" />
Budapesti épületek, melyek örökre eltűntek - 3. rész
2019. május 29. írta: KMJudit

Budapesti épületek, melyek örökre eltűntek - 3. rész

A bejegyzés sorozat harmadik részében további három fővárosi épületet gyűjtöttem össze, melyek már nem léteznek, csupán régi fényképeken tudjuk őket megtekinteni. Vagy a városfejlődés áldozatai lettek, vagy a háborúban elszenvedett sérülés után úgy döntöttek, hogy inkább elbontják őket. Ritkább esetekben más megfontolás vezetett az eltörlésükhöz.

Az Edelsheim-Gyulai villa

 

A 19. század második felében, és főként a Kiegyezés után a főváros rohamos fejlődésnek indult. Igény merült fel a városrendezésre, terjeszkedésre, a közlekedés hatékonyabbá tételére, új utak megnyitására. Ennek köszönhetően indítványozták egy sugárút létesítését: a mai Andrássy utat. Építése 1872-ben kezdődött (1883-tól lett a neve Sugárút vagy németül Radialstrasse, 1885-től hívják Andrássy útnak). A legkülső, Városliget felőli része lett a villa- és palotanegyed, ahol nemesek, és dúsgazdag polgárok építették fel otthonukat fővárosi tartózkodásuk számára.

Az Edelsheim-Gyulai család is rendelkezett ezen a részen egy "szerény" lakkal. A 132. szám alatti villát, mely eredetileg a Sugárúti Építő Vállalat megbízásából épült 1890 körül Adolf Gnauth stuttgarti építész tervei alapján és Pán József kivitelezésében,  Edelsheim-Gyulai Lipót vette meg 1892-ben. Az épület nagyjából fél évszázadot élt meg, 1942-ben bontották le.

Az Edelsheim-Gyulai család egyik legismertebb tagja egyébként Ilona, aki 1918-ban született az ifj. Edelsheim-Gyulai Lipót és Pejacsevich Gabriella lányaként. Gyermekkorát főként Felsőelefánton töltötte. 1940-ben lett Horthy István kormányzóhelyettes felesége, Horthy Miklós kormányzó menye, aki igen hamar megözvegyült, ugyanabban az évben, amikor a villát lebontották. A második világháborúban önkéntes ápolónő volt, később pedig közéleti és reprezentatív szerepet töltött be.

 

edelsheim_gsyulay_villa_hu_bfl_xv_19_d_1_05_058_1876.jpg

A felvétel 1876 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.058

 

edelsheim_gyulay_villa_oldala_hu_bfl_xv_19_d_1_05_059.jpg

Az Edelsheim-Gyulay-villa oldalhomlokzata. A felvétel 1876 körül készült. Forrás:  Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.059

 82284.jpg

A Dózsa György (Aréna) út, jobbra a későbbi Hősök tere területe, balra az Andrássy út torkolata az Edelsheim-Gyulai villával. A felvétel 1880-1890 között készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.023

 

24714.jpg

Szilágyi Dezső téri templom. Horthy István esküvője gróf Edelsheim-Gyulai Ilonával. Fotó: Fortepan / Vass Károly

 

24716.jpg

Szilágyi Dezső téri református templom, Horthy István esküvője. Horthy Miklósné és gróf Edelsheim-Gyulai LipótFotó: Fortepan / Vass Károly

 

 

Az Újépület 

 

ujepulet.jpg

Kép: Az Újépület a Báthory utca és a Nádor utca között (a kaszárnya és börtön épületét 1897-ben lebontották, ma a Szabadság tér van a helyén). Háttérben a Parlament kupolája. A felvétel 1896 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.049

 

A mai Szabadság tér területén állt az Újépület nevű híres-hírhedt laktanya és erőd komplexum. Latinul Aedificium Regium Novumnak is hívták, németül Großes ärarial Gebäude vagy Neugebäude néven volt ismert. Isidore Canevale bécsi építész tervei szerint épült II. József megbízásából. A munkálatok 1786-ban kezdődtek, amikor is elkészült a négyszögletes épületrész, mely egy hatalmas, 10 000 négyszögöl területű belső udvart fogott közre. Az építkezés vezetője Hild János volt, akinek fia, Hild József is fontos tapasztalatokat gyűjtött a munkálatok alatt apja mellett. A komplexum részei fokozatosan készültek el az elkövetkezendő években. A négyszög alakú központi rész négy sarka mentén kisebb épületeket emeltek egy erőd és négy bástyáját jelképezve.

 

ujepulet_hu_bfl_xv_19_d_1_08_050.jpg

 A felvétel 1896 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.050

 

A napóleoni  háborúk késleltették az építkezés befejezését, 1793 és 1796 között francia katonatiszteket tartottak itt foglyul. 1814-ben indult be újra a munka, majd az ötödik tüzérezred laktanyájaként működött. Korának legnagyobb katonai épületének számított az egész Kárpát-medencében.

Az 1848-49-es szabadságharc alatt magyar katonákat zártak ide. 1849. október 6-án az Újépület falánál végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt. A Batthyány-örökmécses az épület északkeleti sarkának helyén áll emléket emelve ennek az eseménynek. A következő napokban a laktanya további kivégzések helyszíne volt: többek közt október 10-én Csány László kormánybiztoson, október 24-én Perényi Zsigmondon hajtották végre a halálos ítéletet.

A Kiegyezés után felmerült, hogy nyomdaként vagy árvaházként hasznosítják a hatalmas épületegyüttest, de végül ezek nem valósultak meg. 1897-ben lebontották, majd helyén alakították ki a Szabadság teret.

 

grof_batthyany_lajos_elso_miniszterelnokunk_kivegzese.jpg

Batthyány Lajos kivégzése az Újépület udvarán. Forrás: Wikipedia

 

ujepulet_hu_bfl_xv_19_d_1_08_051.jpg

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: BFL.XV.19.d.1.08.051

 

82572.jpg

Kép: Az Újépület és kisebbik udvara. A felvétel 1896 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.047

 

82573.jpg

Kép: Az Újépület és belső udvara. Háttérben a Parlament kupolája. A felvétel 1896 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.048

 

 

 

A Budai Takarékpénztár székháza

 

Magyarország első neoreneszánsz épületeinek egyik kiemelkedő példája volt a Budai Takarékpénztár székháza az egykori Lánchíd téren (ma Clark Ádám tér). A tér volt az első egységes neoreneszánsz stílusú tere a fővárosnak. Az építkezést 1860. augusztusában kezdték el Diescher József felügyeletével Ybl Miklós tervei alapján. Az épület főhomlokzata a Lánchíd felé nézett. A földszinten kávéház és a takarékpénztár fiókja működött.

A Budai Takarékpénztár 1846-ban alakult meg, 1869-ben  olvadt össze a Pest-Budai Fővárosi Takarékpénztár Rt.-vel, így lett a nevük Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, és a Lánchíd tér bővítése miatt már nem állították helyre. A maradányokat 1949-ben elbontották. Egy ideig megmaradt az északi udvari szárny földszintje az első emeleti oszlopokkal, de később egy szálloda miatt ezeket is elbontották. A tér eredeti neoreneszánsz épületei közül egy maradt fenn, a Lánchíd Palota.

 

budai_takarekpenztar_hu_bfl_xv_19_d_1_05_042.jpg

Kép: Clark Ádám (Lánchíd) tér a Lánchíd utcából nézve. Jobbra a Fő utca, szemben a Budai Takarékpénztár székháza. A felvétel 1873-1879 között készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.042

 

82106.jpg

Kép: Clark Ádám (Lánchíd) tér a Széchenyi Lánchíd felé nézve. Balra a Budai Takarékpénztár székháza. A felvétel 1880-1890 között készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.051

 clark_adam_tre_1945.jpg

A Clark Ádám tér és az Alagút a Széchenyi Lánchíd felől nézve 1945-ben. Forrás: Fortepan / Kramer István Dr./Kunszt János felvétele

91536.jpg

Clark Ádám tér a Lánchíd utca felől nézve 1949-ben. A takarékpénztár épülete romokban. Kép: Fortepan / Uvaterv

 

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon! 

Az első részhez kattints ide.

A második rész itt található.

Források:

Fortepan

ilyenisvoltbudapest.hu

Wikipedia

ybl.bparchiv.hu

 

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr8814830502

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mr.Cb. 2019.08.15. 22:11:55

"1949. október 6-án az Újépület falánál végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt." 1849-ben.

KMJudit · http://multidezoepiteszet.blog.hu 2019.08.17. 10:12:56

@Mr.Cb.: Köszönöm a javítást, elírtam, fel sem tűnt, javítom! :)