Napjaink várfelújítási programjai megosztják a várbarátok véleményét. Vannak, akik szerint túlzásba esnek az átalakításokkal. Mások úgy gondolják, hogy nagyon is ideje volt már valamennyire modernizálni őket. Annyi biztos, hogy a maradványok konzerválása elengedhetetlen, de a kortárs elemekkel való kiegészítések, az elpusztult elemek visszaépítése már sokakban kérdéseket vetnek fel.
Milyenek voltak a legnépszerűbb magyar várak a múlt században a restaurálások előtt? Összegyűjtöttem a Fortepanról néhány 20. századi képet, zömmel a század első feléből. Döntse el ki-ki maga, hogy jobban tetszettek-e a várak vadregényes állapotukban, vagy lelkesen fogadja-e a mostani trendet.
Drégely vára
A leginkább Szondy (vagy Szondi) György hősi haláláról ismert vár a tatárjárás után épült a Börzsöny északi részén. A 15. században az esztergomi érsek vadászkastélya volt, majd Buda 1541-es eleste után kapta a legnagyobb katonai szerepet, a felvidéki bányavárosokat védte a töröktől.
1544-ben nevezték ki Szondy Györgyöt várkapitánynak, aki 1552-ben a több mint tízezer főt számláló török sereg ellen 146 katonával az élen védte a várat. A hatalmas török túlerőt négy napig volt képes feltartóztatni. Szondynak nemcsak a nagy számú ellenség miatt nem volt könnyű dolga, hanem a vár már akkor felújításra szorult, és nem sokkal előtte egy villám csapott bele a lőporraktárba.
Az irodalomban is megemlékeznek a magyar várvédők hősiességéről: Tinódi Lantos Sebestyén megénekelte a vár pusztulását és a védők hősi halálát, illetve Arany János Szondi két apródja c. művét is ez az ostrom ihlette. A várat a törökök teljesen szétlőtték, az ostrom után már nem építettek újjá, helyette a közelben felhúztak egy palánkvárat, innen ered Drégelypalánk neve. A következő évszázadokban fokozatosan lepusztult, csak romjai maradtak.
A vár romjainak egy részlete 1929-ből:
Kép: Fortepan / Schermann Ákos / Schermann Szilárd felvétele
Napjainkban felülnézetből:
Kép: Wikipedia
Gyulai vár
Ez az alföldi várunk sok szempontból egyedülálló. Egyrészt ez az egyetlen épen maradt síkvidéki gótikus magyar téglavár. A vár urai közt Corvin János is szerepelt, akinek halála után felesége, Frangepán Beatrix lett a vár úrnője és egyben Békés vármegye főispánja. A történelemben egyedülálló, hogy nőként betölthette ezt a tisztséget.
Katonai jelentőségre a 16. században tett szert, amikor a végvárrendszer fontos része lett. Előnyére vált, hogy akkoriban nehezen megközelíthető volt, a Fehér-Körös mocsaras vidéke vette körül. Temesvár és Szolnok 1552-ben török kézre került, így Gyula még inkább felértékelődött, Szigetvár és Eger mellett a három legerősebb vár egyikeként tartották számon. 1560-ban a vár kapitányává Kerecsényi Lászlót nevezték ki, aki belekezdett az erődítmény korszerűsítésébe, bár a török érkeztéig sajnos nem sikerült mindent befejezni.
1566-ban a török sereg felvonult a vár ellen 30 000 katonával, szemben a vár kétezret számláló védőivel. Kerecsényit a vár feladása után elfogták, majd Nándorfehérváron kivégezték. Kiemelkedő az ostrom abból a szempontból, hogy egyetlen magyar vár sem volt képes ilyen sokáig feltartóztatni a törököt: 63 napig tartott az ostrom, majd tárgyalások eredményeként adták fel a várat. A várat igazából sosem tudták harccal bevenni, csupán kiéheztetés vagy tárgyalások útján tette rá a kezét az ellenség.
A gyulai vár a hatvanas évek végén:
Kép: 1968. Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ / VÁTI felvétele
A kőszegi Jurisics-vár
A vár legősibb előde egy cölöpvár volt, melynek maradványaira az udvarban bukkantak rá. A tatárjárás után épült fel az Alsóvár. Az erődítmény a későbbiekben alapvetően két részre oszlott: az elővárra, mely a személyzetnek és az őröknek adott helyet, és a belső várra. Több ura is volt, a 13. században a Héder nemzetség tulajdona volt, de birtokolta Károly Róbert, a Garaiak, Mátyás király, valamint a Habsburgok is.
Károly Róbert ideje alatt jelentős fejlődésnek indult, építettek tornyokat, várárkot, illetve a városfalat is felhúzták. Történetének legnagyobb ostroma 1532-ben zajlott, amikor Szulejmán Bécs felé indított hadjáratának egyik állomásaként megtámadta a Jurisics Miklós kapitány által védett várat. 25 napnyi ostrom után a vár a hatalmas túlerőnek már nem tudott ellenállni.
A kőszegi vár 1930-ban:
Kép: Fortepan / Vargha Zsuzsa
Mosonmagyaróvár vára
Már a rómaiak is építettek ide erődítményt, melyet Ad Flexumnak neveztek, és a limes része volt. A mai vár építését az 1300-as évek második felében kezdték meg. Eredetileg az egész várat vizesárok vette körbe. A középkorban a mosoni várakkal egyetemben jelentős katonai szereppel bírt.
A török hódítók számára könnyű falatnak bizonyult: Szulejmán közeledtének hírére 1529-ben Hauser Lénárd várkapitány a legénységgel együtt elmenekült, a várat pedig harc nélkül elfoglalták. Innen indultak a törökök tovább Bécs felé, melyet sikertelenül ostromoltak. Visszavonulás közben a magyaróvári várat a várossal együtt felgyújtották. Az ellenség elvonulta után a Habsburgok elkezdték a romok helyreállítását. Majd ugyanezt játszotta el a török 1683-ban: elfoglalták a várat, majd ismét Bécs ellen vonultak, az ostrom újból sikertelen, visszavonuláskor Magyaróvárat megint felgyújtották. A Rákóczi-szabadságharc után a vár katonai szerepe végleg megszűnt, mivel a hadi felszerelését Pozsonyba szállították át.
Az épület az 1800-as években nyerte el mai formáját. Mária Krisztina főhercegnő férje, Albert Kázmér 1818-ban itt alapította meg a Magyaróvári Gazdasági Magánintézetet. Az épület a mai napig a felsőoktatás helyszíne.
A mosonmagyaróvári vár a múlt század közepén:
Kép: 1955. Fortepan / Egy dunai hajóút felvétele
Nógrád vára
A szintén a Börzsönyben található nógrádi vár az egyik legősibb magyarországi erődítmény, Anonymus is említést tesz róla. Valószínűleg már a honfoglalás korában állt itt valamilyen földvár, majd a szlávok építettek egy új várat Novigrad (Újvár) néven. Innen ered a Nógrád név is.
Alkonyát 1685 nyarán egy villámcsapás hozta el, mely az öregtornyot érte, ahol puskaport tároltak. A robbanás hatására a belsővár szinte a földdel vált egyenlővé. A katasztrófa után már nem újították fel, katonai jelentőségét is teljesen elvesztette. Idővel az időjárás hatására teljesen lepusztult, illetve a helyiek itt is felhasználták a vár köveit saját építkezéseikhez. A kilencvenes években folytak itt munkálatok, kiegészítették egy bástyával, a rondella is tetőt kapott.
A várrom 1932-ben:
Kép: Fortepan / Schermann Ákos
A sárvári Nádasdy-vár
A vár kezdetben a Kanizsaiak tulajdona volt. 1535-ben kötött házasságot Kanizsai Orsolya és Nádasdy Tamás, így került a Nádasdyakhoz. Az ő idején kezdte elnyerni a mai formáját, fénykora is a család nevéhez fűződik. 1670-ben viszont a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétel miatt elkobozták tőlük, ezután Habsburg, majd Wittelsbach tulajdonba került.
A vár 1970-ben még elég rossz állapotban volt:
Kép: Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ / VÁTI felvétele
Siklós vára
A vár építésének kezdete a Soklyósi család nevéhez fűződik, a család Zsigmond király idejéig volt a környék ura, amikor aztán kegyvesztetté váltak, és minden vagyonuktól, címüktől megfosztották őket. Rövid idő múlva az uradalom a Garaiak kezére került, akik segítették Zsigmondot az ellene szőtt lázadás idején, a siklósi várba hozatták a lázadók elől. A család modernizálta a várat, a fénykorát is ekkor élte. Idővel Garai Jób utód nélkül halt meg, így a vár a királyra szállt vissza.
A Perényiek idején újabb átalakítás, korszerűsítés következett reneszánsz stílusban. A mohácsi csata utáni zűrzavarban a magyar korona is megfordult a várban. 1543-ban a török seregnek sikerült elfoglalnia a várat. Vass Mihály várkapitány elérte, hogy a vár feladásáért cserébe a nép és a sereg szabadon, épségben elmehet, amit a török be is tartott, a vár népe a szigetvári várba vonult át.
A török kiűzése után a Habsburgoké volt, majd tőlük átkerült a Batthyány család birtokába, akik barokk várrá alakították. Utolsó ura a Benyovszky család volt.
Így nézett ki a vár 1966-ban:
Kép: Fortepan / Magyar rendőr
Ebben a videóban még több múlt századi képet nézhetsz meg a bejegyzésben szereplő várakról:
Ha tetszettek a videók, nyomj egy lájkot, és iratkozz fel a blog Youtube csatornájára, ahol extra tartalommal várlak benneteket!
Ha pedig szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, kövess az Instagramon!
Ebben a videóban pedig további népszerű magyar várakat láthatsz, ahogyan a múlt században kinéztek:
Források:
https://kirandulastippek.hu/palocfold/dregely-vara
https://varak.hu/latnivalo/index/299-Mosonmagyarovar-Var/
https://kirandulastippek.hu/koszeg-es-szombathely-kornyeke/sarvar-nadasdy-var
