Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem néhány mai napig működő fővárosi mozit, mely még a XX. század első felében nyílt. Ezek a filmszínházak nem csak érdekes történelemmel rendelkeznek, hanem szép épületekben is kapnak helyet.
1. CORVIN MOZI
A VIII. kerületi filmszínházat 1922-ben nyitották meg, és sok mozival ellentétben az alapítása óta egyszer sem változtattak a nevén. Jelenleg hat teremmel szolgálja ki a nézőközönséget, szecessziós-bauhaus stílusban épült nagyterme közel 500 főnek ad helyet. Nevét Corvin Mátyásról kapta, stílszerűen Róna József a király életének jeleneteit ábrázoló domborművei láthatóak falain.
A patinás moziépület helyén 1906-ig a Goldschwindt Ecet és Szeszgyár üzemelt, de azt egy városrendezési projekt során lebontották. Egy ideig sportpályák álltak a helyén, majd Bauer Emil és Schulek Frigyes tervei alapján megépült a Corvin Mozi. A megnyitó jelentőségét jelzi, hogy az alkalomra Kosztolányi Dezső megírta Szavak c. versét.
A Corvin Mozi bejáratánál középen Simor Erzsi színésznő, 1940. Forrás: Fortepan
Mivel az akkori Corvin köz stratégiailag fontos szerepet töltött be, az 1956-os forradalom alatt harcok színtere volt, a mozi épülete pedig súlyos károkat szenvedett.
1956. Forrás: Fortepan
Üllői út - József krt. kereszteződése, szemben a Corvin (Kisfaludy) köz, 1956. Forrás: Fortepan
A súlyosan megrongálódott Corvin Mozi 1956-ban. Forrás: Fortepan
A forradalom leverése után a felújítási munkálatok csaknem egy évet vettek igénybe, 1957. szeptember 12-től a mozi újra működni kezdett. Magyarországon első alkalommal itt vetítettek szélesvásznú filmeket. Az 1995-ös átépítése során a külsején nem változtattak, viszont a technikai felszereltségét modernizálták.
A Corvin Mozi felújítása, 1957. Forrás: Fortepan
A Corvin Mozi felújítása, 1957. Forrás: Fortepan
Corvin Mozi, 1967. Forrás: Fortepan
A Corvin Mozi napjainkban. Forrás: Pinterest
Forrás: corvinmozi.hu
2. MŰVÉSZ MOZI
A VI. kerületi Művész Mozit 1910-ben alapították egy mulató helyén. Fennállása során többször is átesett névváltoztatáson: volt Mozgókép Otthon, Décsi, Deák, Fáklya, Új Tükör Művész Klubmozi. 1989-ben átépítették, majd 1994-ben újabb teremmel bővült az artmozi, jelenleg összesen öt teremmel várja a nézőket.
A Művész Mozi 1958-ban. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11
A Művész Mozi 1960-ban. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11
A Művész Mozi napjainkban. Forrás: muveszmozi.hu
3. PUSKIN MOZI
A Puskin Mozi helyén eredetileg a Magyar Világ kávéház üzemelt, amely közvetlenül az első világháború után meg is szűnt. A gazdasági világválságig pedig a Mezőgazdasági Hitelintézet működött ezen a helyen.
Először Fórum néven nyílt meg nagy nyilvánosság mellett 1926-ban némafilmszínházként. A mozit Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervezte, szobrait Kristián Sándor és Varga Oszkár készítette.
A némafilm korszak hanyatlásakor áttértek a hangosfilmek vetítésére, az első magyarországi hangosfilm bemutató (Az éneklő bolond) itt került megrendezésre 1929. szeptember 30-án. Ebben az időszakban Budapest legszebb, legelőkelőbb filmszínházaként tartották nyilván.
A második világháború után nevezték át Puskinra, ami a mai napig megmaradt. 1998-ban átalakították, immáron három teremmel várta vendégeit. A szép homlokzat változatlan maradt, mivel műemlékvédelem alatt áll.
A Puskin Mozi 1956-ban. Forrás: Fortepan
A Puskin Mozi 1958-ban. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11
A Puskin Mozi 1960-ban. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11
A Puskin Mozi 1970-ben. Forrás: Fortepan.
A Puskin Mozi napjainkban. Forrás: puskinmozi.hu
További legendás mozikról a bejegyzés második részében olvashattok.
