Szomorú, amikor egy legendás épület több évtized után üressé, használatlanná válik, majd fokozatosan az enyészeté lesz. Ez különösen igaz azokra az épületekre, melyek tele voltak élettel, és akár a kulturális élet központjai is voltak. Még szomorúbb látni e helyek lassú haldoklását azok számára, akik örömteli időt töltöttek falaik között.

Az előző részben szó volt Szombathely, Miskolc és Esztergom egy-egy híres szállójáról, melyek jobb időkre várnak. Most a neves szegedi Kass Szállót vesszük szemügyre.

Kass Kávéház. Kép: Wikimedia Commons

A szegedi vendéglős, Kass János, aki az ismert grafikusművész, Kass János nagyapja volt, építtette a házat Steinhardt Antal tervei alapján 1898-ban. A Tisza partján elhelyezkedő terület akkor még rendezetlen volt, de a város egyidejűleg hozzáfogott a környék lakhatóvá tételéhez. 

Eleinte még csak kávézó, étterem, büfé, és hangversenyterem működött itt, majd 1914-ben nyílt meg a kor minden igényét kielégítő szálloda az emeleten. Nemcsak Szegeden volt kedvelt, hanem messze vidékekre is eljutott a hely jó híre. Az alapító 1928-ban halt meg, a létesítményt fia, ifj. Kass János vette át.

A szálló az első világháborút sikeresen átvészelte, de az azt követő gazdasági világválság érzékenyen érintette, a harmincas évek elejére olyan szinten veszteséges lett, hogy be kellett zárni. Ifj. Kass János eladta az épületet, mely egy erre a célra alakult részvénytársasághoz került.  A szálló további működtetése volt a terv, miután néhány felújítási munkálatot elvégeztek rajta.

Kép: szeged.varosom.hu

1934-től tehát Hungária Szálló néven volt továbbra is a szegedi társasági élet egyik törzshelye. A második világháború alatt is folyamatosan nyitva állt, majd a háború után bár államosították, egészen 1962-ig működött. Az épület állapota azonban eléggé leromlott, 1965-ben a statikai problémák miatt már életveszélyessé vált.

Időközben egy új Hungária Szálló épült a városban, mely az 1977-es nyitása óta a mai napig fogad vendégeket. Szerencsére a Kass-ház a lebontástól megmenekült, sőt, 1982-ben műemlék jellegű épületté nyilvánították. A nyolcvanas években kisebb javításokat végeztek rajta, 1988-ban pedig kiírták a pályázatot a teljes felújításra. A tervek szerint a jövőben is hotelként akarták hasznosítani, ám nem volt elég anyagi fedezet egy teljes körű felújításra,  így az épület továbbra is üresen állt, és az elkövetkezendő évek során tovább pusztult.

1994-ben a Questor-csoport vásárolta meg, amely Stefánia Palota néven irodaházat akart itt létrehozni, de ebből sem lett semmi. Idővel meghirdették, de nincs rá jelentkező, aki be akarna fektetni. Szeged város is mindenképp szeretné megmenteni, de anyagiak híján nem tudják sem teljesen felújítani, sem fenntartani, így a további hasznosítás várat magára. A külső homlokzatot legalább jó állapotba hozták. Meglátjuk, mi lesz a sorsa.

Kép: WIkipedia / Somorjai Ferenc

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon! 

Forrás:

http://szeged.varosom.hu

http://www.maszk.hu