A bejegyzés sorozat harmadik részében további három fővárosi épületet gyűjtöttem össze, melyek már nem léteznek, csupán régi fényképeken tudjuk őket megtekinteni. Vagy a városfejlődés áldozatai lettek, vagy a háborúban elszenvedett sérülés után úgy döntöttek, hogy inkább elbontják őket. Ritkább esetekben más megfontolás vezetett az eltörlésükhöz.
Az Edelsheim-Gyulai villa
A 19. század második felében, és főként a Kiegyezés után a főváros rohamos fejlődésnek indult. Igény merült fel a városrendezésre, terjeszkedésre, a közlekedés hatékonyabbá tételére, új utak megnyitására. Ennek köszönhetően indítványozták egy sugárút létesítését: a mai Andrássy utat. Építése 1872-ben kezdődött (1883-tól lett a neve Sugárút vagy németül Radialstrasse, 1885-től hívják Andrássy útnak). A legkülső, Városliget felőli része lett a villa- és palotanegyed, ahol nemesek, és dúsgazdag polgárok építették fel otthonukat fővárosi tartózkodásuk számára.
Az Edelsheim-Gyulai család is rendelkezett ezen a részen egy "szerény" lakkal. A 132. szám alatti villát, mely eredetileg a Sugárúti Építő Vállalat megbízásából épült 1890 körül Adolf Gnauth stuttgarti építész tervei alapján és Pán József kivitelezésében, Edelsheim-Gyulai Lipót vette meg 1892-ben. Az épület nagyjából fél évszázadot élt meg, 1942-ben bontották le.
Az Edelsheim-Gyulai család egyik legismertebb tagja egyébként Ilona, aki 1918-ban született az ifj. Edelsheim-Gyulai Lipót és Pejacsevich Gabriella lányaként. Gyermekkorát főként Felsőelefánton töltötte. 1940-ben lett Horthy István kormányzóhelyettes felesége, Horthy Miklós kormányzó menye, aki igen hamar megözvegyült, ugyanabban az évben, amikor a villát lebontották. A második világháborúban önkéntes ápolónő volt, később pedig közéleti és reprezentatív szerepet töltött be.
A felvétel 1876 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.058
Az Edelsheim-Gyulay-villa oldalhomlokzata. A felvétel 1876 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.059
A Dózsa György (Aréna) út, jobbra a későbbi Hősök tere területe, balra az Andrássy út torkolata az Edelsheim-Gyulai villával. A felvétel 1880-1890 között készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.023
Szilágyi Dezső téri templom. Horthy István esküvője gróf Edelsheim-Gyulai Ilonával. Fotó: Fortepan / Vass Károly
Szilágyi Dezső téri református templom, Horthy István esküvője. Horthy Miklósné és gróf Edelsheim-Gyulai Lipót. Fotó: Fortepan / Vass Károly
Az Újépület
Kép: Az Újépület a Báthory utca és a Nádor utca között (a kaszárnya és börtön épületét 1897-ben lebontották, ma a Szabadság tér van a helyén). Háttérben a Parlament kupolája. A felvétel 1896 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.049
A mai Szabadság tér területén állt az Újépület nevű híres-hírhedt laktanya és erőd komplexum. Latinul Aedificium Regium Novumnak is hívták, németül Großes ärarial Gebäude vagy Neugebäude néven volt ismert. Isidore Canevale bécsi építész tervei szerint épült II. József megbízásából. A munkálatok 1786-ban kezdődtek, amikor is elkészült a négyszögletes épületrész, mely egy hatalmas, 10 000 négyszögöl területű belső udvart fogott közre. Az építkezés vezetője Hild János volt, akinek fia, Hild József is fontos tapasztalatokat gyűjtött a munkálatok alatt apja mellett. A komplexum részei fokozatosan készültek el az elkövetkezendő években. A négyszög alakú központi rész négy sarka mentén kisebb épületeket emeltek egy erőd és négy bástyáját jelképezve.
A felvétel 1896 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.050
A napóleoni háborúk késleltették az építkezés befejezését, 1793 és 1796 között francia katonatiszteket tartottak itt foglyul. 1814-ben indult be újra a munka, majd az ötödik tüzérezred laktanyájaként működött. Korának legnagyobb katonai épületének számított az egész Kárpát-medencében.
Az 1848-49-es szabadságharc alatt magyar katonákat zártak ide. 1849. október 6-án az Újépület falánál végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt. A Batthyány-örökmécses az épület északkeleti sarkának helyén áll emléket emelve ennek az eseménynek. A következő napokban a laktanya további kivégzések helyszíne volt: többek közt október 10-én Csány László kormánybiztoson, október 24-én Perényi Zsigmondon hajtották végre a halálos ítéletet.
A Kiegyezés után felmerült, hogy nyomdaként vagy árvaházként hasznosítják a hatalmas épületegyüttest, de végül ezek nem valósultak meg. 1897-ben lebontották, majd helyén alakították ki a Szabadság teret.
Batthyány Lajos kivégzése az Újépület udvarán. Forrás: Wikipedia
Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: BFL.XV.19.d.1.08.051
Kép: Az Újépület és kisebbik udvara. A felvétel 1896 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.047
Kép: Az Újépület és belső udvara. Háttérben a Parlament kupolája. A felvétel 1896 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.048
A Budai Takarékpénztár székháza
Magyarország első neoreneszánsz épületeinek egyik kiemelkedő példája volt a Budai Takarékpénztár székháza az egykori Lánchíd téren (ma Clark Ádám tér). A tér volt az első egységes neoreneszánsz stílusú tere a fővárosnak. Az építkezést 1860. augusztusában kezdték el Diescher József felügyeletével Ybl Miklós tervei alapján. Az épület főhomlokzata a Lánchíd felé nézett. A földszinten kávéház és a takarékpénztár fiókja működött.
A Budai Takarékpénztár 1846-ban alakult meg, 1869-ben olvadt össze a Pest-Budai Fővárosi Takarékpénztár Rt.-vel, így lett a nevük Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, és a Lánchíd tér bővítése miatt már nem állították helyre. A maradányokat 1949-ben elbontották. Egy ideig megmaradt az északi udvari szárny földszintje az első emeleti oszlopokkal, de később egy szálloda miatt ezeket is elbontották. A tér eredeti neoreneszánsz épületei közül egy maradt fenn, a Lánchíd Palota.
Kép: Clark Ádám (Lánchíd) tér a Lánchíd utcából nézve. Jobbra a Fő utca, szemben a Budai Takarékpénztár székháza. A felvétel 1873-1879 között készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.042
Kép: Clark Ádám (Lánchíd) tér a Széchenyi Lánchíd felé nézve. Balra a Budai Takarékpénztár székháza. A felvétel 1880-1890 között készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.051
A Clark Ádám tér és az Alagút a Széchenyi Lánchíd felől nézve 1945-ben. Forrás: Fortepan / Kramer István Dr./Kunszt János felvétele
Clark Ádám tér a Lánchíd utca felől nézve 1949-ben. A takarékpénztár épülete romokban. Kép: Fortepan / Uvaterv
Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon!
Az első részhez kattints ide.
A második rész itt található.
Források:
Fortepan
ilyenisvoltbudapest.hu
Wikipedia
ybl.bparchiv.hu
