2018. október 13. írta: KMJudit

Ybl Miklós tervezte kastélyok - Ikervár

Ybl Miklós kastélyaival kapcsolatos kutatásaim során rá kellett jönnöm, hogy ez nem éppen egy könnyű téma. Néhány kastélyról kiderült az évtizedek során, hogy a közhiedelemmel, illetve a XIX-XX. századi szakirodalomban található információkkal ellentétben azok mégsem Ybl alkotásai, vagy csupán egyes átalakítások köszönhetők neki. Az is előfordult, hogy csak egyszerűen ráaggatták egy épületre az Ybl címkét, mert az úgy jobban hangzik, és az ingatlan majd így többet ér - azért régen is voltak humbugságok az "építőiparban", nem mai jelenség. :)

Az egymásnak ellentmondó információk, a még mindig elérhető elavult források kissé megnehezítik az Ybl kastélyait bemutató bejegyzések létrehozását, de azért igyekszem, viszont semmiképpen sem szeretnék téves információt közölni a blogon. De hát ha könnyű lenne a blogírás, akkor biztos megfordulna a fejemben, hogy valami nincs rendjén, és ez a kihívás pont a dolog egyik szépsége is.

Most szenteljük figyelmünket az Ikerváron található Batthyány kastélynak. A vas megyei község 1789-ben került a Batthyány család birtokába, melynek leghíresebb tagja, Lajos, itt töltötte gyermekkorát. Zichy Antóniával kötött házassága után a pár ezt az uradalmat választotta otthonául. Batthyány Lajos emellett intézkedéseivel hozzá is járult a község fejlődéséhez.

Kép: Wikipedia

Az 1848-as szabadságharc bukása után Batthyányt kivégezték, a birtokot elkobozták, de nem sokkal később apósa visszavásárolta, aki az unokája, Batthyány Elemér nevére íratta, így csak rövid időre került ki a család kezéből.

A rezidencia elődje feltételezhetően a Draskovich család XVIII. századi, barokk stílusú kastélya volt, melynek földszintjének egy részét megtartva akarták megépíteni az új kastélyt. 1847-ben adtak megbízást erre Ybl Miklósnak, aki Pollack Ágoston közreműködésével nekilátott a feladatnak.

Kép: kitervezte.hu

Az 1870-es évektől sor került a belső terek átalakítására és korszerűsítésére. Az 1910-es évekre viszont a család olyan mértékben eladósodott, hogy meg kellett válniuk a kastélytól. Egyik forrás szerint a bajor herceghez került, más információk szerint 1916-ban eladta a család a magyar államnak. Majd 1933-ban és 1950-ben történt újabb átalakítás a házon.

A kastély eltér a Magyarországon megszokottól, Bramante és Palladio villaépítészete, Schinkel klasszicizmusa, és Ybl második itáliai tanulmányútjának hatásai figyelhetők meg rajta. A szimmetrikus felépítésű rezidencia lépcsőzetesen gúlaszerű formájú. A tetején egy árkádos nyitott kilátó koronázza az épületet, ilyen loggiákat Ybl rengeteget láthatott az 1845-1846-ban a római villákon. Palladióra jellemző elem például a félköríves hármas ablakcsoportot közrefogó egy-egy bejárat, az ajtókhoz pedig egy-egy lépcső vezet fel. Mindenképp meg kell említeni könyvtárát, mely több mint 6000 kötetet tudhatott magáénak, ezzel a kor egyik leggazdagabb magángyűjteménye volt.

A kastélypark védettséget élvez, fénykorában nagyságát és szépségét tekintve Magyarországon egyedülálló volt. Találhatunk Kossuth- és Batthyány-emlékfákat, valamint 1913-ban felállították Batthyány Lajos szobrát, mely Bory Jenő alkotása.