2019. november 22. írta: KMJudit

Így nézett ki Miskolc száz éve

Egy korábbi bejegyzésben visszautaztunk az időben régi fényképek és képeslapok nyomán, és megnéztük, milyen volt Debrecen belvárosa nagyjából száz évvel ezelőtt. Most lássuk, mennyit változott Miskolc idestova egy évszázad alatt.

Széchenyi utca

A Széchenyi utca Miskolc fő utcája, mely 1984 óta sétáló utca is. Szép, patinas, régi épületekkel van szegélyezve mindkét oldalon. Sajnos némelyikük már elpusztult vagy lebontották, helyükre modernebb stílusú házakat húztak fel. Erre az egyik példa a Haller-Halmos-ház a 78. szám alatt, melyet robbantással tüntettek el. Helyére épült a modernebb kinézetű, Metropol üzletház 1997-98-ban.

A Haller-Halmos-ház 1919-ben. Széchenyi István u. 78. Forrás: Fortepan / Hirschler András

A Biztosító-palota az egykori Első Magyar Általános Biztosító Társaság számára épült. A telken a Dőry-kúria egykori nyugati szárnya állt az építkezés előtt, mely Rákóczi titkárának, Aszalay Ferencnek a szülőháza volt. Erről emléktábla is tanúskodik a homlokzaton.

Kép: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Honismereti Egyesület

A palota napjainkban a Vám- és Pénzügyőrségnek ad otthont, ezt a homlokzaton is feltüntették:

Forrás: Wikipedia / Szalax

Ami a díszítést illeti, a Pannónia Szálloda homlokzata is átesett kisebb változtatásokon az idők folyamán. A 19. század végén létrejött Blau Gyula-féle változat ilyen volt ennek a képeslapnak a tanúsága szerint:

Kép: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Honismereti Egyesület

Az 1961-es újranyitást követően kapta a szerényebb homlokzatot, a díszek java eltűnt. Fürtös György kerámiaplasztikái, melyek manapság is láthatók, a nyolcvanas évek végén kerültek fel.

Forrás: Wikipedia / Szalax

A "Főutca" a színháznál a legkeskenyebb, mindössze 14 méter, köszönhetően a színház előreugró épületének. A következő régi képen láthatjuk a színházat és a környékét valamivel 1900 előtt. Ekkor még nem állt a Weidlich-palota és a Borsod-Miskolci Hitelbank épülete sem. Az utóbbit 1930-ban rohamtempóban húzták fel két telken Kozma Andor tervei alapján. Méreteiben igazodnia kellett az akkor már 1911 óta álló késő szecessziós Weidlich-palotához, melynek tervezője Hajós Alfréd cége, a Hajós és Villányi cég volt. A ház a nevét megbízójáról, Weidlich Pál kereskedőről kapta, aki kb. négy évtizednyi miskolci lét után a város legtöbb adót fizető polgára lett az 1920-as és 1930-as évekre. Az ő fűszerüzlete is helyet kapott a földszinten Fekete Kutya néven.

Kép: Wikipedia / Barna György - Dobrossy István: Miskolc belvárosa

A lenti képen a Weidlich-palota látható nem sokkal az átadás után. Kupoláit az 1960-as években túlságosan is hivalkodónak ítélték, így lebontották. Az idők folyamán az épület eléggé lepusztult, de 2012-ben felújították.

Kép: Wikipedia / Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben

Napjainkban így néz ki a két épület, balra a Hitelbank, jobbra pedig a Weidlich-palota:

Kép: Wikipedia / Szalax

A színházzal szemközti oldalra is rálátunk ezen az 1899-ból származó képen:

Kép: Wikipedia / Dobrossy István: Miskolc írásban és képeken

Ez a színes képeslap pedig 1916-ban készült:

Kép: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Honismereti Egyesület

Még egy színes képeslap a korabeli környékről:

Kép: sulitura.hu

Miskolc első antikváriuma a Dálnoky-házban nyílt meg, melynek tulajdonosa a névadó Dálnoky Nagy Barnabás jogász, királyi főjegyző volt:

Kép: Wikipedia / Schabinszky László felvétele - Dobrossy-Eszenyi-Zahuczky: Miskolc belvárosa.

Túl sokat nem változott napjainkra:

Kép: Wikipedia / Szalax

Ilyen volt a László-ház és ismét a színház 1910 körül:

Kép: Wikipedia / Barna-Dobrossy: Miskolc belvárosa.

A Hitelintézeti-palota a mai napig kiemelkedik a környezetéből a Silbiger- és a Szabó-ház között, létrejöttekor ugyan még inkább mint napjainkban. A palotát szintén Hajós Alfréd cége tervezte.

Kép: Wikipedia / Dobrossy I.: Miskolc írásban és képekben 1/1.

Kép: Wikipedia / apóci - Indafotó

A Zöld-ház homlokzata a "Villanyrendőr" kereszteződésben nagy változásokon esett át a 20. század folyamán, szinte alig felismerhető a régi képeken, nehéz is volt beazonosítani.

A következő fotón látható, hogyan nézett ki 1900 előtt. A jobb oldali saroképület az, a bal oldali a Három Rózsa Szálló, jobbra legszélen pedig csak egy kis részlet látszik a Mahr-házból. Itt még a homlokzaton erkély, díszek, balusztrádos párkány.

Kép: Wikipedia / Barna-Dobrossy: Miskolc belvárosa.

1957-re már sokat egyszerűsödött a homlokzat kinézete:

Kép: Fortepan / UVATERV

Napjainkban pedig egyszerűbb már alig lehetne:

Kép: Wikipedia / Szalax

A Budapest Szálloda épülete sem úgy néz ma már ki, mint egykor. A színházzal szemközti palota helyén valaha egy görög kereskedőház állt. Itt nyitotta meg Fejér Miklós a „Szálloda Pest városához Miskolczon” nevű fogadóját. Majd 1898-ban nyílt meg ugyanitt Pfenning József szállója Budapest néven. Ez az épület 1904-ben lebontásra került, helyén áll a mai palota. Később üzemeltették többen is, például Rósenfeld Jenő és Schwarz Zsigmond, az előbbit 1944-ben deportálták.

A Budapest Szálló 1906-ban. Kép: Wikipedia / Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben

A Budapest Szálló épülete ma. Kép: Wikipedia / Szalax

A Singer-palota a Tulipán-tömb saroképülete, mely helyén már 1868-ban állt egy ilyen nevű ház. Érdekessége, hogy a Szinvába torkolló Pece-patakot a föld alá vezették, mely a palota előtt bukkant a felszínre. Itt egy gyaloghidat (Király-híd, később Ady-híd) építettek, mely a régi képeken még látható. Később erre már nem volt szükség, mert a patakot itt is befedték. Az 1878-as árvízben az első ház megsérült, újjáépítették, de 1905-06-ban lebontották. 1910-re felépült a mai késő szecessziós palota, melynek tulajdonosa dr. Singer Henrik orvos volt.

Kép: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Honismereti Egyesület

A Singer-palota napjainkban:

Kép: Wikipedia / Szalax

Tiszai pályaudvar

Az állomásépület 1901-ben épült Pfaff Ferenc, a MÁV főépítészének tervei alapján. 1944. június 2-án amerikai gépek bombázták a rendezőpályaudvart, de a háború után sikerült rendbe hozni. Hasonlít az egykori debreceni indóházhoz, mely a második világháborús bombázásokban szintén megsérült, de nem volt olyan szerencsés, mint miskolci párja, hiszen azt lebontották.

Kép: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Honismereti Egyesület

Az előtte burjánzó park sajnos eltűnt, ma is van előtte valamiféle kis zöld területecske, de messze áll a régi park szépségétől.

Kép: Wikipedia / Honza Groh (Jagro)

Az Erzsébet tér és az Avas

Az Avas Miskolc 234 méter magas dombja a város közepén, szép rálátás nyílik arra az Erzsébet térről.
A tér területén állt egykor a Pap-malom, melyet az 1878-as árvíz utáni rendelet szerint le kellett volna bontani, de ez egészen 1891-ig nem történt meg.

Időközben a város vezetése egy közfürdőnek is helyet kereset, melyet itt építettek fel 1892-93-ban Adler Károly tervei alapján. A fürdő a századfordulón rendkívüli népszerűségnek örvendett, rengeteg látogatója volt. Híres a tér az Arany Szarvas Gyógyszertárról is, mely ma már csak műemlék patika. Itt állították fel az ország első egész alakos köztéri szobrot, mely Kossuth Lajost ábrázolja. Közvetlenül az első világháború előtt készült egy szökőkút is.

A teret hívták többek között Papmalom, Fürdő és Szabadság térnek is.