" />
Így nézett ki Debrecen száz éve
2019. július 17. írta: KMJudit

Így nézett ki Debrecen száz éve

Jól esik kicsit elidőzni a múlt század elején készült debreceni fényképeken, képeslapokon. Akkor sem volt ugyan kolbászból a kerítés, és nyilvánvalóan abban az időben is igyekezett egy bizonyos réteg érvényesíteni a maga érdekeit, akárcsak ma, mégis a város egykori hangulata sokkal megkapóbb számomra, mint manapság.

debrecen_hu1.jpg

Kép: debrecen.hu

 

Kezdjük a Nagyállomással, amelynek helye nem változott, századfordulós fogadóépülete viszont eltűnt. A város történetének második indóházát Pfaff Ferenc, a MÁV főépítésze tervezte, a kivitelezést Berger Jenő, Tóth István helyi építészek és Balogh Mihály nyugalmazott városi főmérnök irányította. Az átadásra 1902-ben került sor. Az 1944-es bombázásokban súlyosan megsérült, 1959-ig még állt az épület, de amint felépült az új állomás, ezt lebontották. Ma így néz ki az állomás és környéke.

 

80e079ace7fe44d9e1ec938480bbcd7e.jpg

 A régi felvételi épület egy színes képeslapon (forrás: Domokos Mátyás Saly Noémi Környei Anikó: A régi Magyaroroszág képeslapokon Osiris kiadó 2003.) http://vasutallomasok.hu

 

Tovább haladva a belváros felé a Petőfi tér sem létezett még mai formájában. Akkoriban Népkertnek hívták az állomás előtti részt. A Petőfi tér helyén a Deák Ferenc és Hunyadi utcák álltak, épületeik közül kiemelkedett a zsinagóga és a Royal Szálloda.

Debrecen történetének legnagyobb zsinagógáját Jakob Gartner tervezte, a kivitelező Schneider István helyi mester volt. 600 földszinti, és 250-250 emeleti ülőhellyel rendelkezett. A második világháborús bombázásokban megsérült, de nem reménytelenül, ám a helyreállítás során gondatlanságból tűz ütött ki, és leégett a tetőzete. Végül a lebontása mellett döntöttek, ami 1962-re meg is valósult. A Royal Szálloda viszont már nem érte meg a háború végét sem, 37 éves fennállásának a bombázások vetettek teljesen véget.

hu_museum_digital_hu.jpg

1917-es képeslapon a nagy zsinagóga és a Royal Szálloda. Kép: hu.museum-digital.org/Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Képeslapgyűjtemény

 

1912-ben épült a szecessziós stílusú Megyeháza Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján. Kivitelezők a debreceni Hegedűs István és Tóth Lajos voltak. Helyén a Fejérló Szálló állt. Akkoriban mindkét szomszédos épület jóval alacsonyabb volt, mellettük az új Megyeháza monumentálisnak hatott. Szemközt már az Apolló mozgó is nyitva állt, ma is ugyanabban az épületben működik. Ma így néz ki a Piac utca ezen szakasza.

 

egykor_pont_hu_1.jpg

A Megyeháza és szemben vele a kép jobb alsó sarkában az Apolló Mozgó.  Forrás: egykor.hu

 

anetta_sz.jpg

 Forrás: Pinterest 

 

A mai Miklós utca - Piac utca sarkon állt egykor a Frohner Szálloda, melynek földszintjén volt a Magyar Királyi Kávéház. Az épület szintén a második világháborús bombázások során pusztult el, a helyén épült házra nem érdemes egyetlen karaktert se vesztegetni.

 

gh.jpg

Forrás: Pinterest

 

Na és micsoda tündérmesébe illő történet helyszíne volt a szálló épülete a Szatmár és Vidéke c. lap 1907/49. száma szerint! Bár ki tudja, igazából mi lett ennek a bulvárhírnek a vége, próbáltam rákeresni a szereplőkre, de nem találtam semmit.

 

 

A Piac utca szemközti oldalán a különleges Hegedűs és Sándor palota is sajnos a háború martaléka lett, a vállalkozók otthona és kereskedése helyén épült meg az egykori Centrum Áruház, ami pedig érdekes módon ma szintén könyvesboltnak (is) ad otthont.

 

gerda_szottf.jpg

 Kép: Pinterest

Kicsivel feljebb egy szintén jellegzetes, mai napig meghatározó Piac utcai palota következik, az 1912–13-ban épült négyemeletes Gambrinus-ház, melyet Pavlovics Károly debreceni műépítész tervezett szecessziós stílusban. Helyén állt a város legrégebbi, 300 éves háza, a Szikszay- vagy Ó-Dobozi-ház. A déli szárny helyén állt a csupán évszázados Új-Dobozi-ház. Mindkét épület lebontásra került, ám a két telek Piac utcai frontja így is csupán 40 métert tett ki, ezért Pavlovics U alakban formálta meg a bérpalotát, hátul pedig átjárót létesített a Kossuth utcára. Az U alakú tér alatt a pinceszinten üzleteket alakított ki felülvilágítással. A déli oldalon működött a Gambrinus sörcsarnok, innen a ház és a köz neve.