Napjaink várfelújítási programjai megosztják a várbarátok véleményét. Vannak, akik szerint túlzásba esnek az átalakításokkal. Mások úgy gondolják, hogy nagyon is ideje volt már valamennyire modernizálni őket. Annyi biztos, hogy a maradványok konzerválása elengedhetetlen, de a kortárs elemekkel való kiegészítések, eltűnt elemek visszaépítése már sokakban kérdéseket vet fel.
Milyenek voltak a legnépszerűbb magyar várak a múlt század első felében a restaurálások előtt? Összegyűjtöttem a Fortepanról néhány múlt századi képet, zömmel a század első feléből. Döntse el ki-ki maga, hogy jobban tetszettek-e a várak vadregényes állapotukban, vagy lelkesen fogadja-e a mostani trendet.
Ha tetszik a videó, kérlek lájkold, és iratkozz fel a blog YouTube csatornájára, hogy ne maradj le semmiről!
Boldogkő vára
A tatárjárás után épült szépséges zempléni várat 1701-ben az osztrákok felrobbantották. Ennek ellenére az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori várunk. 1963-ban kezdték meg az értékmentését, melynek során védőtetőt kaptak a tornyok, 2009-től kezdve pedig folyamatosan halad a további helyreállítás.
A lenti nagyszerű kép 1900-ban készült, Klösz György felvétele:
Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.182
A vár a várpince bejáratával 1924-ben:
Kép: Fortepan / Jezsuita Levéltár
A sziklakiszögellésen évtizedekig nem volt korlát. Ezen az 1932-es fotón is látható, hogy saját felelősségre bárki végigsétálhatott rajta:
Kép: Fortepan / Schermann Ákos
1938-ban még nem volt kiépített a kapufeljáró:
Kép: Fortepan / Gyöngyi
Nézett ki így is a vár és környéke... (1939):
Kép: Fortepan / Lissák Tivadar
Cseszneki vár
Csesznek vára 1281-ben már biztosan állt egy korabeli oklevél szerint. Fénykora Zsigmond király uralkodására tehető, amikor a Garaiak gótikus lovagvárrá alakították át. 1810-ben földrengés pusztította, tíz évvel később pedig egy villámcsapás következtében tűz ütött ki, mely megemésztette a fa tartószerkezeteket, a tetőzetét, így a falai ledőltek. Ez megpecsételte a sorsát, és már nem építették újjá.
1926-ban ilyen vadregényes táj fogadta az erre utazókat:
Kép: Fortepan / Schermann Ákos
A vidék 1939 óta is ugyanilyen szépséges:
Kép: Fortepan / Konok Tamás Id.
Fennmaradt egy 1941-es színes felvétel is a várról:
Kép: Fortepan / Konok Tamás Id.
Kapcsolódó: A cseszneki vár napjainkban
Diósgyőri vár
A jelenleg Miskolchoz tartozó egykori település büszkesége a fénykorát Nagy Lajos király korában élte, ám a 17. század végére eléggé leromlott az állapota. Az 1960-as években kezdtek hozzá a vár feltárásához.
Napjainkban drasztikus átalakításon megy keresztül ez a vár, 1930-ban még elég romos állapotban volt:
Kép: Fortepan / Barbjerik Ferenc
1933-ban is fenséges látványt nyújtott:
Kép: Fortepan / Gyöngyi
Jól sikerült ez az 1951-es kép az egyik félig ledőlt toronyról:
Kép: Fortepan / Karabélyos Péter
Füzéri vár
Valószínűleg már a tatárjárás előtt is állt. A 17. században az osztrákok felgyújtották, majd a 19. századig elhagyatottan állt. A Füzéri vár az egyik legnagyobb vitákat kirobbantó átalakításon esett át az elmúlt évek során.
Megkapó várrom képét festi le ez a két fotó 1932-ből illetve 1939-ből, nem hiába kedvelték a romantika korában:
Kép: Fortepan / Schermann Ákos
Kép: Fortepan / Kókány Jenő
A hatvanas években sem történt sok változás a vár körül (1967):
Kép: Fortepan / A R
Hollókői vár
Nógrád megye legépebben megmaradt középkori vára, mely szintén a tatárjárás után épült. Lerombolását 1701-ben I. Lipót császár elrendelte, de ez akkor nem történt meg. Tíz évvel később egy részét elhordták, 1718-ban pedig már mint rom számolnak be róla. Restaurálását 1970-ben kezdték el, majd a 2010-es években újabb felújítások jöttek.
Évtizedekkel a feltárás előtt, 1938-ban ilyen volt a vár látképe:
Kép: Fortepan / Gyöngyi
1957-ben és 1965-ben, nem sokkal a restaurálás megkezdése előtt. Hivatalosan csak 1996 óta fogad látogatókat, de ez a képek tanúsága szerint senkit nem zavart:
Kép: Fortepan / Gyöngyi
Kép: Fortepan / Gyöngyi
Kinizsi vár
A nagyvázsonyi várat Mátyás király 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta vitézségéért. Leginkább Kinizsi felesége, Magyar Benigna tartózkodott itt. A 18-19. században földrengés, majd tűzvész pusztította jelentős károkat okozva, például a torony ma is látható repedését.
A lakótorony 1932-ben:
Kép: Fortepan / Schermann Ákos
Ezen az 1950-es felvételen egészen rendezettnek tűnik a vár:
Kép: Fortepan / Gyöngyi
Ezen az 1968-as fotón is jól látható a torony hatalmas repedése:
Kép: Fortepan / Drimbe József
Kapcsolódó: A Kinizsi vár napjainkban
Kisnánai vár
Ez a főúri vár mai állapotában is enyhén szólva rom, de annál szebb. A török lerombolta, a környékbeliek pedig építőanyagnak hordták el egy részét. Az utóbbi években itt is történt restaurálás.
1965-ben így nézett ki:
Kép: Fortepan / Szalay Zoltán
Regéci vár
I. Lipót császár ezt a zempléni várat is leromboltatta, a parancsot 1686-ban végre is hajtották. Viszonylag későn, 1999-ben kezdtek bele az állagmegóvásba és feltárásba. Ez hol haladt, hol elhúzódott, majd nemrég bevették a Nemzeti Várprogramba.
1938-ból egy kis részlete a várnak, a falon emléktábla:
Kép: Fortepan / Gyöngyi
Sárospataki vár
A magyar reneszánsz építészet egyik kiemelkedő alkotása a Rákóczi-vár.
A Fortepan erről a közkedvelt várról egészen sok szép régi képet őriz, csak néhányat szemezgettem a jobbak közül. A Lorántffy-loggia és a Vörös-torony 1923-ból:
Kép: Fortepan / Fortepan
Ezen az 1930-ban készült fényképen milyen szép, buja növényzet veszi körül a falakat!
Kép: Fortepan / Vajkai Aurél
Ugyanebből az évből egy másik szárny:
Kép: Fortepan / Vajkai Aurél
A Lorántffy-loggia kopott, mégis megkapó 1942-ben:
Kép: Fortepan / Zsanda Zsolt
1949, háború után vagyunk, nem csoda, hogy ilyen lepusztult állapotban van. Még így is szépséges a nyugati szárny:
Kép: Fortepan / Album006
Hangulatos részek 1955-ből, köztük a délnyugati bástya:
Kép: Fortepan / Krasznai Gyula
Kép: Fortepan / Krasznai Gyula
A Vörös-torony részlete 1958-ban:
Kép: Fortepan / Mészáros Zoltán
A legendás Sub Rosa erkélyszoba 1959-ből:
Kép: Fortepan / LECHNER NONPROFIT KFT. DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT / VÁTI FELVÉTELE
Sümegi vár
IV. Béla parancsára emeltette a veszprémi püspök. A külsővár később épült hozzá. A Rákóczi-szabadságharc bukása után az osztrák csapatok egy hadgyakorlat során felgyújtották. Attól kezdve csak pusztult, míg a hatvanas években el nem kezdtek vele foglalkozni.
Ezen az 1900-as fotón Kisfaludy Sándor szobra látható az előtérben, háttérben a Vár:
Kép: Fortepan / Fortepan
A vár kaputornya 1949-ben:
Kép: Fortepan / Gyöngyi
Képek 1950-ből:
Kép: Fortepan / Építész
A romos Öregtorony:
Kép: Fortepan / Építész
Kép: Fortepan / Építész
Szigligeti vár
A szigligeti vár csodálatos kilátást nyújt minden irányba. Legkorábbi részeit a pannonhalmi bencések építették 1260 és 1262 között. A török időkben a végvárrendszer része volt. 1702-ben I. Lipót ezt is leromboltatta, valamint a kövek egy részét itt is elhordta a lakosság a saját építkezéseihez.
A várrom látképe 1908-ban:
Kép: Fortepan / MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM ERDÉLYI MÓR CÉGE
1913-ban erősítettek a falakon, de ezen az 1930-as fotón ez nem igazán látszik:
Kép: Fortepan / Fortepan
Csodálatos a vár és környezete, 1939:
Kép: Fortepan / Buzinkay Géza
A vár tövében 1957-ben:
Kép: Fortepan / Németh Tamás
Visegrád
A visegrádi vár a Dunakanyar gyöngyszeme, közvetlenül a tatárjárás után az ispánsági vár romjaiból építtette fel IV. Béla a Salamon-tornyot, míg felesége, Mária királyné a hegytetőn építkezett. Pusztította a török, az időjárás, és a helyi lakosság.
A visegrádi fellegvár és balra a Salamon-torony 1906-ban:
Kép: Fortepan / MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM DIAGYŰJTEMÉNY
A Salamon-torony közelebbről ugyanabban az évben:
Kép: Fortepan / MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM DIAGYŰJTEMÉNY
Kép: Fortepan / MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM DIAGYŰJTEMÉNY
És a vár szintén 1906-ban:
Kép: Fortepan / MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM DIAGYŰJTEMÉNY
Jó húsz évvel később:
Kép: Fortepan / Schermann Ákos (1929)
A fellegvár egy részéről 1930-ban készült ez a fénykép:
Kép: Fortepan / Kurutz Márton
Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon is!
