Ebben a bejegyzésben további fővárosi mozikat veszünk szemügyre, melyek a mai napig működnek, és jelentős múlttal rendelkeznek. Sokan bizonyára jó szívvel emlékeznek az ott töltött percekre.
1. TABÁN
Budapest első mozijaként tartják számon, 1911-ben jött létre, alapítója Pécsi Manó. Eredeti neve Palota, majd 1948-49-ben Krisztinára, később, 1954-től Diadalra keresztelték át. Tabánként 1990 óta ismert. 1993-ban anyagi problémák miatt rövid időre bezárt, majd 1994 tavaszán felújítva Tabán Kinotéka néven újra működésbe lépett.
Forrás: Tauglich
2. TOLDI
1932 óta várja a szórakozni vágyókat. Magyarországon egyedülálló abból a szempontból, hogy 1952-ben hazánkban először itt kezdtek el térhatású mozifilmeket vetíteni, ebből kifolyólag lett a neve Toldi Plasztikus Mozi, de ez a trend csupán két évig tartott. Előtte City, Szittya és Úttörő nevek alatt futott.
A hetvenes években stúdió moziként funkcionált, majd a kilencvenes években vált kéttermessé. 2008-ban jelentősen átalakították. Ma tagja az artmozik prominens körének, egyéb kulturális eseményeknek is helyet ad.
Kép: Toldi mozi. Bodrossy Félix Állatkerti séta és Artista vizsga című 1952-ben forgatott plasztikus 3D filmjei. Forrás: Fortepan
3. URÁNIA NEMZETI FILMSZÍNHÁZ
Ez a kedvenc budapesti moziépületem, bár a Corvin sem utolsó, de ennek mór stílusa, boltíves hármas ikerablakai megnyertek maguknak. Az épület az 1890-es évekből származik, a mozi megalakulása előtt orfeumok működtek itt, tehát már a kezdetektől a szórakoztatást szolgálta a hely. Az egyik orfeumot Alhambrának nevezték, jól passzolva az épület stílusához.
Kép: Uránia mozi, 1961. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11
1899-ben nyitották meg az Uránia Tudományos Színházat, ekkor a cél már az orfeumoknál komolyabb jellegű szórakoztatás volt. Itt vették fel az első magyar mozgófilmet is, A táncot, a felvétel azonban sajnos nem maradt fenn. 1930-ban az UFA filmgyár vette meg. A második világháború után itt indult be leghamarabb a vetítés, 1945 februárjában, jó ideig a Szovexport filmjeit kellett leadnia.
Kép: Uránia mozi. Kiállítás a filmszakma államosításának 10. évfordulója alkalmából.1958. Forrás: Fortepan
Kép: Az Uránia mozi épülete jobbra, 1958. Forrás: Fortepan.
4. VÖRÖSMARTY
Az Üllői úti mozi 1935-ben jött létre Savoy néven, a Fészek mozi jogutódjaként. A hatvanas évektől kezdve nem különböző okok miatt időszakosan be-bezárt, például 1970 és 1984 között. Ilyen szünetek ellenére képes volt fennmaradni. Az említett 14 év alatt metróépítéshez használták raktárnak, irodának. Működése során hívták még Csabának, Ságvárinak a második világáború után, majd ismét Savoynak. Ma egy 120 és egy 53 fős teremmel várja a nézőket.
Kép: Vörösmarty mozi. 1959. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11