2019. december 20. írta: KMJudit

Az Erzsébet híd története

A régi híd - pusztulás - újjáépítés

A Lánchíd építése után bő egy évtizeddel újabb Duna-hidakra merült fel az igény a forgalom folyamatos növekedésének köszönhetően. 1872-76-ban megépült a Margit híd, de hamarosan ez is elégtelennek bizonyult a virágzó Budapest számára. 1896-ra elkészült a Ferenc József (ma Szabadság) híd. Az Erzsébet híd átadására, melynek névadója az elhunyt Sisi császárné, egészen 1903-ig várni kellett. A híd a Gellért-hegy lábát köti össze a pesti belvárossal.

A hídra kiírt pályázat eredménye heves vitákat váltott ki. Julius Kübler aranyérmes terve kábelhidat irányzott elő. Mindenképp magyar ipari szereplők részvételével akarták felépíteni a hidat, ám Magyarországon még nem tudtak jó minőségű acélkábelt gyártani. Így egy másik megoldáshoz ragaszkodtak, a lánchídhoz, melyre végül a Czekelius Aurél vezette mérnökcsoport kapta meg a megbízást.

Az építkezés 1898-ban kezdődött, mely jelentős városrendezéssel is járt, például a régi pesti városháza miatta tűnt el a föld színéről. A Belvárosi templom is majdnem áldozatul esett, de a közfelháborodásnak köszönhetően a tervek kis módosításával maradhatott.

az_epulo_erzsebet_hid_szemben_a_pesti_hidfonel_a_belvarosi_templom_magyar_foldrajzi_muzeum_erdelyi_mor_cege_1901.jpg

Kép: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége

A pillérek alapozása közben a jobb parton melegvíz forrásra bukkantak, de sikerült elhárítani az akadályt úgy, hogy a forrás semennyire sem veszélyeztette a híd szerkezetének biztonságát. 1900-ban már álltak a szerelőállványok a mederben, melyeket úgy helyeztek el, hogy a hajózást lehetőleg ne zavarják. A négy állványt 50 méteres vashidakkal ívelték át, melyeket az építkezés után más közúti hidaknál újra felhasználtak. Később kis elmozdulásra lettek figyelmesek a mérnökök, ami idővel megszűnt, így biztonságban folyt tovább az építés. A terheléspróba sikeresen zajlott, még annál is kisebb elhajlásokat észleltek, mint amikre előzőleg számítottak.

A Vasárnapi Ujság megnevezi az építőket: "a kereskedelemügyi minisztérium Dunahid-építési tanácsa", név szerint Czekelius Aurél, Szántó Albert, Nagy Virgil, Gruber, Beke, Pischinger, Viczmándy és Gállik főmérnökök. Az elemek gyártásában a MÁV gyára, Gross E. és Fischer Henrik cége, a Schlick-féle gépgyár, Zsigmond Béla és Árkay Sándor vettek részt.

1913_erzsebet_hid_a_gellerthegyrol_nezve_fortepan_budapest_fovaros_leveltara_leveltari_jelzet_hu_bfl_xv_19_d_1_07_110_klosz_gyorgy.jpg

Kép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.07.110 Klösz György felvétele

Az Erzsébet híd a magyar mérnöki munka és ipar világszínvonalú teljesítménye volt, a maga korában nemzetközi elismerésnek örvendett. Majdnem negyedszázadig a világon rekordtartó volt (1926-ig): a legnagyobb egynyílású hídként a Dunát 290 méteres középnyílással mederpillér nélkül ívelte át! Ez és a karbonacél kikísérletezése nagy szenzációnak számított.

A Vasárnapi Ujság beszámol egyéb kiválóságairól is:

Az összes lánczhidak és függő hidak között, az új hid nemcsak a legnagyobb egynyílású hid, hanem a legjobban merevített hid is, úgy, hogy sem függélyes, sem vizszintes irányban kilengései nem lehetnek. A függélyes kilengéseket meggátolják az úgynevezett merevítő tartók, a melyek közvetítésével a pályaszerkezet a lánczokra fel van függesztve. A vizszintes kilengéseket pedig meggátolja a hidpálya alatt elrendezett úgynevezett szélrácsozat, mely az egyik hidfőtől a másik hidfőig fut végig és a hidfőkben kiképezett fülkékben a falazatokhoz támaszkodik.

A fakockákkal borított úttest, avagy a "kocsiút" 11 méter széles, a két oldalon futó gyalogos közlekedés számára kialakított járda 3,5-3,5 méter széles volt. Az úttest közepén villamospálya is futott, a villamosközlekedés később indult be. A Lánchíddal ellentétben a láncszerkezet nem az út és a járda között futott, hanem a teljes pálya két szélén. A 378 méter hosszú, 11 170 tonnás hidat 1903. október 10-én adták át a nagyközönségnek.

Kép: Fortepan / Erky-Nagy Tibor

A második világháború azonban megpecsételte a világhírű híd sorsát, 1945. január 18-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A négy lánckamrában helyezték el a detonátorokat, melyek közül csak az egyik robbant fel, de ez is elég volt a híd összeomlásához. A pesti pilonok a háború után még hosszú évekig a szörnyű pusztítás mementójaként szolgáltak. Ideiglenesen egy pontonhíd, a Bözsi vette át a szerepét, mely a Petőfi és Döbrentei teret kötötte össze.

1945_marcius_15_esku_ter_a_lerombolt_erzsebet_hid_pesti_hidfoje_hatterben_a_gellert-hegy_kurutz_marton.jpg

Kép: Fortepan / Kurutz Márton

A Duna-hidak közül utolsóként kezdtek hozzá a restaurálásához. A visszaépítés hogyanja dilemmákat okozott. A Lánchíd és Szabadság híd rekonstrukciójakor figyeltek a műemléki szempontokra is, viszont ennek az volt a hátránya, hogy már nem voltak alkalmasak a hatalmas forgalom elbírására, így a többletterhet az Erzsébet hídnak kellett átvennie. Emiatt valamivel nagyobb hidat terveztek a helyére: 10 méterrel, azaz két plusz sávval szélesebbnek kellett lennie. Ez 4000 tonnával növelte volna a régi híd súlyát, amit a szerkezete már nem bírt volna el. A sors fintora, hogy így visszajutottak az eredeti, aranyérmes Kübler-féle tervhez, és kábelhíd építését rendelték el. A tapasztalt Sávoly Pál kapta meg a megbízást a tervezésre, aki a kölni Mülheim hidat vette mintának. Először a régi híd romjait kellett eltávolítani, ami önmagában két évig tartott.

Kép: Fortepan / Kovács Márton Ernő

1960_marcius_15_ter_a_dunarol_nezve_a_lerombolt_erzsebet_hid_megmaradt_pilonjanak_bontasa_nagy_gyula.jpg

Kép: Fortepan / Nagy Gyula

Az új, modernebb megjelenésű, 6500 tonnás Erzsébet hidat 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Jelentős villamos forgalmat bonyolított le, ám a terhelés jelentős károkat okozott a vasszerkezetben, így a közeli metróvonal beindítása után, 1975 óta a villamosközlekedés a hídon megszűnt, a síneket felszedték.

1963_az_epulo_erzsebet_hid_a_gellerthegyrol_fotozva_fortepan.jpg