Különleges pécsi épületek - 2. rész
2019. június 04. írta: KMJudit

Különleges pécsi épületek - 2. rész

Pécs belvárosában tömérdek érdekes épülettel találkozhatunk, melyek gazdag stílusvilágot vonultatnak fel, a romantikától kezdve a szecesszión át egészen a modern stílusokig, nem is beszélve a török építészeti emlékekről. A sorozat második részében ismerkedjetek meg négy teljesen különböző stílusú és célra használt épülettel.

 

Barbakán

 

A középkorban a pécsi püspökvárat védelmi falrendszer vette körül. Az ehhez tartozó gótikus kapuerőd, mely egyedülálló műemlék az országban, fennmaradt a városfal északnyugati sarkánál. 1498-ban Kinizsi Pál tanácsolta építését, amikor Pécsen tartózkodott. A körbástya tetejét lőrések tagolják, tetejéről pompás kilátás nyílik a városra. Tartozott hozzá gyilokjáró, felvonókapu és hátsó híd is, valamint vizesárokkal vették körül. A kaputorony idővel elvesztette védelmi szerepét, a 19. század második felében a város terjeszkedésének köszönhetően már a külvároshoz tartozott. 1968-ban került sor a restaurálására.

 

Vasváry-ház

 

Könnyen azonosítható épület, hiszen a párkányzatán olvashatjuk a kerámiából készült Vasváry-ház feliratot.  A historizáló stílusú épületről legkorábban 1840-ben szólnak a források, ekkor vásárolta meg a házat Vasváry György vaskereskedő édesapja. Jelenlegi külsejét a 19. század második felében nyerte el a kereskedő ízlése alapján. A földszinten rendezték be az üzletet, az emeleten a lakást.

A homlokzatot egyedülálló módon díszítik a gazdag mintázatú Zsolnay kerámiák. A Vasváry-ház felirat felett szerepel a család címere két allegorikus nőalakkal. Az ablakok alatt oroszlánfejek, felettük növényi motívumok találhatók. Két hatalmas, kerámiából készült falikép is látható a két-két szélső ablak között eredeti formájukban, melyeket Sikorski Tádé, a Zsolnay gyár művészeti vezetője tervezett. A baloldali dombormű a Művészet és Ipar, a jobboldali a Kereskedelem és Forgalom címet viseli, e fogalmak motívumait, eszközeit ábrázolják. A ház 2013 óta megtekinthető belülről is a Lantos Ferenc életmű kiállítással egybekötve.

 

A Pécsi Napló székháza

 

A Pécsi Napló nyomdájának és szerkesztőségének helyet adó sarokházat Pilch Andor tervezte 1906-ban. Különleges téglahomlokzatán szecessziós stílusjegyeket figyelhetünk meg. Több felirat is látható a falakon, többek közt az egyik ablak fölött a "PÉCSI NAPLÓ". 

A politikai napilap először 1892-ben jelent meg Pécsen. Érdekesnek találtam az újság "kimeritő és alapos" korabeli hirdetését:

"Előfizetési fölhívás a PÉCSI NAPLÓ-ra.
Megindult Pécs első napilapja, melynek hivatása betölteni azt az űrt, a melyet eddig a haladó kor szellemének megfelelő vállalat hiánya okozott Pécsett.
Haladás!
Ez a mi jelszavunk, ezzel lépünk a nagyközönség elé.
Czélunk tiszta és egyenes politikával élni, mindig a helyeset, jót pártolni, a közügyeket őszinte lelkiismeretességgel szolgálni s a nagy közönségnek mindenről hű képet, gyors, kimeritö és alapos megbízható értesülést nyújtani.
Lapunk a városi és megyei közélet legjelesebb harczosait gyűjtötte táborába, összeköttetésben állunk a legjobb irodalmi erőkkel s mozgósítottuk valamennyi tollforgató ismerősünket, hogy a közügynek, közjónak hasznos szolgálatot tehessünk. Maga a szerkesztőség is úgy van szervezve, hogy mindenkor megállja a helyét.
(...)
Mindent, a mi a nagy közönséget érdekli, gondos figyelemmel kisérünk. Lapunk minden irányban kielégíteni igyekszik a közönséget." (Forrás: arcanum.hu)

 

 

A Littke Pezsgőgyár látogatóközpontja

 

A dóm szomszédságában, a Szent István téren alakult meg 1859-ben a Littke pezsgőgyár, melynek alapítója Littke Lőrinc volt. Ez volt a mai Magyarország területének első pezsgőgyára. Littke Lőrinc eredetileg szabómesternek tanult, de érdekelte az alkímia is. Kísérleteihez Pozsonyban az Esch és Társa pezsgőgyárban keresett további tapasztalatokat. Amint visszatért Pécsre, megvásárolta az egykori Scitovszky tér 7. szám (ma Széchenyi tér) alatti pincerendszert, melyet átalakítva megkezdte a pezsgőgyártást.

Lőrinc halála után fia, József vitte tovább az üzletet, majd az ő fia, az ifjabbik József, aki további fejlesztéseket eszközölt, kibővítette a pincerendszert és az üzemet. 1884 nyarán már öt emelet mélységű volt a pince kiterjedése. Az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításon saját pavilonnal képviselte magát a gyár, melyet maga Ferenc József is meglátogatott, emellett elnyerte az állami aranyérmet, a kiállítás legmagasabb elismerését. Innentől kezdve beindult a terjeszkedés szerte Európában, és még Chicagóban is volt raktáruk.

A második világháború után a pezsgőgyárat államosították, a pezsgőtermelés leállt. 1966-ban indult újra a termelés Pannonvin Pezsgőgyár néven. A kilencvenes évek második felétől a gyár svéd tulajdonban működik tovább, a 2 km hosszú pincerendszer látogatható.

 littke_1.jpg

Kép: Millenniumi kiállítás: Ferenc József küldöttséggel távozik a Littkei pezsgőgyár pavilonjából. A felvétel 1896-ban készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.136

 

A különleges pécsi épületeket bemutató sorozat első részéhez kattints ide.

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon.

 

Kapcsolódó: Pécs török építészeti emlékei

 

Iratkozz fel a blog YouTube csatornájára, hogy még jobban megismerhesd Magyarország különleges épületeit!

 

 

 

Képek: Múltidéző Építészet

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr3214868324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása