Látogatás Gázi Kászim pasa dzsámijában
2019. március 04. írta: KMJudit

Látogatás Gázi Kászim pasa dzsámijában

Pécs jelképe Európa legészakibb épen megmaradt dzsámija, emellett Magyarország legnagyobb török építészeti emléke. Jelenlegi hivatalos neve Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom. Érdekesnek találom, hogy az évszázadok során számtalan átépítésben volt része, és milyen sikeresen átvészelte a viharos történelmi eseményeket, mai napig uralva a Széchenyi tér látképét.

 

p1090203_edited-min.jpg

Kép: Múltidézó Építészet

 

A helyén álló eredeti templom építésének kezdete bizonytalan, valószínűleg a XIII. század első felében emelték. Az egykori Szent Bertalan templomban a névadó ereklyéjét helyezték el, melyet II. András király hozott magával a keresztes háborúból visszatérve. Az imádati hely legősibb változata egyszerű, torony nélküli épület volt.

A következő évszázadban esik át egy nagyobb átalakításon, amikor saroktornyot kap. A XV. században reneszánsz stílusban bővítik ki, valószínűleg ekkor épül meg a csontház is. Majd 1543-ban vonul be a török a városba, és egy ideig kettéosztva használják a templomot.

 

 

zelesny_karoly_pecs_1880s_wikim_comm.jpg

. A templom az 1880-as években. Kép: Wikimedia Commons / Zelesny Károly

 

Gázi Kászim budai pasa az 1560-as években alakíttatja át dzsámivá, a templomot leromboltatja, a köveiből pedig felépítteti a török imádati helyet. A ma is álló középső, négyszögletes rész szamárhátíves ablakokkal származik ebből a korszakból. A dzsámi egykori bejárata az észak-nyugati oldalon volt, a dél-nyugati oldalra pedig egy minaretet emeltek. Még napjainkban is megfigyelhetünk néhány Korán-feliratot a belső falakon.

A török kiűzését kísérő harcokat viszonylag épségben átvészelte, csupán a minaret sérült meg. A felszabadulás után a jezsuita rend veszi birtokába, és katolikus templommá alakítják vissza. A török hódoltság utáni időszak első nagy átépítésére 1702-ben kerül sor, ekkor kap helyet az északi oldalon a kápolna, a torony, a sekrestye és a kripta. A déli oldalon kialakítanak egy portikuszos bejáratot. A templom barokk, illetve rokokó stílusú berendezést is kap.

 

 

heinzely_bela_fortepan_1940.PNG

1940-ben még állt a templomtorony. Kép: Fortepan / Heinzely Béla

 

1958_fortepan_gyongyi.PNG

1958-ban átépítés közben. Kép: Fortepan / Gyöngyi

 

1766 és 1770 között Procopius szerzetes tervei alapján folytatják az átépítést. A megsérült minaretet lebontják, helyére egy zömök torony kerül. A jezsuiták nem sokáig birtokolják a templomot, hiszen a XVIII. század második felében feloszlatják a rendet. Ezután az épület a kincstár, majd 1780-tól a város tulajdona lesz. 

Ezután kisebb-nagyobb alakítások történnek, de a legutolsó nagy változtatást 1939-ben végzik Körmendy Nándor tervei alapján. Ekkor bontják le a barokk tornyot és lépcsősort. Később a kupolát firenzei stílusú félgömbbé építik át, idővel pedig a templom alatti kriptarendszer is kiépül.

 

1960_inkey_tibor_fortepan.PNG

Már az átalakított kupolával 1960-ban. Kép: Fortepan / Inkey Tibor

  

Ma így néz ki a templom kívül és belül (képek: Múltidéző Építészet):

 

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon!

További érdekes török kori épületek Pécsen a videóban. Ha tetszett, iratkozz fel a blog YouTube csatornájára.

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr8414667417

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lobo Marunga 2019.03.06. 11:58:03

Nincsen olyan, hogy katolikus imaház. Templom a neve. Ez nem egyszerű nyelvi hagyomány vagy ilyesmi, van jelentése is a dolognak, tehát a kifejezés szakszerűtlen.
süti beállítások módosítása