Magyarországon a szélmalmok széles körű elterjedése a 19. század második felére tehető. Ez érdekes, mivel ekkor már a gőzmalom is megjelent hazánkban. A statisztikák szerint 1863-ban már 476 szélmalom volt az országban, míg a gőzmalmok elszaporodásával párhuzamsan számuk egy ideig nőtt, majd lassan csökkeni kezdett. 1880-ban még mindig több szélmalom őrölt, mint gőzmalom a gazdasági lemaradás miatt.
Bár a szélmalmok működtetése olcsóbb volt, mint a gőzzel hajtottaké, nagyban függtek az időjárástól, és a termelékenységük is sokkal kisebb volt. A szélmalmok nagy részét az Alföldön állították fel, mivel ott több volt a tanya. Elsősorban Szeged, Kiskunfélegyháza, Hódmezővásárhely határában őröltek. A szélmalmok egész évben működtek, a molnároknak azonban áprilisban volt a legtöbb dolguk, ilyenkor fújtak ugyanis a legjobb szelek, a malmok pedig éjjel-nappal dolgoztak.
Nagygazdák építtették a szélmalmokat, a munkához molnárokat fogadtak. Szerepük csökkenésével vagy bérbe adták őket, vagy eladták az ott dolgozó molnároknak. Sok alföldi szélmalomban az első világháború után már megszűnt a gabonaőrlés. A húszas-harmincas években némelyik még darálóként működött, takarmányt állítottak elő. Az utolsó működő szélmalmokat az ötvenes évektől állították le.
Tekintsünk meg a fennmaradt magyar szélmalmok közül néhányat!
Hortobágy malom, Debrecen
Az 1800-as évek második felében kb. száz malom (szárazmalmok, szélmalmok, sőt még vízimalom is) működött Debrecenben, melyek emlékeit több utcanév is őrzi. A debreceni Hortobágy malom Közép-Európa legnagyobb szélmalma volt, 1864-ben építették, de csak 1896-ig forgatta vitorláit a szél, amikor is átálltak a gőz általi üzemeltetésre. A műemléket szépen rendbe hozták, ma hétszintes hotelként működik.
Kép: Wikimedia Commons
Bognár Józsefné-féle malom, Jánoshalma
A Bács-Kiskun megyei szélmalom az egyik gerendába vésett évszám szerint feltehetően 1892-ben épült. Téglából kirakott fala vakolatlan, teteje palával fedett, ma már szélvitorlák nélkül áll.
Kép: Wikimedia Commons
Gál-féle malom, Karcag
A Nagykunságon, így Karcagon is gyakori látvány volt a szélmalom, Karcagon összesen hatvan malom működött, ebből 11-et működtetett szél. A holland típusú Gál-féle malom, mely egyedüliként maradt fenn a településen, 1859-ben épült, nevét természetesen építtetője, Gál Ferenc után kapta. 1949-ben állították le. Érdekessége, hogy egy téglafallal körbekerített dombszerű kiemelkedésen áll, ma múzeum működik benne, eredeti berendezései megtekinthetők.
A karcagi szélmalom 1916-ban. Kép: Fortepan / Hanser Mária
Bagimajori szélmalom, Kengyel
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kengyel határában álló malom sajnos egyre rosszabb állapotban van, de felújítását tervezik, tavaly be is kellett ideiglenesen zárni, mivel eltört a fő tartógerendája. A malom a 19. század derekán épült az Almásy család megbízásából egy kunhalom tetején, tőlük vette meg a Baghy család, akiknek a birtokában volt a második világháborúig. Ma alkotóházként funkcionál.
Kép: Wikimedia Commons
Pajkos-Szabó-féle malom, Kiskunfélegyháza
A Kiskunfélegyháza szélén álló malom 1860-ban épült, Pajkos Szabó István molnárról kapta a nevét. A településen és határában a korszakban 53 szélmalom is működött. Ez a malom egészen 1960-ig működött, majd a következő évben mint műemlék a Kiskun Múzeum udvarába telepítették át. Magyarországon ez az egyetlen épen maradt alulhajtós forgóművel ellátott malom. A félegyházi faragó molnárok egyébként még híresek voltak faragott keresztjeikről, haranglábaikról.
A kiskunfélegyházi malom 1902-ben. Kép: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum Diagyűjtemény
Sáfrik-féle malom, Kiskunhalas
Itt még vitorlákkal. Kép: Wikimedia Commons
Szentes-Dónát szélmalma, Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark
Szentesen a szélmalmok fénykorában 30 is volt belőlük. Szentes-Dónát szélmalmát az ópusztaszeri skanzenbe telepítették át a nyolcvanas évek második felében. Csúcs János gazda építtette 1866-67-ben. A malom teteje elforgatható, így a vitorlákat szélirányba lehet állítani. A molnáron múlott, hogy figyelje a szélirányt, és megfelelő irányba állítsa a vitorlákat, mert a szél akár kárt is tehetett bennük.
Kép: Wikimedia Commons
Faragó-féle malom, Szeged-Kiskundorozsma
Szeged és környéke büszkélkedhetett a legtöbb szélmalommal a 19. század második felében, összesen 91 is volt belőlük 1895-ben. A dorozsmai Faragó-féle malom a környék egyik legrégebbi malma, még a hazai szélmalmok fénykora előtt, 1821-ben épült. „Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom” - szól Dankó Pista nótája. A névadó Faragó György csak 1900-ban vásárolta meg, majd még mintegy fél évszázadig működött. Bár műemlékké nyilvánították, állapota leromlott, mígnem 1970-ben az árvíz és belvíz miatt összedőlt, ám hamarosan újjáépítették.
Kép: Wikimedia Commons
Tési szélmalmok
Az Alföldön kívül is épültek szélmalmok, viszont jóval kevesebb. Két hírmondójuk a Bakony egyik községében, Tésen található, a település egy dombon áll, amely kedvező széljárásának köszönhetően ideális hely volt. Ezek a malmok az alföldiekhez képest zömökebbek, terméskő felhasználásával épültek, és hat kisebb vitorlával rendelkeznek.
A nagyobbik Helt- vagy Held-féle malom 1841-ben épült, a kisebb Ozi-féle malom pedig 1924-ben, Ozi János asztalosmester által. Az utóbbit darálásra használtak, ugyanis ekkor már túlnyomó részt gőzmalmokat őrölték a gabonát.
Kép: Wikimedia Commons
Dusnoki szélmalom, Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A szentendrei skanzenben a dusnoki szélmalmot látjuk az alföldi mezővárosi tájegységet bemutató kiállítás keretein belül. A hetvenes években bontották le az eredeti helyén, 2000-ben adták át a látogatóknak. Vitorlái szintén a széljárásnak megfelelően forgathatók.
Kép: Wikimedia Commons
+1 Szélmalom Csárda, Kecskemét
Magyarország egyetlen szélmalom csárdája, sosem működött igazi malomként, alapból csárdának épült 1973-ban. A malom szerkezete 170 éves, a tiszasasi malom lebontásakor került ide.
A Szélmalom Csárda 1974-ben. Kép: Fortepan / Uvaterv
Ebben a videóban pedig elkalandozunk Európába, szétnézünk a leghíresebb régi malmok között:
Ha tetszett a bejegzés, kövess az Instagramon vagy iratkozz fel a blog YouTube csatornájára, hogy ne maradj le a legfrisebb posztokról,videókról.
Források:
http://debrecen.varosom.hu/
muemlekem.hu
http://www.halasmedia.hu/rovatok/kozelet/orlokepes-lesz-a-safrik-malom
https://karcagimuzeum.hu/index.php/a-karcagi-szelmalom
https://www.restu.hu/szelmalom-csarda/
https://www.orszagalbum.hu/kep.php?p=69744
Domonkos Ottó (szerk.): Kézművesség - Magyar néprajz nyolc kötetben 3. (Budapest, 1991) A falu és mezőváros ellátásában jelentős kézművesség nyersanyag-előállító és -feldolgozó munkája
