Az előző bejegyzés folytatásában megismerhetünk további vidéki remekműveket, melyek a szecesszió jegyében épültek. Ezek a lenyűgöző gyöngyszemek megérdemlik a figyelmünket, értékelésünket, és azt, hogy még nagyon sokáig megőrizzük őket az utókornak.
Gróf-palota, Szeged
Szeged legnagyobb szecessziós épületét Gróf Árpád Márton főügyész rendelte meg, hogy a tehetős tisztviselők számára otthont biztosítson. A Raichle J. Ferenc által tervezett monumentális palota bő egy év alatt el is készült 1913-ra. A földszinten üzletek működtek, az emeleten pedig bérlakások.
Kép: Múltidéző Építészet
A háromemeletes épülettömeg mérete ellenére kecses, mivel szemet gyönyörködtető sisakos saroktornyai, a félköríves, illetve szögletes mellvéddel rendelkező erkélyei, bemélyedő falfelületei ellensúlyozzák robusztus voltát. Ha alaposan megfigyeljük a részleteket, feltűnik, mennyire változatos a három utcára néző homlokzat.
Kép: Múltidéző Építészet
Mozgalmas külsőt kölcsönöz a palotának a hullámos ívű oromzat, melynek fala keleties arany, sárga, kék motívumokkal díszített. A napfény időnként meg is csillan az aranyszínű vonalakon.
Az oromzat keleties díszítése. Fotó: Travel Notes
Kapcsolódó: Szegedi szecessziós séta
Megyeháza, Debrecen
A mai Megyeháza a történelmi belváros szélén áll a Piac utcán, ott, ahol a Nagytemplomtól kiinduló 670 m hosszú fahíd végződött. A fahídra azért volt szükség, mert esőzések idején a fő utca olyan latyakos volt, hogy lehetetlenné tette a közlekedést, akár gyalog, akár szekéren. Az utca csatornázása 1824-re elkészült, így a fahidat lebontották. A Megyeháza és a fahíd gyakorlatilag soha nem "találkoztak" egymással, viszont érdekes az egybeesés a két objektum helyét illetően.
Kép: Múltidéző Építészet
A ház eredetileg Hajdú vármegye elöljárósága volt, építésekor (1911-12) Hajdú és Bihar vármegye még különállt. Az igazgatási épület helyén az a Fejérló Szállót találhatta a kor embere, mely az 1811-es tűzvészben elpusztult, majd az Első Takarékpénztár székházának a helyére költözött át, annak megépüléséig azon a telken működött.
Kép: Múltidéző Építészet
Érdekes adalék a Fejérló Szállóhoz, hogy 1770-ben II. József királyt is vendégül látta, valamint az udvarában színielőadásokat is tartottak. Többek közt itt lépett fel Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága, és Kolozsvár után másodjára itt adták elő magyarul a Hamletet.
Kép: Múltidéző Építészet
A Megyeháza tervezői, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos, szintén a Zsolnay gyár termékeit használták fel, az onnan származó pirogránit elemekkel tagolták a homlokzatot, melyre jellemző még a négy fegyveres hajdú szobra, és a vármegye címere. A huszártorony csúcsán pedig Árpád fejedelem szobra áll.
A Megyeháza egy régi képeslapon, a szomszédos épületek akkor még jóval kisebbek voltak, így még hangsúlyosabb volt az épület.
Fotó: helytortenet.com
A díszterem ugyancsak Árpád fejedelemről kapta a nevét, stukkói a megye településeinek címereit ábrázolják. A díszes ablaküvegeken a hét honfoglaló vezért láthatjuk, melyek Kernstock Károly művei.
Városháza, Kiskunfélegyháza
Az Alföld szecessziós középületei közül kiemelkedő a díszes kiskunfélegyházi Városháza. Zsolnay majolikadíszei, tulipános motívumai a magyar népművészeti ábrázolás gyöngyszemei.
A Városháza a Kossuth Lajos u. 1. sz. alatt található. Fotó: mapio.net
A városházára a pályázatot 1903-ban írták ki, a beérkezett terveket Pecz Samu és Lechner Ödön bírálta el. Az első körben nem találtak olyan pályamunkát, mely elfogadható lett volna számukra. Néhány év huzavona után aztán végül 1911-re elkészült Vas József és Morbitzer Nándor tervei alapján. Megérte a várakozás, az eredmény magáért beszél.
A Városháza légi felvételen. Fotó: legifoto.hu
Az építkezés alatt 1910. január 28-án Vas József elhunyt, így a munkálatok vezetését Morbitzer vette át. Rögtön nekilátott néhány változtatásnak a homlokzaton, a tornyon és a belső kialakításban egyaránt. A 45 méter magas torony például teljesen az ő tervei szerint készült el. A homlokzat csúcsán helyet kapott Kiskunfélegyháza címere virágmotívumokkal körbeölelve:
A város címere. Fotó: mapio.net
A csodálatos Zsolnay virágmotívumok. Fotó: termalfurdo.hu
A majolikadíszek végigfutnak a homlokzaton. Fotó: hires magyarok - network.hu
Ami a belsőt illeti, a díszteremre szintén a természetből vett gazdag forma- és színvilág jellemző. A falat Kossuth Lajos és dr. Holló Lajos portréi és Petőfit ábrázoló dombormű díszítik. Az ablakok színes mozaikkal vannak üvegezve.
Fotó: termalfurdo.hu
A bejárat csarnokában két fekete márványtáblát helyeztek el, melyeken a város nevezetes dátumai szerepelnek. Érdekesség, hogy felállítottak egy táblát özv. Kalmár Józsefné tiszteletére, amiért végrendeletében hatalmas összeget adományozott a városnak, de a szocialista korszakban a táblát befordították, majd a rendszerváltás után állították vissza eredeti állapotába.
Cifrapalota, Kecskemét
A kecskeméti Cifrapalota az egyik leghíresebb magyar szecessziós épület, a jól ismert népdal is innen ered. Valóban zöld ablakai vannak, és díszes népi motívumok, virágminták tarkítják.
Cifra palota, zöld az ablaka... Fotó: visitkecskemet.com
Ez Kecskemét első városi bérháza, nem is akármilyenre sikerült. Márkus Géza csupán egy hónapot kapott a tervek elkészítésére, sikeresen abszolválta is a feladatot, az átadásra 1903-ban került sor.
Szintén Zsolnay majolikadíszek és pirogránit felhasználásával készült a hullámzó homlokzat. Márkusra nagy hatással volt Lechner munkássága, de megjelennek nála a bécsi szecesszió irányvonalai is, úgy mint a plasztikus elemek.
A hullámzó "pártázat" a felvidéki reneszánsz építészetre emlékeztetve mozgalmasságot sugároz. Kéményei igen különlegesek, szintén pirogránitból készültek.
A földszint pirogránit elemei messziről is jól kivehetők. Fotó: Borsos Szilárd
A bérpalota annak idején üzleteknek, lakásoknak, kaszinónak adott otthont, ma már a kultúra egyik központja, itt található a Katona József Múzeum a képtárával.
Fotó: Indafotó / espíritu
Fotó: Hazai Élmények
Fotó: termalfurdo.hu
Cegléd, Kossuth Múzeum
A több mint 35 000 fős Pest megyei Cegléd az "Alföld kapuja", és - többek között - egy szépséges szecessziós épülettel rendelkezik. A ma Kossuth Múzeumként működő ház 1907-ben épült ifj. Nagy István tervei alapján.
A saroképület díszes homlokzata. Fotó: Cegléd város hivatalos honlapja
Egykor az Ipar és Kereskedelmi Bank - röviden Iparbank - székháza volt 1917-ig. Utána volt itt bútorraktár, üzlet, hivatal, lakások, a földszinti kirakatokat idővel befalazták.
Fotó: Bagyinszki Zoltán
A Kossuth Múzeumot 1917-ben alapították eredetileg azzal a céllal, hogy az első világháború emlékeit megőrizzék, majd 1956-ban költözött ebbe a saroképületbe, és azóta is Magyarország legnagyobb Kossuth-gyűjteményével várja az érdeklődőket.
Már kissé kopik a vakolat, de összességében jó állapotban van az épület. Fotó: iranycegled.hu
Ezen a régi képeslapon még láthatóak a kirakatok. Fotó: kossuthmuzeum.hu
Fénykép a múlt század közepéről. Fotó: kossuthmuzeum.hu
A bejegyzés első részét itt olvashatjátok.