Szegedet nem csak a halászlé, a paprika, a dóm és a Szabadtéri Játékok miatt érdemes meglátogatni, hanem gyönyörű szecessziós épületekben is gazdag, melyeket egy belvárosi séta alkalmával megcsodálhatunk.  Ebben a bejegyzésben öt ilyen épületről olvashattok.

1. Vasalóház

A palota korabeli képeslapon. Kép: szecesszio.szegedvaros.hu

A hegyes sarokformája miatt Vasalóháznak hívott "csongrádi új palota" első látásra lehet nem tűnik szembeszökően szecessziós stílusúnak, mivel historizáló motívumokat is tartalmaz. Ám mesterien kidolgozott, hangsúlyos sarokkupolája, mozgalmas homlokzattagolása, a földszinti pillérek fejezeteinek vörösréz borítása, kovácsoltvas kapui, korlátai, épületszobrászati elemei mind a kései szecesszióra hajaznak.

Kép: OSZK

A palota 1913-ra épült fel Baumhorn Lipót tervei alapján a Szeged–Csongrádi Takarékpénztár rendelésére bérlakások céljából.

Kép: szecesszio.szegedvaros.hu

A sarkon gyógyszertár működik, eredetileg az 1834-ben alapított Leinzinger patika költözött ide, mely ma Széchenyi néven tart nyitva. A bejárat két oldalán Aszklépioszt és Hügeiát ábrázoló domborművek láthatók.

 Kép: egykor.hu

 Kép: egykor.hu

A földszint 5 méteres belmagasságú, ahol összesen tíz üzlet, raktárak és a házmester lakása kapott helyet. 1935-ben az első emeleti üzletet lakássá alakították át. 1941-ben szükségóvóhelyet alakítottak ki. Az eredeti földszinti portálokat a későbbiekben sajnos a ház stílusához nem illő fém nyílászárókra cserélték.

2. Reök-palota

A fiatal, tragikus sorsú tervező, Magyar Ede tehetségét csodálhatjuk meg ebben a palotában, aki a tervezés során európai utazásai során gyűjtött tapasztalatait kamatoztatta. Európai viszonylatban is kiemelkedőt alkotott, a francia és belga szecessziós épületekhez hasonlót. Sajnos a palota elkészülte után öt évvel, 35 évesen szerelmi bánatában öngyilkos lett. Mindössze nyolc éven át állt a tervezés szolgálatában.

Kép: Wikimedia Commons / Mister No

A megbízó Munkácsi Mihály unokaöccse, Reök Iván, aki többek között a Folyammérnöki Hivatal vezetője volt. Ez adta az ihletet, hogy a palota vonalai, motívumai és színei a víz hullámzását utánozzák. 

Kép: Wikimedia Commons / Alensha

A kétszintes saroképület 1907 novemberére készült el. A kék vízililiomok, akantusz levelek, a mozgalmas erkélyrácsok, a homlokzat vonalvezetése, a kékeszöld minták mind az élő vizeket juttatják eszünkbe. A növényi díszek sajátosan forrnak egybe az épület homlokzatával.

Kép: Wikimedia Commons / Texaner

Eredetileg sötétebb csontszínű volt a homlokzat, melyből kiemelkedtek a kék színű virágok. A sarokrészen találjuk a legtöbb díszítő elemet, ahol a hullámos pártázatot fekete sas koronázza.

Kép: Wikimedia Commons / Texaner

Kedvelt elemeim a zárt, illetve nyitott erkélyek itt is megjelennek. A kovácsoltvas munkákat Fekete Pál helyi mester készítette Magyar Ede tervei alapján.

Kép: Wikimedia Commons / Joergsam

1933-ban a földszinten vendéglő nyitotta meg kapuit, majd kocsma. A második világháború idején ezt is szükségóvóhelyként használták, a háború után pedig a hatalmas lakásokat az akkori trend szerint itt is felosztották.

Kép: Wikimedia Commons / Kalyob

Kép: Wikimedia Commons / Kozma János

Az 1960-as felújítási munkálatok során sajnos némely kovácsoltvas díszt megcsonkítottak. 1974-ben egy újabb átalakítás során pedig a lakások eredeti berendezései, díszítései váltak a múlté. 2006-2007-ben teljes renováláson esett át, mely során az udvarra üvegtető került. Azóta a Regionális Összművészeti Központ (REÖK) működik benne.

 Kép: Wikimedia Commons / Monikabota Indafoto

 Kép: Wikimedia Commons / Kozma János

3. Deutsch-palota

A Deutsch Emil és Lipót megbízásából épült palota a magyaros szecesszió irányzatát képviseli. Tervezője Erdélyi Mihály, aki példaképét, Lechner Ödönt kérte fel a homlokzat kialakítására, mely a mester fő művét, a Postatakarékpénztárat idézi.

Balra a Deutsch-palota, központban a Kass Szálló korabeli lapon. Kép: szecesszio.szegedvaros.hu

A ház 1900 és 1901 között épült fel a Kass Szálló szomszédságában. Bár a korban merésznek számított a zöld-kék-narancs színkombináció, mégis jellemző a harmónia az egész díszítésre, homlokzatkiképzésre.

Kép: Panoramio

A homlokzatot népművészeti motívumokat formázó Zsolnay kerámiák díszítik. Az építésekor modernnek számító berendezéssel szerelték fel az impozáns lakásokat, például fűtőhengerrel és káddal.

Kép: szegedikisvonat.hu

Kép: Wikipedia

Itt is szükségóvóhelyet alakítottak ki 1941-ben, majd 1954-ben kultúrteremnek adott helyet. 1980-ig a szegedi bábszínház otthona volt. Ma már ismét lakóházként funkcionál.

4. Református palota

A historizáló motívumokat is tartalmazó palota 1912-re épült fel szintén Magyar Ede tervei alapján. Tömegformálása szokatlan, ám zseniális: az ötszög alakú telekre húzták fel a két, V alakban egymástól távolodó tömböt, melyet a földszintes bejárat köt össze, a két szárny között zárt udvar.

Kép: Wikipedia

A megbízó a Református Egyház volt, parókiának, illetve lakásoknak szánták. Funkciója a mai napig fennáll. 1953-ig iskola is működött benne, a földszinten szokás szerint itt is üzletek kaptak helyet.

Kép: Wikimedia Commons / Kozma János

A főbejárat. Kép: Wikimedia Commons / Beroesz

A bejárat feletti kőkorláton éneklő gyermekszobrokat láthatunk. 1953-ban államosították, de az egyház továbbra is használhatta. 1986-tól öt éven át tartó felújításon esett át. A ház előtti téren volt sokáig a bor- és gyékénypiac.

Kép: kitervezte.hu

 Kép: Wikimedia Commons  

A szecesszió jegyei elsősorban a stukkódíszeken és a két mozaikképen lelhető fel. Az egyik kép a szántást és vetést, a másik az aratást idézi. Homlokzatára jellemző a református puritánság, kialakítása, ívei, hullámzása mégis mozgalmasságot sugallnak.

A szántást-vetést ábrázoló mozaikkép. Kép: Wikimedia Commons / Beroesz

Az aratást ábrázoló mozaikkép. Kép: Wikimedia Commons / Beroesz

5. Raichl-palota

Miután Raichle (vagy Raichl) J. Ferenc Szabadkát anyagi gondjai miatt elhagyta, egy időre Szegeden telepedett le. Itt is elkezdett építeni magának egy palotát, mely bár jóval nagyobb a szabadkainál, díszítését tekintve sokkal letisztultabb, egyszerűbb.

Kép: szegedtourism.hu

Innen is tovább állt, ő maga nem tudta befejezni az építkezést újabb anyagi gondjai miatt, így eladta a félbehagyott ingatlant Vadász János ügyvédnek, aki gondosan követve Raichle terveit, 1910-re fejezte be.

Kép: szecesszio.szegedvaros.hu

Elkészültekor még hatásosabban érvényesült impozáns kivitele, azóta az utca fái a homlokzat nagy részét takarják. Itt is a sarokrész a leggazdagabb díszítésű. A földszinten a megszokott módon üzletek kaptak helyet hatalmas fa portálokkal. 

Kép: szecesszio.szegedvaros.hu

Homlokzatára jellemzőek a majolikadíszítésű zárt erkélyek, fa előtetők, nyitott erkélyek. A bástyaszerűen kiemelkedő torony szintén pompás látvány. A kék és arany színű mozaikok népi motívumokat ábrázolnak, melyeken meg-megcsillan a rájuk sütő nap fénye.

Kép: szecesszio.szegedvaros.hu

Kép: szegedtourism.hu

Nem sokáig funkcionált ám magánpalotaként, 1911 és 1921 között az épületben kapott helyet az Apolló Mozgófénykép Színház. A második világháborúban diákotthon volt itt, a hetvenes évektől pedig gimnázium működik benne.

Most ugyan csak erről az öt szecessziós szegedi épületről volt szó, nem feledkezem meg ám a többiről sem! Folyt. köv.

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon.

Források:

sulinet.hu

szecesszio.szegedvaros.hu

puszta.com

Wikipedia