.
Széchenyi Antal utódja, Ferenc idejében vált a birtok a család központi rezidenciájává. A soproni Ringer Józseffel és Hefele Menyhérttel átépíttette a kastélyt a század utolsó évében, melynek során elnyerte mai, klasszicista homlokzatát. Kapott egy erkélyt és domborművet is, a melléképületekre pedig egy emelet húztak.
A 19. század első felében, Széchenyi István idején, újabb bővítés következett, melyet a szintén soproni Hild Ferdinánd tervei alapján kiviteleztek. Az épület két oldalán egy-egy újabb szárnyat emeltek, bevezették a gázvilágítást, fürdőszobát és vízöblítéses WC-t alakítottak ki. Akkoriban a Vörös-kastély és a virágház a személyzet és a vendégek szálláshelye volt, ma hotel működik benne.
Széchenyi István halála után fia, Béla viselte a családfőséget, aki feleségével, Erdődy Hannával inkább a kertre fordított több figyelmet, így rengeteg növénykülönlegességet telepítettek a kastély köré.
A második világháborúban a bombázások során - meglepő módon - ez a kastély is sok sérülést szenvedett, a bútorok egy része elpusztult. 1945-től pedig a Széchenyiek elvesztették tulajdonjogukat. A háborút követő két évtizedben a ház és környezete gazdátlanul állt, ez idő alatt folyamatosan pusztult, a maradék berendezése is sérült, elhordták.
Fotó: legifoto.com / Civertan Studio
1969-ben kezdtek figyelmet fordítani a kastélyra és renoválására, 1973-ban megnyílt a főépületben a Széchényi István Emlékmúzeum, mely a neves államférfi és családjának életének adózik tisztelettel. 1988-ra a kastély teljes rekonstrukciója elkészült. A gazdasági szárnyban elhelyezték a híres méntelepet. A kastély 2016 óta nemzeti emlékhely.
A következő Nagycenkről szóló posztban bemutatjuk az Ybl Miklós által tervezett római katolikus plébániatemplomot és a Széchenyi mauzóleumot.
Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon!
Meg nem jelölt képek: Múltidéző Építészet
