A tragikus sorsú Szkalnitzky Antal Koch Henrikkel közösen tervezett Hungaria Szállója Magyarország első hatalmas, modern szállodája, mely csaknem nyolc évtizedes fennállása során a pesti Duna-korzó meghatározó épülete volt.
A nagyszabású beruházás előzményeként gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére megalakult 1868-ban az Első Magyar Szálloda Rt., mely célul tűzte ki egy négyemeltes szálloda megépítését. Még ugyanabban az évben terveket kértek be Pucher Józseftől, majd Incze Györgytől, de az igazgatóság egyikkel sem volt megelégedve. Végül a felfelé ívelő karrierű Szkalnitzky Antalt bízták meg, aki Koch Henrikkel közösen dolgozott.
A Hungaria Szálló a Dunáról nézve valamikor 1880 és 1890 között. Kép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.150.
Szkalnitzkyék a bécsi Heinrichhof (mely a második világháborúban szintén súlyos károkat szenvedett, és hosszú viták után végül lebontották) mintájára egy óriási neoreneszánsz épületet alkottak, melynek tömbszerűségét a közép- és oldalrizalitok tetejre helyezett egyemeletes pavilonok törik meg. A homlokzat eredeti pirosas színezése téglaburkolatra hasonlított. Az egyik udvarát pedig impozáns üvegtető ívelte át.
Az építkezés 1868-ban kezdődött, a szálló 1871-ben nyitott meg. 302 szobával rendelkezett, mely európai viszonylatban is az élmezőnybe helyezte a hotelt. Az akkori idők egyik legkorszerűbben felszerelt szállója volt, például lifttel és távíróval is rendelkezett.
A szálló étterme 1890 után. Kép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.165.
Nemcsak modern volt, de a luxus igényeket is kielégítette. Megépítése után a kibővített rakparton sorra jöttek létre a szállodák a szomszédságában, így vált ez a Duna-szakasz a kor elit helyévé. Csak mintegy 25 évvel később támadt a Hungariának a fővárosban versenytársa, a nagykörúti Royal Szálló.
A szálló 1901-ben. Kép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.137.
A földszinten luxusétterem és kávézó, MÁV menetjegyiroda, valamint bankfiók működött. 1873-ban nemzetközi hírverést kapott, mivel itt szállt meg a walesi herceg, a későbbi VII. Edward. 1900-ban pedig a perzsa sah vett ki 84 szobát saját maga és kísérete számára. 1893-ban itt halt meg 48 évesen szívinfarktusban Puskás Tivadar feltaláló, mérnök.
A Grand Hotel Hungaria és a szállodasor 1910-ben. Kép: egykor.hu
Nemcsak eminens vendégei voltak történelme során, hanem fontos eseményeknek is helyet adott. 1877-ben itt mutatta be Takács János és E. Flamm a telefonkészüléket. 1884-ben pedig Munkácsy Mihály Golgota c. festményének budapesti bemutatójára került sor.
A Grand Hotel Hungaria és a szállodasor 1922-ben. Kép: egykor.hu
A Tanácsköztársaság idején sötét idők jártak felette, "Szovjetház" néven kisajátították, és a Forradalmi Kormányzótanács székhelye lett. Népbiztosoknak adtak itt szállást, valamint Szamuely Tibor terrorszervezetének bázist. Majd a második világháborúban a főváros ostromakor teljesen szétlőtték, már nem állították helyre.
A Hungaria Szálló a pesti alsó rakpartról nézve 1943-ban. Kép: Fortepan.
Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon!
Források:
Sisa József szerk. - A magyar művészet a 19. században. Építészet és iparművészet.
Urbface
