" />
Az Ezredéves Országos Kiállítás csodálatos pavilonjai
2019. május 16. írta: KMJudit

Az Ezredéves Országos Kiállítás csodálatos pavilonjai

A honfoglalás ezredik évfordulóját nagyszabású rendezvényekkel ünnepelte meg az ország, melyek közül kiemelkedett a városligeti Ezredéves Országos Kiállítás. Az esemény Magyarország múltját, jelenét és a jövőbeli fejlődésbe vetett bizalmat hirdette. Több, mint 240 pavilon mutatta be 52 000 m²-en az ország mezőgazdasági és ipari eredményeit, valamint kulturális kincseit. Ez az idilli kert fél évig, 1896. május 2-tól november 3-ig fogadta az összesen 5 823 636 látogatót.

Bár a kiállítás már a múlté, nem tűnt el teljesen nyom nélkül, ugyanis az erre az alkalomra készült épületek csekély hányada még egy jó ideig fennmaradt. A pavilonok jellemzően nem időtálló anyagból és csupán egy átmeneti időszakra készültek. A korabeli fényképek és metszetek segítenek valamelyest átélni a kiállítás hangulatát. A Fortepanon több száz fotót tekinthetünk meg az eseményről, illetve az azt kísérő programokról, ebben a bejegyzésben szereplő képek is onnan származnak (egy kivétellel).

A 19. század végén tapasztalható gazdasági és társadalmi feszültségeket is elfeledtette egy kis időre a Millennium ünnepe. A kiállítás mellett számos nagyszabású építkezés valósult meg Budapesten: elkészült az Iparművészeti Múzeum (Lechner Ödön - Pártos Gyula), a földalatti vasút, a Ferenc József híd (Feketeházy János), mely ma Szabadság hídként ismert. Kiépítették a rakpartot, elkészült a Nagykörút, a Magyar Királyi Kúria (Hauszmann Alajos), mely ma a Néprajzi Múzeumnak ad otthont, a Vígszínház (Fellner és Helmer), az Országház 96 méteres kupolacsarnoka utalva a honfoglalás évére, valamint számos emlékmű és szobor. 

A kiállítás megnyitójára május 2-án került sor, melyen részt vett Ferenc József és Sisi is, valamint sokan mások a királyi családból és az udvarból. Kizárólag Magyarország területén készült termékeket lehetett bemutatni. A tematika alapvetően három csoportra oszlott: a múlt, jelen és jövő bemutatása. Sok kiállító élőben bepillantást engedett abba is, hogyan készülnek a termékeik, a látogatók sok mindent ki tudtak próbálni, és természetesen vásárolni is volt lehetőség.

A Történelmi kiállítás magában foglalta a Széchenyi-szigeten az Alpár Ignác - aki egyébként a kiállítás rendezőinek oszlopos tagja volt - által tervezett Vajdahunyad várat, mely akkor még nagyrészt fából és gipszből állt. Akkora sikere lett az épületegyüttesnek, hogy 1904 és 1908 között újra felépítették időtálló anyagokból.

 

A Jelenkori kiállításnak helyet adott az Iparcsarnok, ahol a gazdasági fejlődés példáit lehetett megtekinteni. Ezt az épületet már kicsivel korábban, az 1895-ös Országos Általános Kiállításra húzták fel. 

82854.jpg

Az Iparcsarnok épülete. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.005

 

Az Iparcsarnok, a korzó, a világító szökőkút volt az esti élet középpontja, az emberek látni akarták a színes fényárban úszó szökőkutat, és a korzón felállított zenepavilonból felhangzó muzsikára mulattak. Volt sör, bor, pezsgő, kávézók, és különböző árusító pavilonok.

 

 

A kiállításra öt főkapun lehetett bejutni. Az első, 60 méter hosszú kaput Frommer Lajos budapesti építész tervezte, a kivitelező Neuschloss Ödön és Marcell cége volt. Ez a mai Hősök terén állt a Millenniumi emlékmű helyén. A második, Király utcai főbejáratot Kolbenhayer Viktor tervezte, a kivitelező a Gregersen és fiai nevű cég. A kapu 25 méter hosszú és 28 méter magas volt. A harmadik a Székelykapu volt az István utcán.

 

 

 

Felállítottak egy Néprajzi Falut is, mely Magyarország első skanzene lett. Itt a különböző tájegységek házait lehetett megtekinteni. Bemutatták a népi szokásokat, ünnepeket felvonulások, lakodalmak, játékok formájában. Volt itt csárda, templom, községháza, iskola és tűzoltótelep is.

 

Az Ősfoglalkozások pavilonban, melynek Hermann Ottó volt a tervezője, néprajzi tárgyakat állítottak ki.

osfoglalkozasok.jpg

Széchenyi-szigeten lévő Ős foglalkozások pavilonja. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.015

 

A kiállítás hatalmas területén belül biztosították a közlekedést is, saját villamos vasutat indítottak, mely a negyedik kaputól az első kapuig járt, a mozdonyt a Ganz gyár biztosította, a kocsikat a Roessemann és Kühnemann cég.

Létrehoztak egy keleties hangulatú mulatókomplexumot is, mely több mint egy évtizeddel élte túl a kiállítást. Ez volt az Ős-Budavára, melynek épületei fából és gipszből készültek, és a török korabeli Buda hangulatát adta vissza. A keleti érzéshez hozzájárultak a bazársorok, mecset, fakírok, óriások, törpék, mutatványosok és török alkalmazottak. Az Ős-Budavárat 1910-ben lebontották, helyét visszakapta az Állatkert, egy része pedig a Vidámparké lett.


 

Budapest székesfővárosnak is külön pavilonja volt, melyben megtekinthették a főváros fejlődését, népességének alakulását, valamint Benczúr Gyula Budavár visszafoglalása c. festményét. A királyi család néhány tagja is rendelkezett pavilonnal, például József főhercegében kiállították a negyven éves pálmáját. Frigyes főherceg pavilonja pedig a mai napig létezik, többszöri áthelyezés után Székesfehérváron található funkció nélkül.

 

 

Szenzációnak számított Godard kapitány kötött léghajója, melyre 500 méter magasságig 1 krajcár ellenében fel lehetett szállni. Egy augusztusi napon azonban a viharos szél cafatokra tépte a léghajót, így Godard kapitány kiállításbeli karrierje nem tartott ki a rendezvény végéig.

 

 

Kuriózumnak számított a Telefonhírmondó pavilonja, mely a jövőt bemutató főcsoporthoz tartozott. Itt a falakon elhelyezett fülhallgatókon keresztül a látogatók belehallgathattak például Jókai Mór Szegény gazdagok c. regényének a felolvasásába, korabeli színészek, énekesek hangját, előadását hallgathatták meg. 

A Közlekedési Csarnok, mely Pfaff Ferenc terve, több mint száz évig fennmaradt (a második világháborúban ért bombatámadás következtében már kupola nélkül), 2016-17-ben bontották le. Ez volt később a 2015-ben megszűnt Közlekedési Múzeum épülete (ez a történet még nem ért véget, kíváncsian várjuk a további fejleményeket). A MÁV csarnoka otthont adott különféle vonatoknak, szerelvényeknek, alkatrészeknek.

 

 

Az Igazságügyi pavilonban kiállították Werbőczi Hármaskönyvét, ítéletleveleket 1246-ból és 1280-ból, boszorkányperek, bigámiaperek dokumentációit, és egyéb dokumentumokat. A Történelmi csoportban meg lehetett még tekinteni a krasznahorkai várból elhozott Andrássy kincseket. Olyan értékek szerepeltek még a kiállításon, mint Szent István palástja, az Aranybulla, a Halotti beszéd, Mátyás király ruhái, Nagy Lajos király misekönyve, és még sorolhatnánk.

 

A teljesség igénye nélkül a galériákban még néhány szép pavilon:

Bányászat, kohászat, egyéb iparágak pavilonjai:

 

 

 

Mezőgazdaság, erdészet, tejipar pavilonjai:

 

 

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon.

 

Forrás: Fortepan, ujkor.hu (Simon Bernadett)

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr5714707116

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.