" />
Magyarország szélmalmai
2020. április 20. írta: KMJudit

Magyarország szélmalmai

Magyarországon a szélmalmok széles körű elterjedése a 19. század második felére tehető. Ez érdekes, mivel ekkor már a gőzmalom is megjelent hazánkban. A statisztikák szerint 1863-ban már 476 szélmalom volt az országban, míg a gőzmalmok elszaporodásával párhuzamsan számuk egy ideig nőtt, majd lassan csökkeni kezdett. 1880-ban még mindig több szélmalom őrölt, mint gőzmalom a gazdasági lemaradás miatt.

Bár a szélmalmok működtetése olcsóbb volt, mint a gőzzel hajtottaké, nagyban függtek az időjárástól, és a termelékenységük is sokkal kisebb volt. A szélmalmok nagy részét az Alföldön állították fel, mivel ott több volt a tanya. Elsősorban Szeged, Kiskunfélegyháza, Hódmezővásárhely határában őröltek. A szélmalmok egész évben működtek, a molnároknak azonban áprilisban volt a legtöbb dolguk, ilyenkor fújtak ugyanis a legjobb szelek, a malmok pedig éjjel-nappal dolgoztak.

Nagygazdák építtették a szélmalmokat, a munkához molnárokat fogadtak. Szerepük csökkenésével vagy bérbe adták őket, vagy eladták az ott dolgozó molnároknak. Sok alföldi szélmalomban az első világháború után már megszűnt a gabonaőrlés. A húszas-harmincas években némelyik még darálóként működött, takarmányt állítottak elő. Az utolsó működő szélmalmokat az ötvenes évektől állították le.

Tekintsünk meg a fennmaradt magyar szélmalmok közül néhányat!

 

Hortobágy malom, Debrecen

 

Az 1800-as évek második felében kb. száz malom (szárazmalmok, szélmalmok, sőt még vízimalom is) működött Debrecenben, melyek emlékeit több utcanév is őrzi. A debreceni Hortobágy malom Közép-Európa legnagyobb szélmalma volt, 1864-ben építették, de csak 1896-ig forgatta vitorláit a szél, amikor is átálltak a gőz általi üzemeltetésre. A műemléket szépen rendbe hozták, ma hétszintes hotelként működik.

_hortobagy_szelmalom_5221_szamu_muemlek_3.jpg

 Kép: Wikimedia Commons

 

 

Bognár Józsefné-féle malom, Jánoshalma

 

A Bács-Kiskun megyei szélmalom az egyik gerendába vésett évszám szerint feltehetően 1892-ben épült. Téglából kirakott fala vakolatlan, teteje palával fedett, ma már szélvitorlák nélkül áll. 

768px-janoshalma_szelmalom.jpeg

Kép: Wikimedia Commons



Gál-féle malom, Karcag 

 

A Nagykunságon, így Karcagon is gyakori látvány volt a szélmalom, Karcagon összesen hatvan malom működött, ebből 11-et működtetett szél. A holland típusú Gál-féle malom, mely egyedüliként maradt fenn a településen, 1859-ben épült, nevét természetesen építtetője, Gál Ferenc után kapta. 1949-ben állították le. Érdekessége, hogy egy téglafallal körbekerített dombszerű kiemelkedésen áll, ma múzeum működik benne, eredeti berendezései megtekinthetők.

 

1916_magyarorszag_karcag_szelmalom_hanser_maria.jpg

A karcagi szélmalom 1916-ban. Kép: Fortepan / Hanser Mária

 

Bagimajori szélmalom, Kengyel

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kengyel határában álló malom sajnos egyre rosszabb állapotban van, de felújítását tervezik, tavaly be is kellett ideiglenesen zárni, mivel eltört a fő tartógerendája. A malom a 19. század derekán épült az Almásy család megbízásából egy kunhalom tetején, tőlük vette meg a Baghy család, akiknek a birtokában volt a második világháborúig. Ma alkotóházként funkcionál.

 

szelmalom_kengyel_bagimajor.jpg

Kép: Wikimedia Commons

 

Pajkos-Szabó-féle malom, Kiskunfélegyháza


A Kiskunfélegyháza szélén álló malom 1860-ban épült, Pajkos Szabó István molnárról kapta a nevét. A településen és határában a korszakban 53 szélmalom is működött. Ez a malom egészen 1960-ig működött, majd a következő évben mint műemlék a Kiskun Múzeum udvarába telepítették át. 
 Magyarországon ez az egyetlen épen maradt alulhajtós forgóművel ellátott malom. A félegyházi faragó molnárok egyébként még híresek voltak faragott keresztjeikről, haranglábaikról. 

 1902_kiskunfelegyhaza_szelmalom_a_tavolban_a_szent_istvan_kiraly_templom_magyar_foldrajzi_muzeum_diagyujtemeny.jpg

A kiskunfélegyházi malom 1902-ben. Kép: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum Diagyűjtemény

 

Sáfrik-féle malom, Kiskunhalas

 

A Kölcsey és a Szélmalom utca sarkán lévő dombon álló malmot Hunyadi Antal építtette az 1860-as években, akitől 1901-ben vette meg Sáfrik József, ő alakította át holland típusú szélmalommá. A negyvenes évekig működött, amikortól már csak raktárnak, darálónak használták. Kiskunhalas első műemléke lett 1966-ban, 2011-ben vették le a vitorláit, ám felújítása tervben van, újra őrlőképessé szeretnék tenni. 

 

safrik-fele_szelmalom_kiskunhalas_kolcsey_ferenc_utca_es_szelmalom_utca_sarka.jpg

 Itt még vitorlákkal. Kép: Wikimedia Commons

 

Szentes-Dónát szélmalma, Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark 


Szentesen a szélmalmok fénykorában 30 is volt belőlük. Szentes-Dónát szélmalmát az ópusztaszeri skanzenbe telepítették át a nyolcvanas évek második felében. Csúcs János gazda építtette 1866-67-ben. A malom teteje elforgatható, így a vitorlákat szélirányba lehet állítani. A molnáron múlott, hogy figyelje a szélirányt, és megfelelő irányba állítsa a vitorlákat, mert a szél akár kárt is tehetett bennük. 

donati_szelmalom_opusztaszeren_kiallitva_csanady_wikimedia_commons.jpeg

Kép: Wikimedia Commons

 

Faragó-féle malom, Szeged-Kiskundorozsma

 

Szeged és környéke büszkélkedhetett a legtöbb szélmalommal a 19. század második felében, összesen 91 is volt belőlük 1895-ben. A dorozsmai Faragó-féle malom a környék egyik legrégebbi malma, még a hazai szélmalmok fénykora előtt, 1821-ben épült. „Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom” - szól Dankó Pista nótája. A névadó Faragó György csak 1900-ban vásárolta meg, majd még mintegy fél évszázadig működött. Bár műemlékké nyilvánították, állapota leromlott, mígnem 1970-ben az árvíz és belvíz miatt összedőlt, ám hamarosan újjáépítették.

 

szeged_kiskundorozsma_szelmalom_utca.jpg

 Kép: Wikimedia Commons

 

Tési szélmalmok

 

Az Alföldön kívül is épültek szélmalmok, viszont jóval kevesebb. Két hírmondójuk a Bakony egyik községében, Tésen található, a település egy dombon áll, amely kedvező széljárásának köszönhetően ideális hely volt. Ezek a malmok az alföldiekhez képest zömökebbek, terméskő felhasználásával épültek, és hat kisebb vitorlával rendelkeznek. 

A nagyobbik Helt- vagy Held-féle malom 1841-ben épült, a kisebb Ozi-féle malom pedig 1924-ben, Ozi János asztalosmester által. Az utóbbit darálásra használtak, ugyanis ekkor már túlnyomó részt gőzmalmokat őrölték a gabonát.

szelmalom_tes_tancsics_m_ut.jpg

Kép: Wikimedia Commons

 

Dusnoki szélmalom, Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

A szentendrei skanzenben a dusnoki szélmalmot látjuk az alföldi mezővárosi tájegységet bemutató kiállítás keretein belül. A hetvenes években bontották le az eredeti helyén, 2000-ben adták át a látogatóknak. Vitorlái szintén a széljárásnak megfelelően forgathatók.

szelmalom_a_szentendrei_szabadteri_neprajzi_muzeumban.jpeg

Kép: Wikimedia Commons

+1 Szélmalom Csárda, Kecskemét

Magyarország egyetlen szélmalom csárdája, sosem működött igazi malomként, alapból csárdának épült 1973-ban. A malom szerkezete 170 éves, a tiszasasi malom lebontásakor került ide.


1974_kecskemet_szelmalom_csarda_uvaterv.jpg
A Szélmalom Csárda 1974-ben. Kép: Fortepan / Uvaterv

 

Ebben a videóban pedig elkalandozunk Európába, szétnézünk a leghíresebb régi malmok között:

 

Ha tetszett a bejegzés, kövess a Facebookon vagy iratkozz fel a blog YouTube csatornájára, hogy ne maradj le a legfrisebb posztokról,videókról.

 

 

Források:
http://debrecen.varosom.hu/
muemlekem.hu
http://www.halasmedia.hu/rovatok/kozelet/orlokepes-lesz-a-safrik-malom
https://karcagimuzeum.hu/index.php/a-karcagi-szelmalom
https://www.restu.hu/szelmalom-csarda/
https://www.orszagalbum.hu/kep.php?p=69744
Domonkos Ottó (szerk.): Kézművesség - Magyar néprajz nyolc kötetben 3. (Budapest, 1991) A falu és mezőváros ellátásában jelentős kézművesség nyersanyag-előállító és -feldolgozó munkája

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr2815504746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fredddy 2020.04.21. 22:20:25

Érdekes válogatás, sajnos a karcagi malom is megsérült pár éve, most vitorlák nélkül áll.
A XIX. század második felében azért épülhetett sok ilyen szerintem, mert hiába jöttek be a gőzmalmok, de a gabonatermelés is kurva nagyot nőtt, ha más nem, a folyamszabályozások miatt rengeteg új, jó minőségű termőföld lett.

kugi · http://kugi.blog.hu 2020.04.21. 22:54:58

Ahol nem volt (megfelelő) vízerő, a gőzgép technikájától meg esetleg idegenkedtek, ott munkára fogták a szelet.

géemm 2020.04.22. 06:56:00

A kecskeméti malomcsárda berendezései valóban tiszasasi szélmalomból kerültek oda, de a tiszasasi szélmalom még áll! Ezt is darálóként használták, a 70-es években még meg voltak a széllapátjai. A rendszerváltás után magánkézbe került, továbbra is daráló funkcióval. A tulajdonos a beszakadt tetőt megjavíttatta, de egy jóakaró fölgyújtotta a malmot vagy húsz éve. Akkor kiégett, a teljes faszerkezet megsemmisült, de még most áll! Nem tudni meddig! A Google térképen így néz ki: https://www.google.com/maps/@46.8235966,20.087586,3a,75y,15.72h,99.74t/data=!3m7!1e1!3m5!1sezjhVRYL5AGLaB50aZ8N4g!2e0!6s%2F%2Fgeo0.ggpht.com%2Fcbk%3Fpanoid%3DezjhVRYL5AGLaB50aZ8N4g%26output%3Dthumbnail%26cb_client%3Dmaps_sv.tactile.gps%26thumb%3D2%26w%3D203%26h%3D100%26yaw%3D251.04144%26pitch%3D0%26thumbfov%3D100!7i13312!8i6656

géemm 2020.04.22. 06:59:08

Nem lett túl szép a link! De így hátha jobb: tinyurl.hu/BML2/

Hassan0926 2020.04.22. 08:04:15

Fábiánsebestyéni Cserna-féle szélmalom: tinyurl.hu/EQbd/

nemecsekerno_007 2020.04.22. 10:42:50

A szélmalom megújuló energiával megy, még az is lehet, hogy néhány újra működni fog.