Pécs jelképe Európa legészakibb épen megmaradt dzsámija, emellett Magyarország legnagyobb török építészeti emléke. Jelenlegi hivatalos neve Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom. Érdekesnek találom, hogy az évszázadok során számtalan átépítésben volt része, és milyen sikeresen átvészelte a viharos történelmi eseményeket, mai napig uralva a Széchenyi tér látképét.
Kép: Múltidézó Építészet
A helyén álló eredeti templom építésének kezdete bizonytalan, valószínűleg a XIII. század első felében emelték. Az egykori Szent Bertalan templomban a névadó ereklyéjét helyezték el, melyet II. András király hozott magával a keresztes háborúból visszatérve. Az imádati hely legősibb változata egyszerű, torony nélküli épület volt.
A következő évszázadban esik át egy nagyobb átalakításon, amikor saroktornyot kap. A XV. században reneszánsz stílusban bővítik ki, valószínűleg ekkor épül meg a csontház is. Majd 1543-ban vonul be a török a városba, és egy ideig kettéosztva használják a templomot.
. A templom az 1880-as években. Kép: Wikimedia Commons / Zelesny Károly
Gázi Kászim budai pasa az 1560-as években alakíttatja át dzsámivá, a templomot leromboltatja, a köveiből pedig felépítteti a török imádati helyet. A ma is álló középső, négyszögletes rész szamárhátíves ablakokkal származik ebből a korszakból. A dzsámi egykori bejárata az észak-nyugati oldalon volt, a dél-nyugati oldalra pedig egy minaretet emeltek. Még napjainkban is megfigyelhetünk néhány Korán-feliratot a belső falakon.
A török kiűzését kísérő harcokat viszonylag épségben átvészelte, csupán a minaret sérült meg. A felszabadulás után a jezsuita rend veszi birtokába, és katolikus templommá alakítják vissza. A török hódoltság utáni időszak első nagy átépítésére 1702-ben kerül sor, ekkor kap helyet az északi oldalon a kápolna, a torony, a sekrestye és a kripta. A déli oldalon kialakítanak egy portikuszos bejáratot. A templom barokk, illetve rokokó stílusú berendezést is kap.
1940-ben még állt a templomtorony. Kép: Fortepan / Heinzely Béla
1958-ban átépítés közben. Kép: Fortepan / Gyöngyi
1766 és 1770 között Procopius szerzetes tervei alapján folytatják az átépítést. A megsérült minaretet lebontják, helyére egy zömök torony kerül. A jezsuiták nem sokáig birtokolják a templomot, hiszen a XVIII. század második felében feloszlatják a rendet. Ezután az épület a kincstár, majd 1780-tól a város tulajdona lesz.
Ezután kisebb-nagyobb alakítások történnek, de a legutolsó nagy változtatást 1939-ben végzik Körmendy Nándor tervei alapján. Ekkor bontják le a barokk tornyot és lépcsősort. Később a kupolát firenzei stílusú félgömbbé építik át, idővel pedig a templom alatti kriptarendszer is kiépül.
Már az átalakított kupolával 1960-ban. Kép: Fortepan / Inkey Tibor
Ma így néz ki a templom kívül és belül (képek: Múltidéző Építészet):