A cseszneki vár égbe meredező falait már távolról látni, az egykori dicsőségét vesztett erősség romjaiban is impozáns, nem is beszélve arról, hogy csodálatos kilátás nyílik fentről a környező vidékre.
Ha tetszik a videó, kérlek lájkold, és iratkozz fel a blog YouTube csatornájára, hogy ne maradj le semmiről!
A vár a tatárjárás után épült a bakonyi erdőispánság központjaként, a pontos évszámot nem tudjuk, ám 1281-ben már biztosan állt egy ekkor keltezett oklevél szerint. Fénykora Zsigmond király uralkodására tehető, amikor a Garaiak gótikus lovagvárrá alakították át. A király 1392-ben adományozta a birtokot a hozzátartozó falvakkal együtt a családnak. Garai Jób fiúörökös nélkül halt meg 1481-ben, így Mátyás király Szapolyai Istvánnak adta a várat.
A török időkben, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt is jelentős szereppel bírt. Érdekesség, hogy 1552-ben szakértők megvizsgálták a dunántúli várakat, és a csesznekit is lebontásra ajánlották, de Miksa főherceg nem egyezett bele. A modern hadviselésre ugyan már nem volt alkalmas, Veszprém eleste után értéke mégis megnőtt.
Utolsó urai az Esterházyak voltak, akik a 18. században barokk várkastéllyá bővítették, a kihalt falvak népességének helyére német telepeseket hívtak. A család Rédén és Bakonyoszlopon épített kastélyokat magának, így a várat már csak uradalmi raktárként és börtönként hasznosították.
Hamarosan egymást érték a tragédiák, melyek a vár pusztulásához és teljes elhagyásához vezettek. 1810-ben földrengés pusztította, tíz évvel később pedig egy villámcsapás következtében tűz ütött ki, mely megemésztette a fa tartószerkezeteket, a tetőzetét, a falai ledőltek. Ez megpecsételte a sorsát, már nem építették újjá.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél értesülni a legújabb posztokról, kövess a Facebookon!
Témához kapcsolódik:
Képek a Cseszneki várról: Múltidéző Építészet
